17 fejezet *-*

Még három feji és lezárom az első "évadot"..:D Meddig fojtassam? KOMIBA!! :D♥ ( kicsit rövid lett )

Reggel egy csodás téli napra ébredtem. Úgy gondoltam ennél már szebb nem is lehet, de ekkor megláttam magam mellett Harryt és a gyönyörű szép gyűrűt az ujjamon.

- Látom nagyon tetszik. - mondta Haz.
- Igen, de nagyon drága lehetett..
- Nem volt az.
- Ezt hogy érted?
- Egy Directioner volt a kasszánál és így könnyű volt.
- Lefizetted?
- Mi?? Dehogy! Képet csináltunk! De butus vagy..
- Ja..Menjünk le..vagyis lemegyek és csinálok reggelit.
- Alig várom! - mondta majd adott egy puszit.
Gyorsan letrappoltam a lépcsőn és egyenesen a konyhába futottam. Kinyitottam a hűtőt és hat darab tojás meg egy darab paradicsom volt. Hát, klassz! Gyorsan összeütöttemés megterítettem az asztalt. Felmentem és szóltam Harrynek.
- Jöhetsz.
- Megyek. - mondta majd mindketten lefutottunk.
- Hmm..ez isteni finom lett.
- Köszi.
Éppen a telefonom csörgött amikor a kijelzőn megpillantottam Louis nevét rögtön tudtam, hogy meg akart zavarni minket.
- Nagyon ügyes trükk Louis.
- Mi??
- Tudom, hogy fent vagy!
- Dehogy! Boltba vagyunk.
- Úh..ez ciki..
- Hát eléggé! - mondta majd felsorolta, hogy miket vesznek és vettek eddig.
- Ma még vége lesz? - kérdeztem unatkozva.
- Ja és még chipset is vettünk. Vége..jót mulattál?
- A chipset már mondtad és nem nem mulattam jól. Na sziasztok!
- Szia.
Bementem a nappaliba ahol Harry próbált elbújni a kanapé mögött, de a butusnak kilátszott a feje.
- Ó! Vajon hol van Harry? Ki segít nekem zuhanyozni? - csalogattam elő.
- Itt vagyok! Mehetünk! - mondta majd felkapott az ölébe és felvitt a szobánkba.
- De...én csak vicceltem!!
- Én meg nem! - mondta így végül együtt zuhanyoztunk.
Felöltöztünk és elmentünk aludni. Miután Harry azt mondta, hogy: "Te vagy a legszebb" nem emlékszem semmire. Mint később kiderült újabb agyvérzést kaptam.
' Harry szemszöge '
Megint. Megint megtörtént. Itt valami nincs rendben!
- Kérem, doktor úr csináljanak valamit! Nem tudok tovább várni. - mondta El.
- Sajnálom, de nem tudunk semmit csinálni. Az állapota egyenlőre stabil.
"Egyenlőre" folyton csak ez az egy szó kattogott a fejemben. Mi van ha nem javul? Nem akarom elveszíteni életem szerelmét és a gyerekemet. Belegondoltam abba, ha nem találkoztam volna Emmával akkor milyen lenn az életem. A válasz pofon egyszerű: üres. Az a baba pedig a másik életem szerelme lesz. Persze ha lány lesz. Ha fiú akkor ugyanúgy fogom szeretni. És tudom, hogy Emma jó anya lesz. De ahhoz életbe kell maradni. És hiszem, hogy ez megfog történni! -az nem lehet, hogy ne legyen igaz. És reménykedem benne, én is jó apa leszek!