20 fejezet *-*

Sziasztok. Itt van az utolsó rész az első évadból. Ezennel lezárom! Van egy új szereplőnk.! Komizzatok! <3
Neve: Lana ( ejtsd: Láná )
Kor: 18 ( blogban )
Kép: lent negtaláljátok! <3

* 2 hónap múlva *
' Emma szemszöge '
Meggyógyultam. Hála Istennek! És a baba is megszületett. Kisfiú, a neve Adam lett. Mindenki kis Harrynek szólítja. Éppen piknikezni indultunk. Meghívtam a rég nem látott barátnőmet is.
- Ez a hely jó lesz! - mutattam egy kis tisztásra.
- Oké, menjünk. - mondta Lana.
' Lana szemszöge '
Észrevettem, hogy Niall mindig szemezget velem. Intettem neki, hogy jöjjön arrébb beszélgetni.
- Szia. Lana vagyok.
- Én pedig..
- Niall, tudom.
- Meddig maradsz?
- Nem tudom. Ameddig kedvem tartja.
- Most milyen a kedved? - kérdezte huncut mosollyal.
- Megfelelő!
Sokat beszéltünk sétálás közben. Megtudta, hogy a gimiben egy Jake nevü, elég otromba fiú volt a barátom. És azt is, hogy kitűnő tanuló vagyok, szeretem a csokit...stb. Egyszóval Ő: TÖKÉLETES!
- Szóval..hát ő..arra gondoltam, hogy..tudod te meg én..
- Igen, elmegyek veled randizni. - ahogy ezt kimondtam megfogta a kezem. A szívem a torkomban dobogott, ezer pillangó repkedett a hasamban. Még soha nem éreztem ilyet. Talán ilyen a szerelem? Nem tudom, de meg kell mondjam fantasztikus érzés. Szabadnak érzem magam. Végre először érezhettem, hogy milyen szerelmesnek lenni. Igen! Bátran kijelentem, szerelmes vagyok! Az út további része jól telt addig ameddig el nem tévedtünk.
- Tudod mit Lana? - kérdezte Niall és közelebb húzott magához.
- Igen?
- Ha már eltévedtünk, örülök, hogy te vagy velem. - mondta majd egy lágy csókot az ajkamra lehelt.
- Én is. - ebben a pillanatban mást nemigen tudtam mondani, de nem is akartam. Csak élveztem a csók mindenegyes pillanatát. Lassan sikerült visszatalálni, csakhogy senkit nem találtunk. Gondoltuk haza mentek, mi is ezt tettük. Otthon az ajtó előtt Niall megakart csókolni csak az ajtó kinyílt mi pedi elugrottunk egymástól.
- Gyertek be, ti turbékoló madarak. - mondta Louis.
- Menjünk föl. - súgtam oda Niallnak, ő pedig bólintott.
- Nos... - fordult meg Louis, de már nem voltunk ott. - Én kis csődöröm. - mondta.
' Niall szemszöge '
Lana tökéletes lány! Nála jobbat, szebbet, aranyosabbat, kedvesebbet nem találok soha.
- Veled soha nem érzem magam egyedül. - mondtam.
- Én se. Megyek fürdeni utána aludjunk.
- Oké.
Kijött Lana, ki volt engedve a haja, lágy, selyes, mogyoróbarna haja finoman a vállára borult. Elképzelni se tudom mennyi fiú imádta őt. Támaszkodva figyeltem mindenegyes mozdulatát.
- Mi a baj? Van rajtam valami? - kérdezte nevetve.
- Nem, dehogy! Gyere.
- Kérdezhetek valamit? - mondta Lana.
- Persze.
- Miért pont én?
- Kérdez valami könnyűt. - mondtam nevetve. - Amúgy meg azert mert imádlak.
- Szeretsz?
Én egy csókot adtam neki.
- Ez válasz a kérdésedre?
- Abszolút! Jó éjt. - mondta és már el is aludt.
- Neked is. - súgtam.