FIGYELEM!!

Befejezzem a blogot a 3 évad 21 fejezeténél.??:O Komiba írd, hogy "igen" vagy "nem".!! :)))

3 évad 5 fejezet *-*

Sziasztok itt egy kis rizsa.!

1. Köszönöm a 3 feliratkozást.! :D♥

2. Befejezzem a blogot a 3 évad 21 fejezeténél.? Komiba.!

3. Itt a következő rész, sok komit kérek.! ♥

' Emma szemszöge '

Végre, eljött a nap amire vártam. Haza mehetek innen, a kisfiamhoz és Harryhez. Na meg a többiekhez is. Remélem most már egy nyugodtabb időszak köszönt ránk, elég volt a fájdalomból.

- Szia Kicsim. - köszöntöt Anyu és mellém lépett.

- Szia Anya. - köszöntem neki és átöleltem.

- Hogy vagy? - kérdezte egy kicsit feszülten.

- Mi a baj?

- Öm, gyere üljünk le.. 

Soha nem láttam ilyennek. Remélem nem történt senkivel valami baj, azt most nem élném túl.

- Nos, - kezdte el. - otthon keresgéltem..és a régi holmijaid között találtam egy képet.

- És?

- Rajta van..

- Ki? Jaj, Anya ne kelljen kihúznom belőled.

- Réka.. - amikor kimondta lefagytam.

Már 3 éve, hogy meghalt. Rettenetesen hiányzik, ráadásul nem is láthattam. Énekeltem is neki, amit felvettem egy videóra és elküldtem neki. Válasz azóta sem érkezett, de tudom, hogy tetszett neki. Mindig mondta nekem, hogy gyönyörű a hangom.

- ..és itt van nálam. - mondta és elővette.

Remegő kézzel odanyúltam és elvettem. Nézegetni kezdtem és olykor-olykor elmosolyodtam, hogy milyen gyönyörű is volt. És a lelke tiszta, mindig nagyon barátságos volt mindenkivel. Soha nem fogom elfelejteni.

- Kicsikém, jól vagy? - kérdezte Anyu.

- Igen. - szipogtam és egyre több könnycsepp jelent meg az arcomon.

Később Anya elment és magamra maradtam. Unatkoztam, ezért elmentem egy kicsi sétálni. Néha megálltam egy-egy kórterem előtt és néztem az embereket. Sajnáltam azokat akik kómában voltak. A 126-os kórteremben egy nénike ült aki nézte a velem egyidős lányát. Kipillantott és integetni kezdett, én is vissza integettem. Lassan kijött hozzám.

- Jó napot. - köszöntem.

- Szervusz kedveském! Netán neked is van beteg rokonod? - kérdezte megnyugtató hangon.

- Nem, nekem kellett bejönnöm. Egy golyó súrolta a vállam. - mondtam és megmutattam a kötést.

- Ó, nagyon sajnálom. - mondta és megsimogatta a kezem.

- Ő ki? - kérdeztem és a lányra néztem.

- Ő az én unokám. Az anyukájával megromlott a viszonyom és nagyon ritkán látom. Nagyon beteg lett és be kellett hozni. Lehet, hogy azóta ő sem szeretne velem találkozni. - mondta egy kicsit szomorúan.

- Ugyan, ne adja fel a reményt. - válaszoltam, majd elköszöntem tőle és elmentem.

Visszatértem a "szobámba" és megnéztem a telefonom. Harry keresett.

- Szia. - szóltam bele.

- Szia, hol voltál? - kérdezte.

- Ja, ő, sétáltam. - válaszoltam mosolyogva, de tudtam, hogy ő nem látta.

- Olyan három körül megyek érted, addig jelentkezz ki, vagy az előtt. Nekem mindegy. Nagyon hiányzol..

- Te is nekem. Hamarosan találkozunk.

- Hamarosan.. - mondta és egyszerre leraktuk.

Hol van még három óra? Gondoltam elmegyek megint meglátogatom azt a nénit, nagyon megkedveltem. Nem értem, hogy hogyan lehet rá haragudni? Aranyos, kedves, szerethető, amikor először beszéltem vele, úgy éreztem, mintha már ezer éve ismertem volna. Mikor odaértem sajnos nem volt ott. Gondoltam bemegyek egy kicsit a lányhoz. Lassan benyitottam és elfoglaltam a helyem a széken. Az itteni székek egy kicsit kényelmetlenek. Ahogy elnéztem azt a lányt, nagyon hasonlított Rékára, bár amikor rá gondolok mindenhol őt látom. Lassan mozgatni kezdte a szemét, aztán ez egy kis időre megszűnt.Tíz perccel később megint mozgatta, de most ki is nyitotta. Én gyorsan felálltam és az ajtóhoz ugrottam és ki akartam menni, de ekkor meghallottam, hogy hozzám szól.

- Ne menj el. - mondta és egy kicsit feljebb ült, így rám tudott nézni.

- Te jó ég. - mondtam és egyre közelebb mentem hozzá.

- Mi a baj? - kérdezte tágra nyitott szemekkel.

- Te..úgy nézel ki mint a barátnőm, csak..ő sajnos, meghalt. - halkult el a hangom a végén.

- Részvétem, hogy hívták?

- Réka.. - mondtam és újra leültem a székre.

- Mi? E-engem is úgy hívnak. - mondta mire én azt hittem, hogy sokkot kapok.

' Harry szemszöge '

Két óra múlva mehetek Emmáér. Nagyon lassan akar eltelni az a két óra. Gondoltuk, hogy a fiúkkal rendezünk egy kis versenyt. Én Niallal, Liam Zaynnel, és aki nyer az játszik Louissal.

- Akkor, 3...2...1...RAJT!! - kiabált Louis.

Először én kezdtem Niallel, mikor én a harmadik hamburgert ettem, Niall már a tizenakárhányadiknál járt.

- Ééés..VÉGE!! Niall nyert!

- Ahj, ez nem ér! - mondtam duzzugva.

- Nem tudsz veszíteni. - mondta és kinyújtotta a nyelvét, én is követtem.

Liam és Zayn következett, ők alma halászatot játszottak. Én kötöttem be Zaynnek a szemét, Niall Liamnek. Eléjük raktuk az almával tele tálat és Louis elindította a játékot.

- Eddig Zayn áll nyerésre. - mondtam.

Aztán meg is nyerte. Mindketten nagyon ügyesek voltak, én biztos nem tudtam volna megcsinálni.

- Szóval akkor most jön Louis, Zayn és Niall! - mondtam mosolyogva, ekkor megérkezett Danielle Eleanorral.

- Hogy néz ki a ház? - kérdezte El mérgesen. - Fiúk..

- Há, öh, ha, én, öhm.. - dadogtam.

- Nem érdekel..most azonnal ki takarítotok. - mondta és lepakolta a cuccait a szobájába.

- Basszus! Ezt megszívtuk. - mondta Liam.

Elővettem a takarítószereket és szétosztottam. Én töröltem, Liam felmosott, Niall söpört, Zayn rendet rakott. Louis csak röhögött rajtunk, miközben neki is segíteni kellett volna Zaynnek. Szerencsére nekem mennem kellett, megyek Emmáért. Gyorsan felkaptam magamra a kabátot és felvettem a cipőt. Beszálltam a kocsiba és elindultam. Emma már lent állt amikor megérkeztem, leparkoltam és kiszálltam hozzá.

- Szia. - köszöntem neki és egy piszit nyomtam a homlokára. - Mehetünk?

- Igen. - bólintott.

Hátulra beraktam a csomagjait, majd elindultunk haza. Kérdeztem tőle, hogy mi volt bent és elmesélte, hogy találkozott egy lánnyal aki úgy néz ki mint a Réka.

- Jut eszembe! Te honnan ismered Rékát? - kérdezte.

- Meghallgattam amit énekeltél neki. - mondtam mosolyogva

- Igen? - kérdezte és lehajtotta a fejét, hogy ne lássam mennyire pirult el.

- Gyönyörűen énekelsz, és nagyon sajnálom.

Ő csak bólintott és bámult ki az ablakon. Otthon az ajtóban majdnem elestem.

- Hű, de tiszta lett! - mondtam mikor körül néztem.

- Köszi. - mondta Louis és felszaladt Eleanorhoz.

- Miért? Rumlit csináltatok? - kérdezte nevetve Emma.

- Igen, de én csak egy kicsit maradtam.. - válaszoltam mosolyogva.

- Ahha! Holnap ki takaríthatod a szobánkat, szívem. - mondta és arcon puszilt.

Éjfélkörül elment mindenki aludni. Emma elment zuhanyozni később én is követtem. Együtt feküdtünk be az ágyba.

- Jó éjt! - suttogta.

- Jó éjt. - válaszoltam és egy csókot adtam neki.

3 évad 4 fejezet *-*

Itt a kövi rész.! Köszönöm az eddigi komikat és, hogy olvassátok.!! Nélkületek, most nem lennék itt..:)) köszönöm! Jó olvasást és ne felejtsetek komizni! :D

' Niall szemszöge '
- Emmát...lelőtte az a lotyó! - mondta Danielle sírva. - Most azonnal menjünk be!
Nem kellett kétszer mondania máris a kocsiban ültünk és mentünk a kórházba. Végig azon gondolkodtam, hogy mennyire fájhat neki? Vagy, hogy mennyire sérült meg!
- Jó napot! Emma Horanhoz jöttünk!  - mondtam mikor beléptünk a kórházba.
- A..236-os terem.
Rohantunk és amikor megérkeztünk Harry ott állt az ablak előtt.
- Hogy van? - kérdezte Eleanor.
- A..golyó..csak súrolta, nem lett nagyobb baja. Nikit elfogták a rendőrök és őrizetesbe vették. - mondta és leült a kórterem előtt lévő székre.
- Hála Istennek! - mondtam és én is leültem mellé.
Kijött az orvos és azt mondta, hogy ma már nem mehetünk be csak holnap. Vonakodva ugyan, de haza mentünk. Az út nagyon csöndben telt és mindenki kifele nézett az ablakon. Eleanor közben elaludt Louis vállán, őt Lana követte. Otthon az ölembe kaptam Lanat és felvittem a szobánkba. Louis is ugyan így tett.
' Harry szemszöge '
Most nem tudom mit mondhatnék..mi lett volna ha nem éli túl? Még a gondolatát se bírom. Lent mindenki veszekedett azon, hogy ki mehet be elsőnek Emmához. Én csak ültem és bámultam.
- Emberek! Nem Harrynek kéne bemennie? - kérdezte Louis mikor lejött.
- Hm? - kérdeztem.
- Neked kell bemenned elsőnek. - ismételte meg.
- Köszönöm. - mondtam és megöleltem őket.
- Ugyan! Ez a legkevesebb amit tehetünk. - mondta Kitty.
Megvacsoráztunk és felment mindenki a saját szobájába. Nézegettem Emma képeit. Szebbnél szebb képek kerültek elő.
- Ugye milyen szép? - kérdezte Niall.
- Igen, a kedvencem ez amikor szőkés a haja. Nagyon szép.
- A két kezemen nem tudnám megszámolni, hogy hányszor festette be a haját. De mindegyik nagyon jól állt neki.
- Milyen volt kiskorában? - kérdeztem.
- Ó egy igazi rosszlány! Ha apáék megbüntették volna mindig rám fogta, így engem büntettek meg. - mondta nevetve. - Akkor nem volt valami kellemes. De visszagondolva, nagyon vicces.
- Ez aranyos! - válaszoltam, találtam egy cédét amire az volt ráírva, hogy Emma énekel. Soha nem mondta, hogy énekelt. Kíváncsi voltam ezért beraktam és megnéztem. Sajnos nem videó volt, így csak a hangját hallottam, de nagyon gyönyörű volt.

Ezt indítsátok el.! ;)
Sha-la-la-la-la, sha-la-la-la-la
You used to call me your angel
Régen az angyalodnak hívtál..
Said I was sent straight down from heaven
Azt mondtad egyenesen a mennyországból küldtek..
And you'd hold me close in your arms 
Szerettél közel, a karjaidban tartani..
I love the way you felt so strong
Szerettem érezni milyen erős vagy..
I never wanted you to leave
Sosem akartam, hogy elmenj..
I wanted you to stay here holdin' me
Azt akartam, hogy maradj és ölelj át..
I miss you
Hiányzol..
I miss your smile
Hiányzik a mosolyod..
And I still shed a tear every once in a while
És még mindig elejtek egy könnyet
And even though it's different now

És még akkor is ha most minden más..
You're still here somehow
Még mindig itt vagy valahogy..
My heart won't let you go
A szívem nem fog elengedni..
And I need you to know
És szükségem van rá, hogy tudd..

I miss you
Hiányzol..
Sha-la-la-la-la
Sha-la-la-la-la
I miss you
Hiányzol..
You used to call me your 
dreamer
Rége az álmodozódnak hívtál..
And now I'm livin' out my dream
És most átélem az álmom..
Oh, how I wish you could see
Oh, mennyire szeretném, hogy láthass..

Everything that's happenin' for me
Mindent ami velem történt..
I'm thinkin' back on the past
Visszagondolok a múltra..
It's true the time is flyin' by too fast
Igaz, hogy az idő túl gyorsan száll el..
I miss you
Hiányzol..
I miss your smile
Hiányzik a mosoloyod..
And I still shed a tear every once in a whileÉs még mindig elejtek egy könnyet..
And even though it's different now

És még akkor is ha most minden más..
You're still here somehowMég mindig itt vagy valahogy..
My heart won't let you goA szívem nem fog elengedni..
And I need you to knowÉs szükségem van rá, hogy tudd..
I miss you
Hiányzol..
Sha-la-la-la-la-la
Sha-la-la-la-la-la
I miss you
Hiányzol..
I know you're in a better place yeah
Tudom, hogy most egy jobb helyen vagy, igen
But I wish that I could see your face, oh
De szeretném látni az arcod oh..
I know you're where you need to be
Tudom, hogy ott vagy ahol lenned kell..
Even though it's not here with me
Még akkor is ha az nem itt van velem..
I miss you
Hiányzol..
I miss your smile
Hiányzik a mosolyod..
And I still shed a tear every once in a whileÉs még mindig elejtek egy könnyet..
And even though it's different nowÉs még akkor is ha most minden más..
You're still here somehowMég mindig itt vagy valahogy..
My heart won't let you goA szívem nem fog elengedni..
And I need you to knowÉs szükségem van rá, hogy tudd..
I miss you
Hiányzol..
Sha-la-la-la-la-la
Sha-la-la-la-la-la
I miss you
Hiányzol..
I miss your smile
Hiányzik a mosolyod..
And I still shed a tear every once in a whileÉs még mindig elejtek egy könnyet..
And even though it's different nowÉs még akkor is ha most minden más..
You're still here somehowMég mindig itt vagy valahogy..
My heart won't let you goA szívem nem fog elengedni..
And I need you to knowÉs szükségem van rá, hogy tudd..
I miss you
Hiányzol..
Sha-la-la-la-la-la
Sha-la-la-la-la-la
I miss you
Hiányzol..

Megkönnyeztem. Annyira gyönyörűen énekelt, hogy az már hihetetlen. Niall is meghallotta és bejött meghallgatni. Azt mondta, hogy az egyik barátjának énekelte el aki rá két nappal meghalt. De előtte el tudta mondani neki, hogy nagyon szereti. Niall nem emlékszik a nevére, de azt hiszi, hogy Rékának hívták. Nagyon sajnáltam szegényt, és Emmát is.
- Ne legyél ilyen letört. Emma jól van. És holnap után ha is jön. - mondta Niall.
- Ha nem találkoztam volna Nikivel akkor ez most nem történt volna meg. - válaszoltam.
- Nem a te hibád! - megveregette a vállam és kiment.
Elmentem zuhanyozni és átöltöztem. Befeküdtem az ágba és az volt a tervem, hogy alszok, de nem sikerült. Mint mindig most is csak Emmára gondoltam. Hiába kapcsoltam be a tévét, a gépet..sehogy sem tudtam elaludni. Lementem csinálni magamnak egy kis kaját. Sajtos szendvics és tej..hmm, finom! Fel vittem a szobába és mikor enni kezdtem Louis is bejött és behuppant mellém.
- Mizu haver? - kérdezte.
- Semmi, veled?
- Unatkozok ezért átjöttem.
- Kérsz? - kérdeztem és átnyújtottam egy szendvicset, ő elfogadta.
- Köszi!
Sokat hülyéskedtünk később lement Louis csinálni pattogatott kukoricát és azt dobáltuk egymás szájába. Aztán a csokit dobáltuk, végül úgy nézett ki a szoba mintha egy tornádó csapott volna le. Hajnal három körül Lou ott aludt a földön én meg az ágy szélén.

3 évad 3 fejezet *-*

Itt a kövi.! Komikat kérek.!;-)

' Emma szemszöge '
Kicsit rosszul érzem magam, hogy nem tartottunk bulit Adamnak. Pedig már az ajándék is megvan, meg a torta. De..ma még be lehet pótolni.
- Min gondolkodsz? - kérdezte Harry amikor ki jött a fürdőből.
- Ma kellene meg tartani a bulit, nem?
- De. Ez jó ötlet.
Lent elmondtam a többieknek is, hogy ki mit szervezzen meg. Klau és Zayn a dekorációt, Lana és Niall a vendégeket, Én és Harry a kaját. Danielle és Liam nem voltak otthon, de reméltem, hogy itt lesznek a bulin.
- Nem elég ha csak mi vagyunk itt? - kérdezte Louis.
- Akkor Pault sem akarod meghívni?
- Vedd úgy, hogy nem szóltam. - válaszolt nevetve. Lassan gyerekbaráttá varázsoltuk a nappalit. Kék lufik, kék autós torta, szóval sok kisfiús dolog. Fent Adamra Danielle vigyázott mivel ők is megérkeztek. Meg több ajándékot hoztak a meglévő 10 mellé.
- Jaj, nagyon kis aranyos lett. - jött le Danielle.
- Szerintem is. - jött oda mellém Harry és meg puszilta a homlokom.
- Azta! Jó lett. - jött oda Liam is.
- Mondtam, hogy maradj fent és vigyázz rá! - kiáltott rá Dani és gyorsan felszaladt.
- Áááááá!!! - hallottam egy sikitást.
' Danielle szemszöge '
- Mi a baj? - kérdezte idegesen Emma.
- Nincs itt Adam!! Mindenhol megnéztem!! - mondtam sírva.
- NEM AZ NEM LEHET!! - kiabált Em. Mindannyian keresni kezdtük. Sehol nem volt, pedig a ház összes pontját megnéztük. Emma annyira sírt, hogy már az elején abba hagyta a kérésést. Nagyon rossz volt így látni..
- Ki lehetett az? - súgta Harry.
- Nem tudom, de ha megtalálom megölöm! - mondtam majdnem sírva.
' Harry szemszöge '
Pont ma? Pont most? Ki volt az? Mit akart? Miért tette? Ezer meg ezer kérdés kavargott a fejemben. Csörgött a telefonom ezért kijöttem és fel vettem.
- Ugye, hogy nem olyan jó érzés elveszíteni azt akit a legjobban szeretsz? - szólt bele Niki.
- Mi..te voltál!! De miért? Hol vagytok? - kérdeztem.
- Egyenlőre nem mondom meg! De találsz egy kis levelet Adam szobájában. - mondta és letette.
- Ki volt az?? - kérdezte Emma.
- Niki..
- Mit akart az a liba?
- Nála van Adam! - mondtam és keresgélni kezdtem a levelet amit Niki mondott a telefonban.
- MEGÖLÖM AZT A NŐT!! MEGÖLÖM!! - kiabálta Emma és elindult az ajtó felé. Liam próbálta lefogni, de nem ment neki. Hagytam a levelet és utána rohantam. Ő csak ment előre, ment és ment. Én pedig rohantam ahogy tudtam.
- Kérlek állj meg! Hova mész? - kiabáltam utána.
- A liba házához! Megölöm!! - mondta és elkezdett szaladni. Végül megérkezett Nikihez és berontott a házba..
- Hol vagy te lotyó?! - kérdezte és minden szobát végig nézett.
- Lám-lám..végre találkozhatunk. - jött elő Niki Adammal a kezében.
- Add ide! - mondta. Em mérgesen. - Most!
- Oké. - válaszolta Niki és letette Adam pedig oda futott hozzám. Aztán..
' Niall szemszöge '
Lana és Dani sem bírtak magukkal, nagyon sírtak.
- Az..az a nő! Meg fog halni! - mondta Lana.
- Ha Emma is ott van akkor igen!
- Az én hibám! Nem kellett volna eljönnöm!! - mondta Liam.
- Haver, nyugi. Nemsokára itthon lesznek. - mondtam könnyes szemmel.
- Harry?! Hol vagytok? Mi? Mikor? Most azonnal oda megyünk!!
- Mi az Dani? - kérdeztem.
- Emmát..

3 évad 2 fejezet *-*

Itt a következő rész.! Komizzatok.!;)

' Emma szemszöge '
Reggel a telefonom csörgésére keltem fel. Valaki küldött egy SMS-t..gondoltam.
" Ne haragudj, hülye voltam. Szeretlek, nagyon. Harry xx "
De már mondtam neki, hogy nincs semmi baj, de csak barátok..maradhatunk. Nem írtam neki vissza, inkább be mentem a fürdőbe és próbáltam csinálni valamit a kómás fejemmel. Annyira nem sikerült, de nem érdekel mivel úgyse megyek sehova ma. Fel keltettem Lanat és lementünk reggelizni.
- Jó reggelt. - köszöntem Kittynek, mert csak ő volt lent.
- Neked is. - köszönt vissza. - Mi a terved mára?
- Semmi. Vagyis itthon ülök egyedül. - nevettem fel halkan.
- Nem, azt már nem! - állt fel. - Ma eljössz velem és szórakozni fogsz.
-  De nincs kedvem. - nyávogtam.
- Semmi de. - mondta és kiment.
- Te nem jössz? - kérdeztem Lanat, miközben kivettem egy szendvicset.
- Nem, kihagyom. - válaszolt és tovább nyomkodta a telóját. Öntötttem magamnak zabpelyhet és fel mentem a szobába. Újabb SMS-t kaptam.
" Kérlek írj vissza. Harry x "
Nem tudom minek erősködik, amikor tudja hogy nem írok neki vissza. Ennyire ismerhetne..
- Na? Megint írt? - kérdezte Lana.
- Igen, mit csináljak? Nagy a kísértés, vissza akarok neki írni.
- Ne csináld! Ezek után?
- Nem tudom. - mondtam és inkább ki kapcsoltam.
- Na, megyek én is fürdeni. - jelentette ki Lana, majd el is tűnt. Ültem és néztem ki az ablakon, miért vagyok ilyen szerencsétlen? Az akit a világon mindennél jobban szeretek, most a világ másik végén van és ki tudja, hogy mit és miért csinál. Vagy, hogy éppen kivel csal meg..de nem tartozik rám mivel..szakítottam vele. Istenem, miért ilyen nehéz élni? Semmi máradásom nincs, inkább meghalok. Hátradőltem az ágyon és már majdnem elaludtam amikor Kitty berontott, hogy készülődjek. Elővettem egy fekete cicanadrágot és egy fehér toppot, majd a szintén fehér balerina cipőmet. Raktam magamra egy kis alapozót és amikor úgy gondoltam, hogy lesz vagyok lementem.
- Csinos vagy. - mondta és elindultunk.
- Hova megyünk? - kérdeztem.
- Az titok.
Kicsit unatkoztam a kocsiban ezért be kapcsoltam a telefonomat. 5 új SMS? Harry tényleg nem adja fel.
" Csak egyszer írj vissza, hogy tudjam jól vagy! Harry x "
Írjak neki vagy ne? Nagyon sajnálom szegényt, de..
- Add ide a telódat! - szólt hátra Kitty és kivette a kezemből a telefont. Valakit hívni kezdett.
- Szia, nem Kitty vagyok..nem..jól van..igen..azt nem mondhatom meg, most megyek. Szia. - köszönt el Harrytől, vagy legalábbis szerintem vele beszélt.
- Ő volt az? - kérdeztem.
- Igen. Tudni akarta, hogy jól vagy-e, mondtam neki igen. Ja és még kérdezte, hósz miért nem írsz neki vissza.
- Értem. - sóhajtottam egyet.
- Figyelj, ha akarsz írj neki. Nem szeretném ha szomorú lennél. Én nem vagyok olyan mint Lana, vagyis..nem azt mondom, hogy ő rossz, meg minden. Csak nem kényszerítelek arra, hogy ne írj neki vissza.
- Köszönöm, még eldöntöm.
Úgy döntöttem, hogy írok neki, és ha vissza is akkor talán beszélek vele.
" Szia. Jól vagyok és ti mit csináltok? Emma x "
Pár perc múlva jött a válasz.
" Mi is jól vagyunk, most éppen szünet van. Harry <3 xx "
" És a többiek? Em x "
" Hülyéskednek, mint mindig. :) Harry xx"
" ;) Em xx"
Tíz perce kültem el azóta nincs válasz, gondoltam már nincsenek szüneten. Írt egy szívet, én is akartam de lehet, sőt biztos, hogy félreérti a helyzetet. Nagyon szeretem, nem kellett volna szakítani vele? Közben megérkeztünk egy kis helyiségbe..aggódtam mert reméltem, hogy nem valami bárba jöttünk.
- Hol vagyunk? - kérdeztem.
- Bowling klub. Csak egy kicsit kicsi a ház.
- Jaj, de jó! Mindig is szerettem volna ki próbálni. - ugrándoztam. Mikor beértünk alig voltak. Kikértük a megfelelő cipőket és elindultunk a pályák felé. Először Kitty gurított, kevésbé volt szerencsés mert csak kettő bábút talált el. Majd én jöttem, és nekem azért kedvezett a szerencse., de nem annyira, csak megy bábút sikerült eltalálnom. Néha meg akadt a tekintetem a mellettünk lévő játékosokon, mivel nagyon figyeltek minket, fölég engem. De nem foglalkoztam vele, nyilvános helyen vagyunk ezért nem bánthatnak..legalábbis nagyon remélem! Mikor úgy döntöttünk, hogy mára elég, vissza vvittük a cipőket és elindultunk haza. Szerencsére nem jövettek minket ezért nyugodtan ha tudtunk menni. Beszálltunk a kocsiba és megnéztem a telómat. Kaptam megint egy SMS-t.
" Nagyon jól játszottatok. ;) Harry x "
Kikerekedtek a szemeim az üzenet láttán.
" Honnan tudtad? o_O Emma x "
" Ott vagyunk. Haz x "
- Azonnal állj meg! - mondtam és kiszálltam, majd rohanni kezdtem vissza. Mikor meg érkeztem ott láttam őket. Ahogy csak tudtam rohantam mint az őrült. Egyből bele ugrott Harry ölébe és arcomat a nyakába temettem. Sírni kezdtem és meg jobban szorítottam.
- Szeretlek. - suttogtam.
Harry nem válaszolt csak letett és hátra lépett.
- Valami baj van? - kérdeztem.
- Nem. - mondta nevetve és szorosan magához húzott.
Nagyon hiányzott már ez az ölelés. És persze a többiek is nagyon hiányoztak. Közben Kitty is megérkeztett és üdvözölte a srácokat.
- És hogy-hogy itt vagytok? - kérdeztem.
- Megkértük Pault, hogy később menjünk. És ő szólt a szervezőknek. - válaszolt Liam mosolyogva. Mindannyian haza mentünk és otthon is örültek annak, hogy itt vannak. Olyan hát körül rendeltünk egy-egy tál gyrost. Amíg nem jött a futár addig elmentem fürdeni. Be álltam a zuhanyzó alá és megengedtem a meleg vizet. Nagyon jól esett. Mikor készen voltam kimentem és Harry ott feküdt az ágyon.
- Tetszik amit látok. - mondta pimasz vigyorral.
- Csak nem tudom mi. Mert, hogy én nem az biztos. - válaszoltam és leültem vele szembe.
- Pedig te vagy az. Írtó jó alakod van. - mondta. Csókokkal hintettem a nyakát majd az arcát. Tetszett neki, szinte sejtettem. Gondoltam játszok vele egy kicsit. Abbahagytam mire gonoszan rám nézett. Be feküdtem az ágyba és magamra húztam a takarót és úgy tettem mintha aludnék.
- Ne nem! Ha elkezdted akkor be is fejezed. - mondta és elkezdett csókolgatni. Én kerültem fölé és oda hajoltam hozzá. - Szeretem ha a lányok rajtam vannak. - mondta.
Annyira nem tetszett neki ezért fordított a helyzetünkön, így én kerültem alulra.
- De jobban szeretem ha a lányok alattam vannak. - kacsintott. Halottan ahogy kulcsra zárja az ajtót és közeledik felém. Lassan rám mászott és forró csókokat adott nyakamra. Remegtem mint a nyárfa levél. Harry közben tartotta szemkontaktust, kezemet felhozta a szájához, egy puszit lehellt rá. Tetszett amit csinál, mégis fejtem egy kicsit.
- Érzem, hogy félsz. Tudod, hogy nem kell, vigyázok. - súgta a fülembe. Levette a pólóját és végig simítottam izmos felsőtestét. Tényleg nagyon izmos volt. Rólam is lehalászta az oda nem illő darabokat, majd újra csókokkal hintette testem. Kicsit később fáradtan értünk be az ágyba. Harry szembe fordított magával és így bele nézhettem, gyönyörű zöld szemeibe. Csak néztük egymást mikor Harry kezd lejebb csúszott a combomon.
- Nem volt elég? - kérdeztem nevetve.
- Őszintén?
- Ahha. - bólintottam.
- Nem!! Sok ilyen napot szeretnék még. - válaszolt és megpuszilta a homlokom.
- Miért, te nem? - kérdezte nevetve.
- De, igen.
Meg fordított, így a hátam oda simult a testéhez. Ő hamar elaludt, de én még sokáig forgolódtam. Amikor próbáltam meg mozdulni Harry szorítása egyre erősebb lett, de annyira nem volt erős. Kint nagy vihar tombolt. Egyszercsak felriadt és magához húzott.
- Nyugi ez csak vihar. - mondtam nyugodtan, hogy egy kicsit ő is meg nyugodjon.
- Csak nagyon féltelek. - mondta. Végül egyszerre aludtunk el.

3 évad 1 fejezet *-*

Itt a kövi rész.! Sok komit.!!:dd

' Emma szemszöge '
Reggel kicsit fájt a fejem..kicsit? Inkább nagyon, de lehet, hogy az időjárás miatt van. Ránéztem az órára és hajnali kettőt mutatott. Felültem az ágyon és gondolkodni kezdtem. Vajon miért pont velem történik mindez? Miért jött vissza ennyi et után Kyle? És vajon, hogy tudta meg a címemet? Biztos vagyok benne, hogy valaki rosszat akar nekem. Csak azt nem tudom, hogy ki. Lassan kiszálltam az ágyból és bele bújtam a mamuszomba, majd lementem a konyhába. Kivettem a narancslevet és töltöttem magamnak, de ki is köptem.
- Ahj..ez rossz volt. - mondtam és kiöntöttem a maradékot.
- Igen, akartam szólni, de elfelejtettem. Bocsi. - szólt mögöttem egy hang. Az a hang Harry volt.
- Köszi. Nem elég, hogy fáj a fejem, még rossz narancslevet kell innom. - válaszoltam búnkón.
- Jó van! Nem kell leharapni a fejem!
- Minek jöttél le?
- Utánad jöttem, baj?
' Harry szemszöge '
- Neked mi a bajod? - kérdezte és ledobta a földre a poharat. - Na pont ezt nem szerettem volna!
- Mit? Követni?
- Nem, az utolsó éjszakát nem veszekedéssel tölteni!! - válaszoltam.
- Mi? Utolsó nap? Holnap már mentek? - kérdezte Emma sírva.
- Igen..sajnálom. - mondtam és odamentem hozzá, már épp meg akartam ölelni, de ő eltolt mágától. Nem szóltam semmit, fogtam magam és felmentem egy külön szobába. Nem én teiétel róla, hogy el kell mennünk. A fellépéseket pedig nem hagyhatom..vagyis hagyhatjuk ki. Hangosan becsaptam az ajtót, aminek köszönhetően mindenki fel kelt. Halk kopogásra lettem figyelmes.
- Emma most hagyj egyedül. - mondtam.
- Louis vagyok. Be jöhetek?
- Gyere.
- Mi történt haver? - kérdezte és leült mellém a kis ágyra.
- Az történt, hogy Emma megtudta, hogy holnap mennünk kell és felkapta a vizet. Csak ennyi történt haver. - válaszoltam mérgesen.
- Ezt komolyan mondod?
- Miért?
- Még szép, hogy mérges lett. Csak most kellett megtudja. Hajnali kettőkor..azért ez egy kicsit durva. Én is ilyen lennék. Figyelj, én nem akarlak megbántani, de..
- De? - fordultam Lou felé.
- De..te egy hülye vagy! Hamarabb is elmondhattad volna. Hiszen Paul már rég elmondta.
- Igazad van. Én nem vagyok normális! - mondtam és bele ütöttem a falba. - ÁÁ..ez kicsit fájt.
- Haver, ha nem akarod elveszíteni akkor most békülj ki vele. - mondta és megveregette a vállam, majd kiment. Vettem egy nagy levegőt és elindultam Em szobája felé. Halkan kopogni kezdtem, de nem jött válasz. Szinte sejtettem.
- Emma, ne haragudj. Nem volt semmi okom haragudni rád. Inkább neked kell rám. Már tegnap vagy azelőtt el kellett volna mondanom. Kérlek, Emma..ne haragudj. - mondtam és kinyílt az ajtó.
- Nem haragszom, de el kellett volna mondanod. De csak barátok maradhatunk. - válaszolta és végig a földet bámulta.
- Megértelek..de mindig várni fogok rád. - válaszoltam és elkezdtem összepakolni a cuccaimat. Mikor végeztem búcsú ölelést kaptam. Gondoltam átviszem abba a szobába ahol voltam. Lementem a nappaliba és elfeküdtem a kanapén.
- Na? Hogy ment? - jött le Louis.
- Csak a barátom akar lenni, nem mert a szemembe nézni, vagy nem is akart? Én már nem tudok semmit!
- Majd holnap megbeszéljük. Jó éjt. - mondta és felment.
' Lana szemszöge '
- Vajon mi lehetett a baj? - kérdeztem Nialltól.
- Hát..valamit mondanom kell. - ült föl az ágyon.
- Már most félek. - válaszoltam és én is felültem.
- Tegnapelőtt Paul mondta, hogy hamarabb kell elutaznunk.
- Hamarabb? Nem úgy volt, hogy van meg egy heted? - kérdeztem sírva.
- Úgy volt..sajnálom.
- Ezt nem hiszem el! - mondtam dühösen. Vagy úgy percig néma csöndben ültünk. Végül én törtem meg a csendet.
- Csak azt nem értem, hogy miért csak most szóltál. Gondolom ezt te sem tudod! - fordultam felé és ó sajnálkozóan rám nézett. - Nem kell nekem ez a tekintet. Inkább átmegyek Emmához. Fogtam a cucciamat és átmentem. Kopogni kezdtem, de nem jött válasz, hát be nyitottam. Kicsit félelmetes látvány fogadott...mindenhol zsepik szétdobálva.
- Jól vagy szívem? - kérdeztem és oda mentem mellé.
- Nem. Te is most tudtad meg? - kérdezte és felült mellém.
- Igen. Nagyon rossz érzés.
- De egész jól viseled.
- Hidd el nekem is nagyon fáj. Csak meg nem fogtam fel, nem dolgoztam fel ami történt.
- Azt mondtam neki, hogy csak barátok lehetünk.
- És ezzel mi a baj? - kérdeztem.
- Én még szeretem..és nem tudok nélküle élni. De amit tett az már sok. Nem, egyszerűen nem tudom elhinni. - mondta és még jobban elkezdett sírni.
- Nagyon sajnálom. - válaszoltam én is sírva, majd átöleltem. Végül álomba sírtuk magunkat. Kicsit később felébredtem mert hangokat hallottam lentről. Halkan kimásztam az ágyból és lementem, de nem kellett volna mert Niallék pont akkor mentek el. Én levegőnek néztem őket és kimentem a konyhába. Kivettem a hűtőből két szendvicset és öntöttem egy kis tejet.
- Lana, hallod amit mondok? - jött utánam Niall.
- Nincs mit mondanom neked. - válaszoltam és elindultam felfele, de megfogta a karomat.
- De nekem van. - fordított maga felé.
- Ezt már rég meg tehetted volna. - mondtam és visszamentem Emmához.
- Most mennek? -  kérdezte mikor vissza értem.
- Igen. Kicsit meg mondtam neki a magamét! Odaadtam neki az egyik szendvicset és hamar meg is ettük, majd bekapcsoltuk a tévét. Később bejött Eleanor is és beugrott mellénk.
- Na mizu? - kérdezte nevetve.
- Ha tudnád.. - mondta Emma és elmesélte az egész történetet.
- Hú..nagyon sajnálom. Idióták mindketten. - mondta és kiment. Miközben tévéztünk Em elaludt, nekem se kellett sok ezért én is ott aludtam vele..megint.

2 évad 21 fejezet *-*

Szeretném bejelenteni, hogy a blogot a 3 évad
21 fejezeténél befejezem!! De, természetesen
csinálok egy másikat, de abban nem Harry lesz
a főszereplő..hogy ki az?? Legyen meglepi..kövi
részt 2KOMI után hozom.!! Jó olvasást.!! :D♥

' Emma szemszöge '
* Tegnap este *
- Nagyon örülök, hogy itt lakhatunk! - mondtam és szorosan átöleltem Harryt, és beszippantottam az édes illatát.
- De, ha szeretnéd Londonba is visszamehetünk. Egy szavadba kerül, ezt ne feledd! - mondta mosolyogva mikor elengedtem.
Bementünk a házba és rögtön szét akartam nézni, fel fedezni a ház összes kis zugát. Hatalmas volt, ezt el kell ismerni! Két fürdőszoba, egy az emeleten, egy a földszinten..stb. Mi Harryvel az emeleten foglaltunk el a helyünket. Lana és Niall a földszinten, lent még Zayn, Klau, Louis és Eleanor foglaltak helyet.
                   ~*~
Reggel álmos, és kómás fejjel felkeltem. De éreztem, hogy valami gravitációs erő visszahúz, magyarul a lustaság. Mindig is szerettem sokáig aludni, főleg amikor még
iskolába jártam. Megetettem Adamot, aki holnap lesz 2 éves. Gondoltam szervezhetnénk neki egy kis szülinapi zsúrt.
- Jó reggelt. - köszöntött egy öleléssel Harry.
- Neked is. - viszonoztam az ölelést. - Holnap nincs kedved segíteni nekem? - kérdeztem és keresgélni kezdtem a telefonom.
- Persze. De, miben?
- Holnap lesz Adam szülinapja, és szerveznék neki egy kis bulit. - mondtam mikor megtaláltam a telefonom és megnéztem, hogy mennyi az idő.
- Benne vagyok. A többieket kérdezted?
- Még nem. Megyünk?
Felkaptam magamra a köntösöm és lementünk a nappaliba.
- Sziasztok. - köszöntünk egyszerre Harryvel.
- Szia. - mondta El, és megölelt. - Ülj le.
- Történt valami? - kérdeztem egy kicsit ijedten.
- Hát..ami azt illeti..van valami. - köszörülte meg a torkát.
- És mi? Ne szórakozzatok velem! - emeltem fel egy kicsit a hangom.
- Gyereket várok. - mondta ki végül. Én lefagytam ahogy Liam és Niall is. Nem tudtam pzólni, se mozdulni.
- G-gratulálok. - tértem vissza a valóságba, fel álltam és megöleltem.
- Azt hittem már sokkot kaptál. - nevetett.
- Mi tagadás egy percre azt hittem én is. De nagyon örülök. És Louis tudja?
- Igen, tegnap óta. Isteni érzés. - lépett be Lou.
- Gratulálok. - öleltem meg őt is.
Kicsit még meglepődötten ültem a kanapén, de ugyanakkor tényleg nagyon örültem. El mindig is tapasztalni akarta, hogy milyen anyának lenni. Most végre megadatik neki is. A világon mindennél jobb érzés..
- Látom meg a hatása alatt vagy. - ült le mellém az újdonsűlt apa.
- Igen. - nevettem. - És te? Mi volt az első reakciód? - kérdeztem.
- Hát én is leblokkoltam, de nagyon jó volt. Mikor kimondta felkaptam és meg pörgettem. De nem tudom, hogy mit szólnál ehhez a rajongók. Ha nem tetszene nekik..
- Ne bánkódj. Mi is aggódtunk Harryvel. És nézd mindennap kapunk valami ajándékot a rajongóktól. Biztos vagyok benne, hogy számitottak erre.
- Köszönöm, igazad lehet. Nagyon jó barát vagy. - mondta és megölelt.
Régen el sem tudtam volna képzelmi magam barátok nélkül, de anya mindig ott volt nekem. Egyszerre volt az anyám és a legjobb barátom. Ha volt valami gondom, neki el mondhattam.
- Nagyon gondolkodsz valamin. - mondta Harry és felhúzott maga elé. Mélyen a szemébe néztem, alig egy centi volt köztünk a távolság. Másodpercek alatt ez, megszűnt.
- Nagyon szeretlek. - döntötte a homlokát az enyémnek.
- Én is. - válaszoltam mosolyogva.
- Holnap este elmegyünk mozizni?
- Igen.
A többiek mosolyogva figyelték, hogy mit csinálunk. Mikor elváltunk egymástól szétnéztem rajtuk. De ők úgy tettek, mintha mi sem történt volna.
' Lana szemszöge '
Kimentem a konyhába inni valamit. Találtam egy kis limonádét, töltöttem magamnak, de Niall megitta előlem.
- Na..az az enyém volt. - mondtam durcásan.
- Csak volt. - nevetett. - Mi lenne ha holnap elmennénk itthonról?
- Mire gondolsz? - kérdeztem és egy kicsit hátrébb álltam.
- Az meglepi.
- De holnap lesz Adam szülinapja. Nem szeretném lekésni.
- Akkor öltözz! - utasította Niall.
Kicsit féltem ugyan, de tudtam, hogy mit akar. Egy fehér csőnadrágot és egy fehér toppot tettem elő. Mikor kinéztem az ablakon láttam, hogy nincs valami jó idő. Ezért egy fehér kötött pulcsit vettem még föl. Egy kis alapozót raktam fel. Utoljára még belenéztem a tükörbe és mikor késznek nyilvánítottam magam lementem a már kicsit türelmetlenkedő Niallhez.
- Sajnálom, hogy ennyit kellett várnod. - mondtam és lehajtottam a fejem.
- Kicsim, semmi baj. De megérte várakozni. - emelte fel a fejem. - Nagyon szexi..akarom mondani, csinos vagy. - nevetett fel, és én is.
- Menjünk.
Kint nem is volt annyira hideg csak borongós volt az ég. Kézenfogva sétáltunk egy kis folyó mellett. Még sosem voltam ennyire szerelmes. Niall teljesen megváltoztatta az életem, persze jó értelemben! Apám minden fiút elkergetett, mivel nagyon félt engem.
- ..és ekkor tudtam meg, hogy anya elhagyott minket. - mondta szomorúan Niall.
- Nagyon sajnálom. Minket is ott hagyott. Még három evés voltam. Nehéz erről beszélnem, még a gondolatát sem szeretem. Mindig reménykedtem benne, hogy egyszer visszajön..de nem.
- De én itt vagyon neked. És apukád is.
- Igen, itt lenne velem..
- Miért csak lenne? Ugye nem..
- De sajnos igen. Pont a hatodik szülinapomon. Azon a napon kerültem a nagymamámhoz.
- Értem, mesélj még. Ha szeretnéd.
- Mikor Londonba költöztem meg nem tudtam, hogy halálos beteg. Nem mondta, pedig folyamatosan rosszul volt. Én is rá jöhettem volna. Rá két nappal meg is halt. Úgy éreztem nekem sincs máradásom, ezért..tudod..
- Ne!! Ne is mondd!!
- Vissza mentem a temetésre és egy hetet otthon maradtam. Senkim nem volt. Ekkor elhatároztam, hogy a kezembe veszem az életem. Újra Londonba mentem és másnap találkoztam veletek.
- Figyelj, én mindig itt leszek neked. Megígérem. - mosolyodott el halványan.
- Amúgy hova megyünk? - kérdeztem. - Biztos, hogy az Isten háta mögé kellett jönnünk? - néztem szét.
- Nem, elmentünk a ház előtt.
- Milyen ház?
- Liam és Danielle titkos helye..
- És meglesni őket nem illetlen? - kérdeztem és elindultam Niall után.
- Nem, holnap ide jöttünk volna. Odaadták egy napra.
Bólintottam egyet és visszafele kezdtünk menni. Kicsit sokat kellett menni, hogy végre oda érjünk.
- Na, itt vagyunk. - mutatott egy kis faházra. Tényleg nagyon kicsi volt, nem értem miért pont ide jöttünk!? De azért tetszett a dolog. Előkapta a kulcsokat és kinyitotta az ajtót. Kicsit meglepődtem mert kívülről kicsi volt a ház, de belülről nagyon nagy.
- Ezt ugye nem gondoltad komolyan?
- Mit?
- Nincs wc? - kérdeztem nyafogva.
- De van, a konyha mellett.
- Huh..hála az égnek! És, mit csináljunk? - kérdeztem és leültem az ágyra.
- Volna egy öltetem.. - mondta és ledöntött az ágyra. Lassan, de szenvedélyesen csókolni kezdett. Kicsit féltem de ahogy haladtunk félelmem megszűnt. Letette a pólóját és csak csodáltam izmos felsőtestét. Egy gyors mozdulattallekapta rólam a toppomat és eldobta valahova.
- Csak..találjam..meg.. - mondtam két csók között mire Niall felnevetett. Megszabadultunk a fölösleges ruhadaraboktól. Újra csókcsatába kezdtünk és én vesztettem. Minden olyan gyorsan történt. de nem bántam, végre máshogy is érezhettem, hogy ő az enyém.
' Niall szemszöge '
Fáradtan bebújtunk az ágyba, és magunkra húztam a takarót.
- Életem egyik legszebb napja volt. - mondta boldogan, mosolyogva Lana.
- Nekem is.. - válaszoltam és egy puszit nyomtam a homlokára. Ő hamar elaludt, de én inkább néztem ahogy alszik. A világ legszerencsésebb embere vagyok. Itt van nekem a világ legszebb, legokosabb, legaranyosabb lánya. És persze a világ legjobb barátai. Simogattam az arcát, majd áttértem a kezére. Néha-néha láttam elmosolyodni amim nekem is kellett. Neki van a legszebb mosolya. Én is elfáradtam és mielőtt elaludtam volna bezártam kulcsra az ajtót, hogy ne jöjjenek be. Bebújtam az ágyba és átkaroltam Lanat. Hamar elaludtam én is.

FIGYELEM!!

Miért nem komiztok.? Én nagyon igyekszek.!!! Szeretnék minél jobb lenni, de ehhez ti is kelletek.!! Kérlek titeket komizzatok.!! Köszönöm..:)

2 évad 20 fejezet *-*

Még egy fejezet és lezárom a második évadot..jön a harmadik! Nagyon köszönöm nektek! Komizzatok és jó olvasást:D<3

~ Amikor elveszítünk egy
embert, akkor jövünk rá, hogy
milyen fontos is volt
számunkra.!

' Emma szemszöge '
Alig hittem a szememnek. Tehát akkor
megszökött, és figyel engem..te jó ég! Újra és
újra felolvastam magamban és annál jobban
féltem. Felszaladtam és gondoltam elsőnek
Lananak mondom el, mert neki jó ötletei
szoktak lenni. Mikor felértem ő nem volt sehol,
de még egy levélre bukkantam.
" Nem találod? Velem van, és
soha nem fogjátok megtalálni!
Ölel: Kyle XXX
Elvitte. Mit fogok Niallnek mondani? Teljesen
ki lesz akadva, ha megtalálja Kylet, akkor tuti
megöli. Habár, nekem mindegy, így se-úgy se
szerettem.
- Mit keresel itt? Lana felkelt már? - kérdezte
Niall mikor kijött a fürdőszobából. - Miért
sírsz, és mi az a kezedben? - lépett gyorsan
mellém.
- S-semmi.. - szipogtam.
- Add ide! - mondta és kivette a kezemből, a
már így is gyűrött papírt. - Ez..ez..mi?
Megölöm azt a mocskot! - fakadt ki.
Még soha nem láttam ilyen mérgesnek. Kicsit
félelmetes ezt az oldalát látni. A többit
szeretem, de ezt kevésbé. Mikor felébredtek a
többiek nekik is elmondtuk, hogy mi történ,
Harry és Liam nagyon dühös lett. Mindenki
felvette az amolyan "gondolkodok, ne zavarj"
tekintetét és járkálni kezdtek. Én szorgosan
figyeltem őket, ám rá öt perce teljesen
elszédültem.
- És akkor most hogyan tovább? - kérdezte
Zayn és leült Klau mellé a kanapéra.
- Nem tudom, azt se tudom, hogy hogyan
induljunk el. - válaszolt Niall.
- Várjunk csak..hol van a levél? - kérdeztem és
szét néztem a szobában.
- Itt van. - adta oda Harry, miután levette az
éjjeliszekrényről.
Megszagoltam, és megnéztem a papírt jobban.
- Valahol láttam már ilyet... - kezdtem el és én
is járkálni kezdtem, vakargattam a fejem. -
Megvan! Mikor Anyáéknál laktunk, Kyleal volt
egy kedvenc helyünk és ott építettünk egy
nagy bunkit. Oda vittük a cuccainkat. Ilyen
papírra rajzoltunk.
- És tudod, hogy hol van még? - állt fel hirtelen
Zayn.
- Persze, most azonnal menjünk.
' Lana szemszöge '
Fázom, éhes vagyok. Niallt és a többieket
akarom. Nagyon félek..
- Szia cica. - lépett hozzám Kyle.
- Hagyj békén! Engedj el! Hol vagyok? -
kérdeztem ijedten.
- Nyugi, Emma előbb-utóbb rá fog jönni, hogy
hol vagyunk és akkor ide jönnek érted. Én
akkor lépek akcióba, és huss!! - csapta ekkor
össze a tenyerét. - Emmának vége!
' Niall szemszöge '
Hamarosan autóba szálltunk. Mellettem Emma
ült és navigált engem, hogy merre menjek.
- Itt balra..aztán jobbra és megint balra. -
mondta.
- Remélem ott lesznek! - szólt hátulról Liam.
- Én is. - mormoltam.
Nagyon kedvesek, hogy így törődnek Lanaval.
Ebben a pillanatban nem érdekelt, hogy
mennyivel vezetek, csakis Lana biztonsága a
fontos!
- Itt vagyunk. - mondta.
- Én megyek! - kapcsoltak ki az övem.
- Nem! Neki én kellek!
Emma elbúcsúzott a többiektől és azt mondta,
ha nem jön vissza Lanaval akkor menjünk el.
Nem hiszem el, hogy ezt teszi velünk!!!
- Nagyon szeretlek. - mondta sírva Harry és
szorosan megölelte Emmát.
- Niall, legyetek boldogok! Szeretlek. - ölelt
meg.
Lassan eltűnt eltűnt Emma alakja. Mindenki
halálra volt rémülve..
' Emma szemszöge '
- Már ártunk téged! - nevetett idiótán Kyle.
- Itt vagyok, őt engedd el! - mutattam a
bekötött szájú Lanara.
- Nyugalom, majd ha eljön az ideje..
- Nem!! Őt engedd el!
- Mehetsz, de még találkozunk.
- Jól vagy? Menj egyenesen és fordulj jobbra,
ott megtalálod a többieket. Hiányozni fogsz..
- Várj, hogy érted azt, hogy hiányozni fogsz? -
kérdezte aggódva.
- Menj!! - parancsolta.
- Nahát! Végre ketten vagyunk..ha tudnád..
- Elég! Mit akarsz tőlem?
Nem válaszolt, csak nézett...aztán előkapott
egy pisztoly, és..
' Harry szemszöge '
Lana már rég odaért hozzán, de Emma nélkül..
- ÁÁÁ! Mi volt ez? - kiáltott fel Lana.
- L-lövés..NEE! EMMA!! - mondta sírva Eleanor,
és lerogyott a a földre.
- Menjünk.. - fogta meg a karomat Niall sírva.
- Nem! Várjunk még.. - rántottam el magam.
Vártunk és vártunk..teljesen reménytelennek
tűnt, de aztán Emma jelent meg előttünk.
Mindenki sírva szaladt hozzá.
- Egy biztos! Ő soha nem fog felkelni. - mondta
nevetve.
- Imádlak, annyira féltem.. - léptem elé és
megcsókoltam.
- Én is..tudom, többet nem csinálok ilyet!
- Nem a te hibád! - lépett oda mellénk Liam. -
Ez a pasi egy idióta, faragatlan bunkó!
Beszálltunk a kocsiba, és elindultunk Em és
Niall anyukájához. Közben elmesélte, hogy
hogyan lőtte le Kylet. ő előrántott egy
fegyvert, de ráugrott és sikerült elvennie tőle.
Mikor megérkeztünk mi kint maradtunk, és én
az ölembe vettem Adamot.
- Ha csörgök, akkor gyertek be. - mondta
Emma, erre bólintottam.
' Emma szemszöge '
Huh! Rég találkoztam Anyával, és nagyon
izgulok!
- Szia kincsem. Ó, de csúnya fekete autóval
jöttél! - nézett az éppen a ház előtt álló
autóra.
- Szia, ez volt! - mondtam nevetve és beléptem
a két éve nem látott, régi házba.
Pont olyan volt, mint régen. Semmi nem
változott, olyan érzésem van mint a filmekben,
fura itt járni.Az ember azt gondolja, hogy már
ekkora, és hogy milyen nagy lett, érett.
- Mi újság Londonban? - kérdezte ujjongva és
leültünk a kanapéra.
- Most az egyik barátnőmnél vagyok, egy ideje.
És itthon?
- Minden a régi, mint látod. És a fiúkkal mi a
helyzet?
- Háát..
- Mesélj! - mondta izgaottan, ekkor előkaptam
a telefonom és megcsörgettem Harryt, nem
telt bele néhány perc már jött is.
- Ki lehet az? - kérdezte és ment ajtót nyitni.
- Jó napot. Harry Styles vagyok, és ő itt Adam Styles, a fiam. Emma..
- Anya, ő itt a..férjem, és a gyerekünk. Haragszol?
- Kicsim.. - jött oda hozzám és megölelt. - Miért haragudnék? Hiszen tudtam, hogy egyszer megházasodsz! Legyetek nagyon boldogok. - ekkor tartottunk egy csoportos ölelést. Adam felsírt..
- Megyek, megetetem. - átvettem és felmentem vele a régi szobámba. Mikor végeztünk későre járt. Fájt búcsúzni Anyától, de tudtam, hogy hamarosan újra találkozunk.
- Béreltünk egy házat. Mostantól Itt fogunk lakni. - mondta Harry.
- Én..köszönöm!
Szinte már sírtam, de az örömtől. Bementünk és mindenki elfoglalta a helyet. Lassan elmentünk aludni.
- Jó éjt. Szeretlek. - súgta Haz.
- Neked is. Szeretlek. - válaszoltam és mindketten elaludtunk.

2 évad 19 fejezet *-*

Itt a kövi rész.! Szerintem szar lett, de..na mindegy..jó olvasást.!! És ne feledjetek komizni.!:D♥

 ~ Nem kell nekem szőke herceg fehér lovon, csak a One Direction piros buszon.!

' Emma szemszöge '
Egy csodás reggel, egy csodás ember mellett. Lehet ennél jobb? Rápillantottam telefonomra, ami percenként világított egyet. Kimásztam az ágyból, és megnéztem mi lehet az. Anya keresett, ráadásul háromszor. Most már végem. Régen mindig kaptam egy kis szidást, ha nem vettem fel.
- Szia Anyu. Miért kerestél? - kérdeztem.
- Szia, most azonnal haza kell jönnöd..
- Miért,
- Srah nénikéd meghalt..tegnap..
- Mi? - kiabáltam bele sírva.
- Sajnálom, a repülőjegyed megvan, mivel egyedül vagy.
- Öh, jah, persz..igen..egyedül. - haboztam.
- Van valami amről nem tudok? - kérdezte sejtelmesen.
- Szeretlek, szia. - nyomtam ki gyorsan a telómat, és azzal a lendülettel ki is kapcsoltam.
- Mi a..baj? - kérdezte a nyújtózkodás után Harry.
- Anya hívott. Holnap haza kell mennem. Egyedül!
- Akkor én is...óóó. De miért?
- Srah nénikém meghalt. - mondtam kicsit szomorúan.
A nénikémről annyit, hogy ő volt a világ legjobb embere. Mikor anyu meg apu együtt voltak és éppen a veszekedős korszakban tartottak, mindig elmentem hozzá. Palacsintát sütött nekem, meg ilyesmi..hogy rövidre zárjam, nagyon szerettem ott lenni, és nagyon hiányzik.
- Sajnálom. - zökkentett ki Harry mire én csak rámosolyogtam.
- Ja..és Anya nem tud rólunk. Meg Adamról sem. - kaptam a fejemhez.
- Szóljunk neki?
- Még nem. Most eléggé fel van zaklatva. Nem tenne jót neki, ha most rögtön elmondanánk.
Kikászálódott Harry is az ágyból, így ketten mentünk le reggelizni. Még senki nem volt lent, ami kicsit furcsa volt, mert általában Louis az első aki fent van. Hogy jobban mondjam: Korán reggel fent kukorékol. Igen, szó szerint! Csináltam egy kis tojást, mivel semmi más nem volt itthon. Harry beszélt Paullal, hogy délután átjönnek hozzánk. Én nem bánom, legalább megismerhetem, gondoltam magamban.
- Harry?!
- Hm?
- De ha jön Paul, akkor meglátja Adamot.
- Éés?
- Ahj, nem érted? Ő sem tud róla. - mondtam.
- Óóó..akkor addig nem megy fel az emeletre.
Vállat vontam. Később úgy is kitalálok valamit, remélem! Később sorban jöttek le, és nekik is elmondtuk, hogy Paul jön. Zayn fogadta a legjobban.
- Legalább vissza tudom neki adni azt az öklöst amit adott..jut eszembe. Ma még nem néztem tükörbe. - mondta és kirohant az előszobába.
- Hogy.. - kezdte el Louis.
- Ne kérdezd! - folytatta Klau és kiment Zaynhez.
Ránéztem az órára és fél hét volt. Még nagyon korán van, nem szoktam ilyen hamar fent lenni. Csináltam magamnak egy bögre kakaót, fogtam a mályvacukrot és kisétáltam vele a nappaliba. Elhelyezkedtem az egyik fotelben és nézni kezdtem a Tom és Jerryt. Nagyon szeretem ezt a mesét, tudom kicsit gyerekes vagyok, de soha nem fogjuk kinőni a gyerekkort. A szívünk mélyén - legyen az a legmélye - mindig kisgyerekek maradunk. Az élő példa Louis.
- Mizu? - gugolt le mellém Liam.
- Megvagyok. Te?
- Én is.
Halgattunk tíz percig aztán hirtelen, felkiáltott.
- Ez jó beszélgetés volt. - mondta és összecsapta a tenyért, majd elment.
- Ahha. - válaszoltam halkan és megforgattam a szemeimet nevetve.
' Eleanor szemszöge '
Mindenki félig ébren volt, félig aludt. Tehát olyanok voltunk mint a zombik. Bírom a zombikat, na jó! Ez most nem tudom, hogy hogyan jött ide. Én is csináltam kakaót és leültem Emma mellé. Néha beszélgettük, néztük a mesét. A fiúk játszottak, vagyis mintha ölték volna egymást, de persze nem igaziból. Mikor már kezdtek elhalkulni, hirtelen eltört egy váza, én persze akkorát ugrottam, hogy majdnem kivertem Em kezéből a kakaót.
- Ki volt az? - álltam fel és körül néztem.
- Ő! - mutatott mindenki Louisra.
- Héé! Nem úgy volt, hogy senkit nem vádolunk? - visítozott, mire közelebb mentem hozzá. - Milyen szép idő van kint, nem gondolod? - tette a hülyét.
- Fuss! - nem kellett kétszer mondanom.
Kicsit kergettük egymást, utána lihegve helyet foglaltam Emma mellett.Végre mindenki nyugodtan ült és tévézett.
- Ha tudom, hogy ilyen büntetést kapok, akkor mindennap eltörök valamit. - súgta Lui Harrynek, de szerencsére én is meghallottam ezért elővettem a régi, bevált gyilkos tekintetem.
' Harry szemszöge '
Emma annyira csinos amikor tévézik. Mindig csinos szokott lenni, nagyon szerencsés vagyok vele. Olyan kis aranyos, Adammel is. Gondoltam csinálok magamnak egy kis teát. Halkan kiosontam, és keresni kezdtem egy nagy bögrét. Sehol nem találtam pedig mindent végig néztem.
- Hmm, akkor..ITT! - nyitottam ki a felső szekrényajtót, de ott sem volt.
- Khm.. - szólt egy hang mögöttem.
- Köszönöm. Hol volt? - kérdeztem és megpusziltam Em homlokát.
- A mikró mellett. - válaszolt nevetve és letette a bögréjét, majd kiment.
A nők 99%-a tudja, hogy hova vannak elrejtve a dolgok. Ebbe Em is beletartozik, ő mindig megtalálja amit én nem..szóval MINDENT!
' Emma szemszöge '
A férfiak 99%-a nem tudja megtalálni azt amit akar. Ebbe Harry is beletartozik. Én kis ügyetlen, kicsit béna álompasim!!
- Nem jössz fel a szobába? - kérdezte Harry, de nem várta meg a válaszom, felkapott és felvitt.
- Oké, ugye tudod, hogy van két lában? És tudom használni? - kérdeztem nevetve mikor letett.
- Igen, tudom..de megérte.
Elmentem zuhanyozni, kivasaltam a hajam, lemostam a kis sminkemet. Kint sehol nem találtam a pizsimet..ahj Hazza!
- Hova raktad?
- Micsodát? - kérdezett vissza.
- Na játszd a hülyét, hova raktad a pizsimet?
- Én most jöttem be. Kint voltam mert Louis felkiabált nekem. Ha akarod, bebizonyítom.
- De ha nem te voltál, és nem is én..és a többiek se. Akkor ki?
Kicsit megijedtem, Harry is segített keresni, aztán megtaláltuk..pontosabban megtaláltam az ágy alatt. Harry gyorsan kikapta a kezemből és megszagolta.
- Mit csinálsz? - kérdeztem egy kicsit kínosan.
- Bárhol felismerem ezt az illatot.
- Igen, mivel az én illatom?!
- Nem, ez..
- Ez??
- Kyle! - mondta dühösen.
- Mi? Szóval megszökött, és figyel engem?
Most már nagyom megijedtem. Akkor ő volt a repülőtéren is? Hát, persze! Most már mindent értek. Gyorsan felöltöztem, eközben Harry bebújt az ágyba és nézet maga elé. Nem akartam megzavarni, mert lehet, hogy gondolkodik. Én is bemásztam mellé és ráfeküdtem a mellkasára. Éreztem a szíve dobogását. Nagyon gyors volt, de nagyon aranyos is.
- El kell menned innen. - mondta mire felnéztem rá.
- És hova?
- Veszünk neked egy házat. És mi hárman elmegyünk innen.
- Igen, jó is lenne...
- Miért csak lenne?
- Mert, figyelj..holnap haza utazok Anyuhoz. Biztos tartunk valami Anya-Lánya napot. Kibeszéljük a pasikat, vásárolunk.stb. Mikor haza értünk, elmondja, hogy mennyire hiányzok neki, és az ottani barátaimnak. Alig van néhány! Aztán meg akar fűzni, hogy maradjak ott. Én nem tudok választani. Szívesen maradnék ott is, de itt is. Érted?
- Szívem, ha ott akarsz maradni, én megértem. De akkor el kellene mondanod neki, hogy van egy gyereked és, hogy én vagyok a férjed. - mondta mosolyogva és megint előjöttek azok a gödröcskék.
- Istenem, miért ilyen nehéz az élet?
- Jó kérdés..keressünk a neten házat, ha esetleg itt maradsz?
- Igen, ez jó ötlet.
Sok szép házat találtunk, de az ára is nagyon szép volt! Volt olyan is, hogy az egyik ház teljesen lepusztult, használhatatlan volt..és elkérnek érte milliókat?! Hol élnek azok?? De akadt olyan is, gyönyörű szép ház, az ára viszont az egekbe járt. Aztán két óra keresgélés után találtunk egy szép, nagy házat, és az ára is elfogadható volt.

- Szerintem ez nagyon szép! És pont jó lenne nekünk. - mondta Harry és átkarolt.
- Igen! Ez lesz a házunk! Mármint ha nem maradok ott. - válaszoltam kicsit szomorúan, majd lehajtottam a fejem és a padlót kezdtem el nézegetni.
- Ha ott akar maradni nekem az is jó. Meg foglak látogatni. Sőt, és is odaköltözök. Pontosabban, mellétek. És ha a többiek is akarnak jönni akkor több házunk lesz.
- Oké, de holnap meglátjuk. Most menjünk aludni. - nem kellett sokat mennünk, bebújtunk, és ráfeküdtem Harry mellkasára és úgy aludtam el.
                                  ~*~
Reggel megint csak én voltam fent egyedül. Kicsit féltem, most, hogy lehet, hogy Kyle megszökött a börtönből. Halkan, és lassan mentem le, nehogy valami zajt csapjak és felkeljenek. A konyhában töltöttem magamnak egy kis almalevet és elővettem a tegnapi süti maradványomat...ám a süti helyett egy levelet találtam.
" Hamarosan találkozunk...
                           Ölel: Kyle XXX "

2 évad 17 fejezet *-*

Sziasztok itt van a következő rész, sok komit kérek.!! És ma 100-zan nézték meg a blogomat.!!! ( és ez a szám csak nő! ) Wáááááááááá.!!! *-* Imádlak titeket.!!♥ Jó olvasást.!

' Emma szemszöge '
 Végre egy reggel Harry mellett. Halkan kiosontam akonyhába, mert szörnyen éhes voltam. Töltöttem egy kis narancslevet magamnak, de mire visszafordultam eltűnt.
- Ne szórakozzatok! Még reggel van. - mondtam és keresni kezdtem az illetőt aki elvitte a narancslevemet.
- Helló, helló! Nem hittem volna, hogy újra találkozunk! - szólt egy ismerős hang mögöttem.
- Te, meg mit keresel itt? Hogy jöttél be? - kérdeztem miközben hátráltam de ő csak jött velem szembe.
- Gyere csak ide szépségem.. - szólt és bejött Dani hátrakötött kézzel és betapasztott szájjal. Láttam, hogy nagyon meg volt ijedve, hát én is.
- Őt engedd el! Neked én kellek! - emeltem fel a hangom, de csak egy kicsit.
- Igen, pontosan! Te kellesz nekem, már elég rég óta. Mehetsz. - mondta és elengedte Danit.
- Menj fel és szólj Harrynek.. - suttogtam és szerencsére akkor nem figyelt ide.
Csak álltunk egymás előtt. Kezdett egy kicsit kínos lenni, aztán fent halk lépteket hallottam meg.
- Gyere csak ide! Akárki is vagy, ha közelebb jössz a lánynak..vége! - húzott magához és egy kést vett elő, majd a nyakamhoz szorította.
- Engedd el, és akkor nem hívom a rendőröket. - mondta Harry és lejött szép lassan.
 - Kyle, kérlek..nagyon szépen kérlek engedj el! - szinte már sírtam, amikor Harryre néztem balra bólintott, ezzel jelezve, hogy szaladjak el. Meg is tettem, Harry pedig ráugrott Kylera és verekedni kezdtek. Erre lejöttek a többiek is és próbálták leállítani őket, de nem sikerült.
- Ő az enyém, engem mindig is jobban szeretett! - mondta Kyle és akkorát beütött Harrynek, hogy az már nekem fájt.
- Csak szeretnéd! - mondta és tovább civakodtak, én már nem bírtam odaszaladtam és valamelyikük orrba vágott. Hárta estem és csak fogtam az orromat, ömlött belőle a vér. Próbáltak segíteni, mire Liam odarohant és leszadte Kylet Harryről.
- Ebből elég lesz! - mondta Liam mérgesen. - Hívjátok a rendőröket.
- Megyek. - szólt Louis és ment a telefonért. - Halló, egy verekedést szeretnék bejelenteni..igen..
Bediktálta a címet és hamar ki is jöttek, elvitték Kylet. Még egyszer rá pillantottam, de elég volt ahhoz, hogy egy életre megjegyezzem azt a tekintetet.
- Ja és, hogy tudd..Abby nem akarta megölni magát. Én voltam, viszlát szépségem. Még találkozunk. - erre nevetett és beszállta kocsiba. Én berohantam mert megint ömleni kezdett a vér az orromból, nem volt valami szép látvány. Jöttek segíteni, csak Harry nem. Ő előttem állt szótlanul, mintha szellemet látott volna, aztán se szó, se beszéd kirohant a házból.
- Harry, ne menj el! Harry!!! - kiabáltam utána, de mire kiértem nem találtam, sírva visszamentem.
' Harry szemszöge '
Egy bokor mögött bújtam el, és végig kellett néznem, ahogy Emma visszamegy...sírva. Nem tehettem mást, el kellett mennem. Miattam sérült meg, nem bírnám elviselni ha ezt nem bocsájtaná meg. Mindennél jobban szeretem, de ha..*Brrr* csörög a telefonom. Tudhattam volna, most meg mit akar?
- Igen. - szóltam bele.
- Sziia. Mit csinálsz? - kérdezte nyálasan Niki.
- Figyelj most nincs..
- Tudom, hogy mi történt! Én kerestem fel Kylet. Ő persze simán belegyezett. Ha nem csinálta meg volna akkor egy csaj bunyó közepén lennél most, ebben a pillanatban. Így nem nekem kellett elvégezni a piszkos munkát. - nevetett a végén.
- Mi a franc? - kérdeztem, majd kinyomtam. Ez a lány teljesen bekattant. Nem kellett volna találkoznom vele..hát igen!! Most már sajnálhatom is!
- Harry!! Harry hol vagy? - jött ki Emma és elkezdett kiabálni.
- Gyere be Em! - ment ki hozzá Dani, és láttam, hogy ő is sírt. Mielőtt bement körbenézet még egyszer.
- Nyugodj meg, vissza fogok jönni! - mondtam halkan, majd letöröltem könnycseppjeimet és elindultam. Azt még nem tudom hova.
' Lana szemszöge '
Niall felhívott és nagyon feldúltnak látszott. Azt mondta, hogy bejön és mindent elmesél, csak legyek nyugodt. Persze, ezek után nagyon nyugodt tudok lenni!
- itt vagyok. - lépett be a szobába lihegve.
- Na mondd..
- Hát van itt..valaki..és..ő többet tud elmondani. - mondta miközben levegőért kapkodott.
- Szia Lana.
Ekkor belépett Harry.
' Danielle szemszöge '
Mindannyiunknak nagyon fáj, hogy Harry elment. De egy valaki meghalna érte, ő Emma. Még mindig keresem a választ megválaszolatlan kérdésemre. Miért ment el? Azt hiszem ezt csak ő tudná megmondani. De az is lehet, hogy még ő sem.
- Hogy vagy? - kérdezte Liam.
- Mint látod, nem valami jól. - mondtam és kimentem a konyhából. - Még mindig nem tudok kiigazodni rajta.
- Mi se. Egyszer ilyen egyszer olyan. Az emberek..változnak.
- De nem mindig a jó irányba. - válaszoltam és egy darabig néztük egymást. Bejött Emma is az arca falfehér volt és a pillantása hideg, üres volt.
- Minden rendben? - kérdeztem aggódva és odamentem hozzá.
- Nincs semmi rendben. Ő elment. Én is elmegyek. Nélküle semmit nem érek, csak egy darab papír vagyok. Amit el lehet dobni. - mondta és percekkel később megjelentek könnycseppjei.
- Nélkülünk nem mész sehova.
-  Louis, nem tehetek mást. Kitty jön velem. Még ma elmegyek.
' Emma szemszöge '
.....nincs szó arra amit most érzek. Elment, és magával vitte a másik felem. Nem vagyok önmagam. Visszamegyek Kittyvel Carolinehoz. Elővettem régi, ütött, kopott bőröndömet és pakolgatni kezdtem. Miközben rakosgattam a ruháimat felhívtam Kittyt, hogy jön-e velem. Igen, mondott bár, a hangja alapján neki se tetszett az ötletem.
- Szia, megyek én is pakolni. - jött be Kitty és ki is ment.
Megláttam egy képet Harryről és rólam. Leültem az ágy szélére és nézegetni kezdtem. "..Nagyon szeretlek."
Csak ez a mondat járt a fejemben. Életem legjobb napja szilveszterkor volt, és életem legrosszabb napja..ma volt.
- Akkor mehetünk? - lépett be Kitty három bőrönddel.
- Nem hiszem, hogy kell ennyi ruha.
- Ó, ebbe nem is a ruháim vannak. - mutatott a baloldalira.
- Hanem?
- A sminkeim. - válaszolt nevetve, amin én is nevettem egy kicsit. Levittük a bőröndjeinket a nappaliba, majd bementünk a konyhába vacsorázni.
- Mi a kaja? - kérdeztem és leültem az asztalhoz.
- Csirkeszárny, salátával. - mondta Liam és adott nekem egy tányért.
- És egy kis pezsgő. - szólt Zayn az asztal végéről.
A vacsora végén mindenki tele volt. Hívtam egy taxit ami kb. 20 perc után ki is jött. Mondhatom, nem siette el!
- Nagyon fogsz hiányozni. - jött oda hozzám Liam és Dani, szegénykém nagyon sírt.
- Ti is nekem. Danielle..kérlek ne bánkódj! Vissza fogok jönni. - mondtam és megöleltem.
- Ha valami hülyeséget mersz csinálni, neked véged! - lépett mellém Louis. - Hiányozni fogsz. - mondta és megölelt. Eleanor is sírt, Danielle is sírt. Nagyon fáj így itt hagynom őket. Bepakoltunk és beszálltunk. Kinéztem az ablakon és integettem nekik. Az utolsó perceim ebben a házban. Egy új élet kezdődik...

2 évad 16 fejezet *-*

Sziasztok, itt a kövi rész..mostanában nincs sok időm, de azért próbálok több részt hozni. Komizzatok.:D<3

' Emma szemszöge '
Reggel nem voltam álmos, pedig a mostani dolgok nagyon megviseltek. Ma Dani és Eleanor elviszik egy kicsit Adamot. A tükörbe néztem és megtapasztaltam, hogy szörnyen néz ki a hajam. Próbáltam kezdeni vele valamit, de nem sikerült. Úgyhogy egyszerűen csak összefogtam. Mostanában semmi nem jön össze. Felvettem Harry egyik pulcsiját - ami valljuk be nagy volt rám - és lementem reggelizni. Semmi érdekeset nem találtam ezért elmentem boltba. Megkérdezem, hogy ki jön velem, de csak egyedül Niall mondott igent. Felvettem keki színű dzsekimet, majd elindultunk. Kint megcsapott a hideg szél, még jobban összehúztam magamon a kis kabátkát. Igen, London nem csak erről híres. Általában hetente, vagyis havonta egyszer-kétszer süt ki a Nap.
- Hogy vagy ma? - kérdezte Niall lehajtott fejjel.
- Erre nem tudok mit mondani. - válaszoltam miközben megérkeztünk a boltba.
- Gondoltam.
Jártuk a sorokat, és közben csak pakolgattunk. Vagy ötször elmentünk egy termék mellett és csak századjára vettük észre. A legalapvetőbb dolgokat vettük meg. Szalámi, kenyér, vaj, tej..stb.
- Mikor mész be? - kérdeztem, és rakosgattam fel a szalagra a cuccokat.
- Nem tudom, olyan három körül gondoltam.
- Jó. Akkor..
- Akkor?
- Hozhatnál még egy kis majonézt. Erre a kérésemre bólintott egyet, bepakoltuk a szatyrokba, majd haza mentünk.
- És, hogy van Lana? Már nagyon hiányzik. - kérdeztem.
- Egyre jobban. Ti is neki.
- Bár Harry is jobban lenne. - mondtam, és lehajtottam a fejem, hogy ne lásson sírni.
- Jobban lesz, hidd el. Figyelj.. - állított meg és magahoz húzott. - Nem fog meghalni. Emiatt ne aggódj. Menj el szórakozni, vagy a lányokkal..tudod? Vásárlás, manikűr, pedikűr.. - mondta miközben eljátszotta, ami megnevettetet.
- Hagyd abba! - álítottam le, össze tovább mentünk. Otthon kipakoltam, addig Niall szokása szerint, hülyéskedett a többiekkel. Csináltam néhány, najó...sok szendvicset, mert tudtam, ha kifáradnak akkor esznek a legtöbbet.
- KÉSZ A KAJA!! - kiabáltam a konyhából.
- Itt vagyok. - mondták egyszerre és elvettek FEJENKÉNT azért ezt - hangsúlyozom - hármat. Én is elvettem magamnak kettőt és felbattyogtam a szobámba. Bekapcsoltam a tévét, majd unottan bámulni kezdtem. Azt hiszem az Alkonyat ment, de ezt nem mondom biztosra. Soha nem voltam valami nagy film rajongó, ezért nem vagyok Alkonyat. rajongó sem. Inkább olvastam egy jó könyvet, vagy..nem, mást nem szoktam csinálni. Régen még barátaim sem voltak, bár ez egy kicsit magamnak is köszönhetem. Már három óra felé járt, gondolom Niall már elment. Akkor megyek én is. Csak a dzsekimet kellett felvennem, ja meg a cipőmet. Elindultam London hűvös utcáim és közben azon merengtem, mi lenne velem Harry nélkül? Tudom, a szokásos szöveg, de akkor is. Nem tudnám elképzelni nélküle az életem. Valószínűleg ugyanaz a stréber, nyomi lennék aki voltam. Az eddigi legjobb dolog ezt volt, hogy találkoztam vele. Meg persze a többiek se maradhatnak ki. Na meg Caroline. Régen csak úgy hívtuk, hogy cetli..mindenkire rátapadt. Többekközött a "volt" legjobb fiú barátomra. De őt hagyjuk. A kórházban már nem kellett bejelentkeznem, egyből bemehettem. Lassan mentem és néha-néha be néztem már kórtermébe. Láttam olyan embereket akik mozdulatlanul feküdtek, de voltak olyanok is akiknek csak a kézük volt eltörve. Mikor megérkeztem Harry már pakolt is.
- Hova készül a beteg? - kérdeztem mintha egy nővér lennék, de nyilván ezt ti is tudjátok.
- Az ön ágyába. - mondta pimaszul.
- És még..
- Igen, te vagy. - vágott a szavamba.
- Azt se tudod mit akartam!
- Dehogynem! És még én vagyok a perverz. De én megelőztelek. - mondta és lágyan megcsókolt.
- Hogy-hogy haza engedtek?
- Mivel az állapotom javult.
- Ennek örülök. Mehetünk?
- Persze. - mondta, majd átkarolt, én a vallára hajtottam a fejem. Jó volt megint érezni a csókját. Hogy mellettem van. Otthon mindenki nagy öleléssel fogadta.
- Hé, emberek! Ő az enyém! - húztam ki az ölelésből. Megvacsiztunk, majd mentünk a dolgunkra. Én lefürödtem, és éneleltem a jó meleg úgy alatt. Kiszálltam és meg törölköztem, felvettem a pizsimet ami egy bő szürke gatyából és egy fehér sgagetti pántos rövid ujjúból állt.
- Amúgy nagyon jó a hangod! - mondta Haz.
- Mi? Hallottad? Ez ciki..
- Miért lenne az? Jó a hangod és kész! Miközben tévéztem - szokás szerint, mint Niall - Harry elment fürdeni. Ő is felöltözött, majd bebújt mellém az ágyba. Kicsit arrébb húzódott, hogy "bele férjek" a karjaiba. Mint mindig csodálatos érzés. Én aludtam el a leghamarabb. Kicsit később Harry is.

2 évad 15 fejezet *-*

Itt a kövi rész.! Komizzatok.!:$

' Emma szemszöge '
Aztán..végre fölébredt. Hatalmas kő esett le a szívemről. Láttam a többieken, hogy ők is megnyugodtak.
- Most hagyják aludni. Legkésőbb holnap jöhetnek újra be, de akkor is csak ketten. - mondta egy nővér.
- Rendben. Köszönjük. - válaszolt Liam. - Menjünk haza. Jobban lesz hidd el.
- Neked elhiszem. - mondtam majd kimentünk.
- Na? Hogy van? - kérdezte Louis.
- Leállt a szíve. De már felébredt. Most haza megyünk. Kicsit hideg volt kint, ezt Liam meglátta és oda húzott maga mellé. Mivel rajtam csak egy póló, rajta egy vékony pulcsi volt. Aggódtam, hogy félre érti a helyzetet, és talán többet akar. De aztán eszembe jutott, hogy neki ott van Dani. És nagyon szép pár. A kocsiban Louis és Liam között ültem, mindenki nagyon csendben volt. Nem csodálom! Éreztem, hogy ide-oda mozog a fejem, mert elaludtam. Mikor megérkeztünk Liam felvett és bevitt a szobába.
' Liam szemszöge '
Halkan letettem és kijöttem. Lent a többiek a kanapén feküdtek. Meg fogtam Dani kezet és behúztam a konyhába.
- Mi a baj? - kérdezte.
- Semmi, csak rég voltunk kettesben. - válaszoltam pimasz mosollyal.
- Akkor..menjünk fel a szobába. - utasította.
( a többit a fantáziátokra bízom ) ;) :*
' Zayn szemszöge '
Liamék hírtelen eltűntek. Én is fel mentem Klauval. Egy kicsit tévéztünk, majd mindketten elaludtunk.
' Harry szemszöge '
Nagyon hiányzik Emma. Nélküle nem tudok élni. Ahogy Adam és a többiek nélkül se. Egy nővér elmondta, hogy mi történt velem. Gondolom nagyon megijedtek, főleg Emma. Bele se tudok gondolni..
- Jó estét. Hogy van? - kérdezte egy nővér.
- Már jobban. - mondta.
- Beszélni tud, mozogni is. Ha továbbra is javul az állapota akkor, egy hét múlva hazamehet. - mondta, majd kiment. Végre..láthatom a kicsi fiam. Megölelhetem, meg puszilhatom a fejét. Apának lenni a világon a legjobb dolog. A szó, apa..nagyon különleges, az életben ilyen nem sokaknak adatik meg. Forgolódtam Egy kicsit, majd elaludtam.
' Emma szemszöge '
Hajnali kettőkor megébredtem és onnantól kezdve nem tudtam visszaaludni. Megetettem Adamot, majd bekapcsoltam a gépet és felmentem twittere. Követőim száma rohamosan nő. Az értesítéseket már meg se mertem nézni. Hát órakor vissza feküdtem és hallgattam egy kis zenét. Persze fülhallgatón, mert ha nem akkor Adam felébredt volna. Aztán valahogy elaludtam.

2 évad 14 fejezet *-*

Sziasztok, komizzatok ide is!! :D♥

' Niall szemszöge '
Délután kettő körül megébredtem. Mintha berúgtam volna, azt se tudtam, hogy hol vagyok. Fáradtan beestem a fürdő ajtaján, majd első utam a kádhoz vezetett. Miután lefürödtem elindultam a szekrény felé. Megkerestem a fekete ülepes gatyámat, a halvány szürke hosszú ujjú pulcsimat. Lementem a többiekhez akik már túl voltak a reggelin, kivéve én. A hűtőben találtam néhány szem tojást, ezért gyorsan megcsináltam. Volt zöldség, de az minek? Én nem szoktam olyat enni. Hamar megreggeliztem és volt időm elmenni a Nando's-ba is. Rendeltem magamnak egy lattet és egy mákos-meggyes sütit. Lananak egy cappucinot, és két csokis sütit vettem, mert tudtam, hogy az ottani kaja nem valami jó. De persze vannak kivételek. Ez is nagyon ritka..a kórházban megtaláltak a rajongók ezért egy csomó időmet ott töltöttem, de mindig szeretek a rajongókkal lenni. Megismerem őket, meg tudom, a nevüket..stb. Mikor végeztem elindultam Lanahoz, halkan benyitottam hozzá.
- Szia szívem. - mondta hatalmas mosollyal az arcán.
- Szia édes. - léptem közelebb mosolyogva, majd fel mutattam a sütit és a cappucinot.
- Nem felejtetted el? - kérdezte és felült.
- Hogy felejthettem volna el? - kérdeztem nevetve.
- Ez nagyon finom. És miújság otthon? - kérdezte miközben a sütit ette.
- Hát semmi. Unalmas. Harry és Emma nagyon eltávolodott egymástól. Adam pedig napról napra nagyobb lesz.
- Szegény Em. Mi lehet a baj?
- Nem tudom.
Este hatkor már eljöttem mivel a nővér vagy harmincszor bejött szólni, hogy ideje haza mennem. Fájt a búcsú mert régóta nem aludhattam vele. Nem kelek mellette. az úton zenét hallgattam, és valamennyire sikerült vissza zökkennem a valóságba. Mikor haza értem egyedül csak Kitty volt otthon.
- Hát te? A többiek? - kérdeztem miközben ledobtam a pulcsimat a kanapéra.
- Elmentek bulizni, bár Emma nem volt feldobva az ötlettől.
- Te miért nem mentél?
- Nem volt kedvem.  Nagyon rosszul voltam.
- Akkor megcsinálom neked is a titkos receptem.
- Jaj, már most félek. - mondta nevetve. A nevetése Lanaéra emlékeztet. Ugyanazt a forró csókit csináltam meg mint tegnap Louisnak, csak Ég kicsivel több tejszínhabot és egy csipetnyi fahéjat adtam hozzá. Nagyon meleg volt, ezért ügyetlenül kivittem és odaadtam.
- Ez nagyon finom és meleg is. - mondta és bele kóstólt.
- Louis is ezt mondta, mármint azt, hogy finom lett. - válaszoltam.
- Mit nézzünk meg?
- Nem tudom, csak ne legyen csajos film.
- Oké.
Csak azért is olyan filmre kapcsolt. Én unottan néztem míg Kitty néha sírt. Azt nem értem, hogy mit kell ezen sírni? De hát ők lányok..
' Emma szemszöge '
Megmondtam, hogy nem kellett volna eljönnöm! Szinte tudtam, hogy előbb utóbb ez meg fog történni.
- És mikor kel fel? - kérdeztem a doktortól.
- Meg nem tudjuk meg mondani. Annyira sok alkohol került a szervezetébe, hogy valószínűleg nem fogja túl élni. Nagyon sajnálom. - mondta majd kiment. A sírás kerülgetett, amit éreztem azt nem lehet elmondani, vagy leírni. Ha nem éli túl akkor én is meghalok vele együtt.
* 3 nappal később *
Minden nap egy örökkévalóságnak tűnt. Már-már kezdett jobban lenni, de mégsem tudott beszélni.
- Harry.. - súgtam halkan.
- Em.. - válaszolt ő is.
- Tudsz beszélni. Hogy vagy?
- Meg..vagyok. - akadozott egy kicsit a hangja.
- Inkább ne beszélj, ha mondani akarsz valamit akkor írd le. Odaadtam neki a táblát és elkezdett írni. " Ha nem élem túl, tudd azt, hogy mindig szerettelek, és szeretni is foglak. Mondd meg a többieknek, hogy nagyon hiányozni fognak. Szeretlek, csók Harry" Ez állt a táblán, ekkor egy hangos sípolást halottam. A kezéből kiesett a tábla, és a toll is. Én kiabáltam ahogy csak tudtam. Liam bejött és próbált lenyugtatni de nem sikerült neki. Ekkor bejött három nővér és próbálták újra éleszteni. Minden próbálkozás sikertelen volt..aztán..