2 évad 11 fejezet *-*

Sziasztok..itt a kövi rész.! Komizzatok.!;) <3

' Zayn szemszöge '
Még mindig nagyon bánom amit tegnap tettem. Nem mertem elmondani Klaunak. Két lehetőségem van:
1. kiborul, és örökre elveszítem.
2. nem csinál belőle nagy dolgot.
Az egyik felem azt mondja, hogy mondjam el neki, mi baj lehet? A másik felem pedig azt mondja, hogy ne mert, soha nem láthatom. Még egyszer sem gondolgodtam így.
- Szívem, mi nyomaszt?
- Nem...nem mondhatom el.
- Miért?
- Mert, félek.
- Mitől?
- Félek, hogy elveszítlek. És soha nem bocsájtanál meg.
- Ha nem mondod el akkor soha nem tudhatjuk meg.
- Tegnap a buliban sokat ittam és Emmát majdnem..
- Mi? Majdnem? Óó, már értem.
- Én, én nem akartam. Részeg voltam. De nem foghatom erre, úgyhogy vállalom a felelősséget. És megértem ha most gyűlölsz. - mondtam.
- Kicsim, nem haragszom. Tudom, hogy nem ártanál senkinek.
- Szeretlek.
- Én is. - mondta Klau majd megcsókolt.
' Emma szemszöge '
Mélyen aludtam amikor hírtelen csörgött a telefonom. Kihalásztam a táskámból és felvettem.
- H-halló. - szóltam bele álmosan.
- Kicsim, felébresztettelek?
- Ja, nem nem.
- Kint várlak már egy órája.
- Óó..mindjárt megyek.
Gyorsan elővettem egy fekete cicanadrágot egy szürke bő pólóval. Persze nem maradhat el a kedvenc cipőm se ami egy szürkés Converse volt. Raktam fel egy kis alapozót, a hajamat kontyba tettem. Mégegyszer ellenőriztem magam, majd le trappoltam a lépcsőn és a többieknek kiabáltam, hogy elmentem, ne várjanak.
- Szia apu.
- Szia kincsem. Mehetünk?
- És a kosár? - kérdeztem.
- A kocsiban. Szállj be.
Nem vezetett sokat, kb. 5 percet. Csak akkor miért nem mentünk gyalog? Nem értem, de amúgy sem volt kedvem gyalogolni. Kicsit izgultam, mert bármikor hívhatják a cégtől. Ja igen, apa jelenleg egy nagy divat cégnél, vagyis cégnek dolgozik. Nagyon jó tervei szoktak lenni. Ha ez nincs így akkor rossz napja van.
- Csak nem izgulsz? Harry miért nem jött? - kérdezősködött apa.
- De, egy kicsit igen. Elfelejtettem megkérdezni.
- Nembaj, majd máskor. Na, van itt mogyoróvajas, lekváros szendvics. Alma, narancslé.
- Juuj. Ez mind nagyon finom. Kérem a mogyoróvajas szendvicset és az almalevet.
- Tessék itt van.
Apa nagyon gyorsan megette én inkább lassan nehogy megfulladjak.
- Emlékszel régen evőversenyt tartottunk és mindig te nyertél?
- Igen. Amikor én a harmadik piténél jártam te akkor fejezted be az elsőt. - mondta mire felnevetünk.
- És azóta hogy állsz a fiúkkal?
- Harry a mindenem, és Adam is. Meg persze a többiek és te is. Ja meg anya is. Hú de sokan vagyunk. Elkezdtünk teniszezni mire apa szólt.
- Egy órája játszunk..elfáradtam. - mondta lihegve apa.
- Nemár! Én meg most jöttem bele.
- Na gyere csak ide! - mondta apa és elkezdett üldözni. Végig futottam néha-néha vissza néztem és akkor láttam, hogy apa gyakran megállt. Kicsit lassítottam mert nem találtam sehol.
- Apa? Hol vagy?
Egyszercsak előugrott egy bokor mögül és elkapott.
- Na, én meg mondtam.
- Igen. - mondtam nevetve.
Ennél boldogabb már nem is lehetek. Az örömömet apu telefonjának a csörgése zavarta meg.
- Halló..nem..nem..ma nem megyek be mert a lányommal vagyok..igen kértem
szabadnapot..viszlát. - azzal lerakta a telefont.
- Ki volt az?
- A cégtől hívtak, hogy miért nem mentem be. És, hogy most azonnal menjek.
- De akkor menj, meg kirúgnak.
- Nem baj? Ha azt szeretnéd, hogy maradjak akkor nem megyek.
- Szeretném, de azt nem akarom, hogy kirúgjanak. Legalább egyedül leszek egy kicsit.
- Nem, nem megyek. Ha ilyen szomorú vagy akkor maradok.
- Nem tényleg jól vagyok. Menj, ez parancs! - mondtam nevetve.
- Várj, nem jössz velem?
- Nem zavarok?
- Nem. Na gyere.
Nagyon örültem, hogy nem kell apa nélkül maradnom. Legalább látom a céget. És apa munkatársait.
- Itt vagyunk.
Gyönyörű épület. Hatalmas, a teteje kupola alakú. Kicsit izgultam, nem tudom miért, de..
- Hello, Szilvia. Ő itt a lányom Emma Horan.
- Olyan ismerős a neve.
- Igen mert a testvérem Niall Horan.
- Áh, igen. Menjenek csak.
- Apa. Ugye nem azért engedett be minket mert Niall a tesóm?
- Nem, nem hiszem. Szilvia mindenkivel kedves. Főleg az ilyen szép lányokkal mint te.
- Azért ne túlozzunk. - mondtam nevetve. - Hova is megyünk?
- Az egyik divattervezőhöz. Megmutatja nekem terveket, megmondom, hogy jó. Ha nem jó akkor változtatnia kell rajta. Kb. 10 perc.
- Utána mehetünk vissza? Vagy haza?
- Ahogy akarod.
Liftel kellett felmennünk a harmadikra. Vajon hány emeletes? Fent meg szebb látvány fogadott.
- Eleanort ide kellett volna hoznunk.
- Miért?
- Ő is divattervező akar lenni.
- Hát, akkor hívd fel, hogy jöjjön ide. Te meg akkor lent várod.
- Juuj..köszönöm apuci. - mondtam ujjongva. Gyorsan tárcsáztam Elt, mikor felvette elmeséltem neki a sztorit és hallottam ahogy ugrál örömében. Megvártam míg apa kiszáll, elköszöntem tőle és lementem Szilviához. Vártam vagy 20 percet mire megérkeztett.
- Ó te jó ég! - mondta mikor belépett.
- Louis te miért jöttél?
- Nem akarok itthagyni két gyönyörű szép lányt.
- Mi van ma mindenkivel? Azt mondják, hogy csinos vagyok, holott ez nem igaz.
- Ez van. Az igazságot el kell fogadni.
- Menjünk fel. Apa mutatni akar valamit. Felvezettem ahhoz az irodához amit El kapott.
- Ez gyönyörű! Akkor ez azt jelenti, hogy..
- Igen, mától te is itt dolgozol. Ha akarod. - mondtam nevetve.
- Még szép, hogy akarom. - mondta ujjongva. Nagyon jó volt ilyen boldognak látni. Hát, " Jobb adni, mint kapni." tartja a mondás. És ez most teljesen igazzá vált számomra. Hazamentünk, majd mindenki megtalálta az agyát és elaludt. Nem felejtettem el amit apa mondott. " Holnap ested jövök, és lesz egy meglepim." Vajon mit akar mutatni? Vagy adni? Kételyek köz aludtam el.

2 évad 10 fejezet *-*

Sziasztok. Itt a kövi rész. Komizzatok.! :D

' Emma szemszöge '
Reggel iszonyatosan fájt a fejem. Lementem és ott találtam Danit. Egyből rohantam.
- ÁÁÁÁ!! - kiabáltam.
- Nagyon hiányoztál. Hol van a baba? - kérdezte ujjongva.
- Gyere, fent van. Úgy hallom, hogy nem alszik. - mondtam, majd felvezettem.
- Uramisten! Nagyon édes!
- Igen, tudom. Nem megyünk ma el a strandra?
- Nem, én itthon maradok ezzel a cuki kisbabával. Ti addig érezzetek magatokat jól. Már ha elmentek. - mondta nevetve.
- Oké, nagyon köszönöm. Akkor megyek, megkérdezem őket.
Gyorsan lementem, és meg kerestem őket.
- Ki jön ma velem a strandra?
- Én!
- Meg én!
- És én.
- No meg én. - mondta Louis, Harry, Zayn és Liam.
- Nemár! Csak én leszek lány. Kitty?
- Bocsi, de nem.
- Klau?
- Nincs kedvem.
- Eleanor?
- Nem, én nem sokára megyek el.
- Lana? Te vagy az utolsó!
- Nem is tudom. Kettő lány, és négy fiú. Igen...
- Akkor jössz?
- Igen, azt hiszem ezt kihagyom. Bocsi.
- De jó! - mondtam, majd bele öklöztem a falba. Nem fájt, csak egy kicsit.
' Harry szemszöge '
Lassan készülödtünk, Emma meg felrohant hozni naptejet, meg a többi cuccait. Elindultunk, láttam Emmán, hogy aggódik egy kicsit. Van miért mert, ma csúnyán bergunk. Mikor oda értünk megláttam Emma apját ezért félre hívtam.
- Ott van az apád.
- Hol?
- Látod azt a kis sárga asztalt. Na onnan jobbra.
- Már látom. Nem kellett volna ide jönni.
- Nem tudtad előre, hogy itt lesz. Legalább érezd magad jól, és akkor látja, hogy nem foglalkozol vele.
- Oké.
Két óra múlva annyira részegek voltunk, csak Emma nem. Próbáltam rávenni, hogy legalább egy kicsit igyon. Nem jártam sok sikerrel.
' Emma szemszöge '
Harryék totálisan részegek voltak. Egyszercsak oda jött hozzám Zayn és elkezdett fogdosni. Először bele mentem a játékba, de kezdett eldurvulni.
- Na. Most már elég lesz.
- Nem, gyere csak. - mondta, majd behúzott valami sötét helyre. Nem tetszik ez nekem.
- Játszunk egy kicsit.
- Nem! - mondtam és elkezdtem futni.
- Ne fuss cica. Úgyis utol érlek.
Futottam ahogy csak tudtam, de sajnos elkapott. Már vetkőzött amikor hirtelen apa megjelent és leszedte rólam.
- Apa! Ne bántsd. - kérleltem.
- Ha egy ujjal is bántani mered..
- Nem fogom. Te jó ég. Már magammál vagyok. Sajnálom Emma. - mondta Zayn és megölelt.
- Semmi baj. Menj vissza és mond meg Harrynek, hogy apámmal vagyok. És valahogy józanítsd ki.
- Oké, ezer örömmel. - mondta, majd elment.
' Matt szemszöge '
Végre kettesben vagyok a lányommal. Mindig is erre vágytam, de soha nem jött el az az idő.
- Apa, mondanom kell valamit.
- Tessék.
- Jessica..csak kihasznál téged. És ezt nem hagyhatom.
- Kicsim. Ez nem igaz. Jess szeret engem.
- Igen, a pénzedet maximum.
- Micsoda? Miket beszélsz?
- Aminap volt egy igen furcsa álmom. Jessica csak azért volt veled mert a pénz kellett neki.
- Ez butaság.
- Apa értsd meg, kihasznál.
- Nem, az nem lehet.
- Nem akarlak elveszíteni. Annyit vártam rád. Rengeteget.
- Kicsim. Elhiszem. Holnaptól csak mi ketten.
- Megígéred? - kérdezte könnyes szemmel.
- Megígérem. Menjünk, szedjük össze őket. - mondtam, majd elindultunk.
' Emma szemszöge '
Végre újra összeállt a csapatunk apával. Ha tudná, hogy mennyire vártam azt a napot..azt a napot amikor újra a kislánya leszek. Amikor újra együtt vagyunk.
- Holnap egy kis piknik? Te, én, és Harry. Ha jönni szeretne.
- Benne vagyok. Talán ő is jön.
Vissza értünk, már nem volt senki. Csak két idióta akik a vízben ugráltak. Igen, mindkettőt ismerem.
- FIÚK, GYERTEK MEGYÜNK HAZA. - kiabáltam nekik.
- Kicsim, nekem mennem kell. Jessnek El kell mondanom, hogy végeztem vele. Holnap..
- Holnap. - mondtam és integettem utána.
- Na akkor újra együtt? - kérdezte Louis.
- Ti hol voltatok?
- Ittis, ottis. Ezt nekem hoztuk. - mondta, és átnyújtott egy kis dobozt.
- Jaj, ez nagyon tetszik. Köszönöm.
A dobozban egy kisruha volt a babának. Olyan szafari mintás, tehát zebrák, zsiráfok...
- Ezt pedig tőlem kapod. - mondta Liam.
- Nee..ez nagyon aranyos.
Liamtől egy kiscipőt ami illik a ruhához. Elindultunk haza, út közben bementünk egy éjjeli kávézóba. Rendeltünk magunknak csokis sütit meg cappucinot. A többieknek is viszünk, ha még nem alszanak. Otthon mindenki az igazak álmát aludta. Meg kell mondjam én is nagyon fáradt vagyok. Aludnom kell, mert holnap apával leszek. Egy nagy mosollyal az arcomon aludtam el.

FONTOS!!

Hello, most nem részt hoztam...:D
Mit szólnátok hozzá ha csinálnék egy másik blogot és ott leírnám a könyvekről a véleményem?? Nekem nagyon bejön ez az ötlet..:D Nektek? Komiba..:D
UI.: Ma még fent lesz a rész.!

2 évad 9 fejezet *-*

Hello. Itt a kövi rész. Komikat kérek. ;-)

' Emma szemszöge '
Iszonyatos álmom volt. Azt láttam, hogy az a nő. Hogy is hívják? Ja, Jessica...csak azért volt apámmal mert tetszett neki a pénze. De apám soha nem volt valami vagyonos ember. Amolyan átlagos. Na de mindegy...nem akarok beszélni róla. Fel ébresztettem a többieket, mert le kellett szállnunk. Elkértük a csomagokat, majd szokásosan fogtunk egy taxit és elindultunk. Azonban arra nem számítottam, hogy vendégek érkeztek.
' Lana szemszöge '
Niall mostanában nem foglalkozik velem. Nem is szól hozzám. Valamit tettem?
- Niall, beszélhetnénk? - hívtam félre.
- Persze, miért?
- Nos. Mostanában nem beszélsz velem, nem is nézel rám...
- Nem! Pont, hogy te nem beszélsz velem.
- Ez...ez...nem igaz!
- Pedig de!
- Nem.
- De.
- Nem. Na jó. Tudod mit? Ha ez így megy akkor itt és most végeztem veled.
- Hogymi? Emiatt? Eszednél vagy?
- Igen. Akkor mit mondasz?
- Én szeretlek, és nem akarok szakítani.
- Én sem akarlak elveszíteni.
- Akkor tekintsük ezt a dolgot meg nem történtnek.
- Benne vagyok. Te meg én holnap mozi?
- Ott leszek. - mondtam nevetve.
- Ez csak természetes. - mondta kaján vigyorral.
- Ahha. Szeretnéd.
Később Emmáék is meg jöttek. Itt van az apukája. Meg az anyukája. Legalábbis remélem, hogy azok.
- Ti meg mit kerestek itt? - kérdezte meglepődve Em.
' Emma szemszöge '
- Kérdeztem valamit.
- Nicsak, a kislánynak vannak karmai. - nyavalygott az a nő.
- Kérdezett valaki?
- Jess nyugodj. - nyugtatgatta apa. - azért jöttünk, hogy elvigyünk.
- Hát, kár volt, mert én nem megyek sehova.
- De jössz.
- Nem megy. - mondta Eleanor mire a többiek mellém álltak.
- Főleg nem nélkülünk. - mondta Louis.
- Ugyan. Nekem nem parancsolhattok.
- Apa, most tűnj el innen. Nem hallottad? - erősködtem.
- Meg látjuk egymást. - mutatott Louira.
- Ó, várni fogom magát.
- Ezigen! - pacsiztak Harryvel.
- Én...most...megyek. Hagyjatok egyedül. - mondtam majd fel rohantam a fürdőbe.
' Eleanor szemszöge '
- Szegény, nagyon ki lehet.
- mondtam.
- Nem csodálom. Ezek után én is ilyen lennék. - folytatta Zayn. Erre se szó, se beszéd Niall felment hozzá.
- NIALL! - kiabáltam utána, de nem hallotta. Vagy nem is akarta hallani.
' Niall szemszöge '
Sehol nem találtam Emmát. Mindent végig néztem kivéve egy helyet. A mosdó. Halkan kopogtam, de nem jött válasz.
- Tudom, hogy ott vagy. Niall vagyok.
- Gyere. - nyitott ajtót kisírt szemmel.
- Tudom milyen érzés.
- Dehogy tudod. Még soha nem láttam ilyennek. A szemei szikrát szórtak. Erőszakos volt.
- Igen. Én se láttam így. Pedig régen...
- Chh..régen. Azóta..teljesen megváltozott. A légynek sem ártott. Most meg?
- Gyere ide. - mondtam sírva, Emma is sírt. Végül elaludt. Halkan fel álltam és átvittem a szobájába.  Volt egy olyan érzésem, hogy mindjárt ordítok, de nem tettem. Egy, mert Emma felkelne. Másodszor meg a többiek és a szomszédok hülyén néznek. Szóval fogtam magam és elmentem a parkba.
' Liam szemszöge '
Niall és Emma apja..hogy is mondjam? Kicsit elmebeteg, hogy finoman fogalmazzak. Niall lejött azzal el is ment. Én utána rohantam.
- Hé. Állj meg! - kiabáltam utánna de csak ment előre. Végül megállt a park kellős közepén és elordította magát.
- Ez mire volt jó?
- Otthon nem akartam csinálni, ezért itt jobbnak tűnt. És sokat segített. Mehetünk. - mondta, majd elindultunk. Az úton elmesélte, hogy mit beszélt Emmával. Később megláttam Daniellet az utána végén. Én rohantam hozzá mint az őrült.
- Liam, annyira aggódtam. Nem kellett volna el mennem. Miért nem marasztaltál?
- Mert ha itt maradsz, akkor nem tudod megvalósítani az álmod.
- És az min változtatott volna? Annyira szeretlek. - mondta sírva.
- Én is.
Végül Niall is csatlakozott hozzánk. Otthon mindenki Dani nyakába ugrott.
- Emma hol van?
- Öhm..fent van alszik.
- Mi történt vele?
- Itt volt az apa. - mondta Niall mérgesen.
- Akkor már értem.
- Mi? - kérdezte Zayn meglepődve.
- Nos. Hát, Emma korábban már mesélt róla, hogy néha megváltozik.
- Nem is kicsit. - mondta cinikusan Niall. Mindenki nagyon fáradt volt, ezért elmentünk aludni.
- Nagyon szeretlek. - súgta Liam.
- Én is. - válaszoltam, majd elaludtunk.

2 évad 8 fejezet *-*

Hello.! Meghoztam az új részt.! Komikat kérek.! :D<3

' Emma szemszöge '
Reggel Adam szobájában keltem fel. Nem értettem miért, de utána rájöttem, hogy altatás közben annyira álmos voltam, hogy elaludtam. Harry javában aludt, nem volt szívem fel kelteni. Lementem egyedül reggelizni ahol megláttam egy ismerős arcot. Ahogy közelebb mentem láttam, hogy apám az, Matt. El sem hittem, hogy majdnem két év után újra láthatom...de nem volt egyedül. Egy másik nővel láttam. Igen, akkor ezek szerint hivatalosan is elváltak anyutól. Meg kis koromban történt. Nagyon megviselt ezért nem ettem rendesen. Sajnos ezek miatt rengeteg napot a kórházban töltöttem. De annak már egy jó ideje..de az az érzés amikor az apádat egy másik nővel látod..iszonyatos. Lassan, és egy kicsit félve közelítettem feléjük. Apa már észrevett, de az a nő nem. Mintha tudomást sem venne rólam. De minek is foglalkozok vele? Nem kötődik hozzám, és remélem nem is fog. Azt viszot nem sejtettem, hogy apám akar odajönni hozzám, ezért én hátrálni kezdtem aminek köszönhetően neki mentem egy pincérnek és a kezében lévő tányérok a földön landoltak. Ennyire szerencsétlen csak én lehetek. Olyan gyorsan futottam ahogy csak tudtam. És reméltem, hogy apám nem jön utánam. Mikor felértem a harmadik emeletre rettentően elfáradtam..ezért gondoltam, hogy most már sétálok egy kicsit. Azonban apa utánam rohant és elkapott a folyosón. Innen már sehova nem mehetek.
- Miért menekülsz? - kérdezte lihegve.
- Te miért vagy más nővel? - kérdeztem, s éreztem, hogy arcomat elborítják a könnyek. - Azt mondtad, hogy mindig szeretni fogod anyut. Miért hazudtál?
- Kicsim...
- Nem! Ne magyarázkodj, az igazat akarom hallani. - erősködtem, és közben próbáltam kiszökni a szorításából.
- Szóval...az a helyzet, hogy az a nő akit te láttál a feleségem volt, Jessica. Sajnálom, hogy nem kerestelek, de hamar össze kellett házasodnunk.
- Értem, szóval ezt mind higgyem el?
- Igen.
- De miért?
- Mert az apád vagyok.
- De nem foghatsz mindent arra, hogy az apám vagy. Régebben bedőltem ennek, de azóta megváltozott a helyzet. Nem kerestél, nem gondoltam rád. Pedig szügségem lett volna rád. - mondtam sírva.
- De miért nem hívtál?
- Látom meg mindig nem érted. De nem fogom elmagyarázni. Most megyek. - mondtam és elfutottam. Mikor oda értem Harryékhez berontottam és becsaptam az ajtót. Legugoltam a földre és a kezembe temettem a fejem és csak sírtam.
- Mi történt? - kérdezte aggódva Harry.
- Találkoztam...
- Kivel? Bántottak?
- Hát érzelmileg romokban vagyok. Amúgy apámmal találkoztam.
- És az miért baj?
- Gyere elmondom. - mondtam majd az ágyhoz vezettem. - Nos, két éve nem beszéltem vele, és meg kis koromban elváltak anyutól. Nem keresett, ezért én sem foglalkoztam vele, pedig nagyon hiányzott. Ja és ha nem lenne elég egy másik nővel láttam, aki történetesen a felesége. - adtam ki magamból, és éreztem ahogy g könnyek végig folynak az arcomon.
- Édesem, nagyon sajnálom. De mi itt vagyunk neked. Őő...majd elfelejtettem. Pakolni kellene.
- Oké. Én megyek Adamhoz pakolni, te meg maradj itt. - mondtam és letöröltem a könnyeimet, ekkor Harry megölelt.
- Nagyon szeretlek. - súgta a fülembe.
- Én is. Na megyek.
Gyorsan beszaladtam Adam szobájába és anélkül, hogy felébredne halkan össze pakoltam. Végül fel kellett keltenem mert ennie is kell valamit. Mikor ezzel végeztem fel öltöztettem melegen mivel kint hideg volt. Harry már rég kész volt és fel is öltözött. Én is magamra kaptam valamit, majd elindultunk. Lent kijelentkeztünk, és sajnos találkoztam apámmal, meg persze újdonsűlt feleségével.
- Máris mentek? - kérdezte az a nő.
- Igen, mert kicsit rosszul vagyok.
- Ó..miért?
- Mert felfordul a gyomrom ha rád nézek.
- Mit képzelsz? - visított, hallottam ahogy Harry felnevet, nem akarok hazudni de nekem se kellett sok.
- Na menjünk. - mondta Harry és átvettem Adamot.
- Ti kik vagytok? - kérdezte búnkón apa.
- Ő itt Harry Styles, a férjem. És ő itt, Adam Styles a kicsi fiunk. - mondtam boldogan.
- Hogy kik?
- Jól hallottad. Nem mondom el többször. Menjünk. - adtam ki a paprancsot, majd fogtunk egy taxit, beraktuk a csomagokat és elindultunk. Az úton egymás ölébe adtuk szegény Adamot. 
- Maradjon nálad akkor. - mondtam nevetve.
- Oké, amúgy nagy voltál. - pacsizott velem.
- Tudom, remélem nem keresnek.
A repülőtéren elővettük a jegyeket. Oda adtam a csomagokat a stewardessnek ő pedig elrakta. Elfoglaltuk a helyünket, majd becsatoltam az övem, ahogy Adamét is. Hamar elaludtunk.

2 évad 7 fejezet *-*

 1 . sziasztok!! köszönöm a komikat!! nagyon kedvesek vagytok!! :DD ♥ itt a kövi rész..komikat kérek!! :D
2 . Boldog szülinapot Louisnak!! :D♥ És mindenkinek Boldog, Békés Karácsonyt kívánok!! ♥

' Niall szemszöge '
A hangosbemondóra keltünk fel. Gyorsan leszálltunk és megkerestük a csomagokat. Jó újra itthon lenni. Fogtunk egy taxit, és pont befért az összes cuccunk, elindultunk. Az út nagy része csöndben telt, amíg Lana meg nem kérdezte vagy 100-szor, hogy "Ott vagyunk már?".
- Akárhányszor megkérdezed, a válaszom nem! - mondtam nevetve.
- Oké, befejeztem! - tette a kezét a szája elé.
- Itt vagyunk.
- ÁÁÁ!!!! - kiabált.
- Sziasztok! Ó, helló Eleanor vagyok.
- Szia, én meg Lana. Niall barátnője. - rázott kezet Ellel.
' Emma szemszöge '
Végre ki tudtuk magunkat aludni. Adam végig aludta az estét. És persze mi is...
- Jó reggelt! - mondta Harry.
- Neked is. Megyünk enni? - ahogy ezt kimondtam Adam felsírt.
- Megyek én. - mondta Haz.
Beszaladt Adam szobájába, én meg utána osontam. Ahogy elnéztem őket, Harryből kiváló apa lesz.
- Ügyes. - mondtam.
- Nézd csak ki van itt, az anya. - gügyögött tovább.
- Anya.. - mondta ki az első szót.
- Én kicsi fiam.
Délig játszottunk Adammal, majd elindultunk sétálni. Nagyon jó volt. És Adam is élvezte.
' Lana szemszöge '
Bemutatkoztam A többieknek majd felmentünk Niall szobájába. Kipakoltunk..vagyis csak én. Niall lent kajált, mert nagyon éhes volt. Mondjuk én is az vagyok.
- Hello. Sikerült? - kérdezte Niall.
- Nagy nehezen igen. Mi a kaja?
- Eleanor csinált néhány szendvicset. - mondta Zayn.
- Én is kérek. - mondtam majd elvettem magamnak hármat, mire értetlenül rám néztek.
- Biztonság kedveért. - mondtam.
Ezen nevettek, én is. Niall venni akart tőlem kaját, de nem engedtem neki. Ennek a következménye az lett, hogy meg kergetett. A végén nagyon elfáradtam ezért hagytam, hogy elkapjon.
- Megvagy. - mondta és egy lágy csókot adott. - Szeretlek.
- Én is, nagyon. - hallottam, hogy a többiek éjeneznek, meg huhognak.
- Baglyok vagytok? - kérdezte Niall.
- Nem, én egy répa vagyok. - mondta Louis.
- Azt tudjuk. - válaszolt Eleanor, amin én nevettem. Felmentünk tévét nézni. Alkonyat ment, szóltam Lounak, mire le telepedett nálunk.
- Khm..nem zavarunk? - kérdeztem.
- Ja, nem. Maradhattok. - mondta halál nyugodtan.
- Ezzel azt akartam mondani, hogy menj ki.
- Oké. Miért nem azt mondtad?
Kiment Louis, mi pedig aludni készültünk. Gyorsan elmentem zuhanyozni, Niall is így tett. Be bújtunk A meleg ágyba, hamar elaludtam. Niall fönt maradt meg egy kicsit, de végül ő is elaludt.

2 évad 6 fejezet *-*

Sziasztok..;-) meghoztam az új rész! Komikat kérek! :D<3

' Emma szemszöge '
Egész este Adamot ringattam, semmit nem aludtunk.
- Jól vagy? - kérdezte Harry kómás fejjel. - Hol vagyok?
- Megvagyok. Nyaralunk.
- Ja, tényleg.
Gyors beszélgetésünk után elmentem zuhanyozni. Egy kicsit feldobott, de még mindig álmos voltam. És ahogy elnéztem Harry is. A reggelink ma elmaradt, és inkább lementünk a partra kettesben. Adamra addig vigyáztak. A napsütés szinte égette a bőrünket. Találtunk egy kisebb helyet, és oda le telepedtünk. Én napoztam, addig Harry úszott egy kicsit. Kijött mellém, és teljesen össze vizezett.
- Naa..nem akarok vizes lenni. - nyavajogtam.
- Pedig az leszel! - mondta, felkapott és beszaladt velem a vízbe. Lent a víz alatt, megcsókolt. Mindig is a legnagyobb álmom volt. És most valóra vált.
- Szeretlek. - mondtam mikor feljöttünk.
- Én is.
' Zayn szemszöge '
Reggel Klau mellett ébredni a leges-legjobb érzés a világon.
- Jó reggelt. - keltettem fel.
- Jobbat. - mondta álmosan, szegénykém.
- Ne haragudj. Nem akartalak felkelteni.
- Pedig sikerült. - mondta és bement a fürdőbe. Tényleg nagyon sajnálom. Most haragszik?
' Klau szemszöge '
Szemét voltam Zaynnel. De reggel ilyen vagyok. Nem tehetek róla.
- Ne haragudj, nem akartál rosszat. Még reggel van.
- Nem haragszom. Rád soha! - mondta és berántott maga mellé, csókolni kezdett.
- Hello em...óó..később visszajövök. - nyitott be Louis, majd ki is ment.
- Tudja mikor lehet zavarni! - mondtam nevetve. - Öltözz fel, lent leszek.
- Oké.
Gyorsan lerohantam, közben kitaláltam, hogy megviccelem Zaynt. Elmondtam a többieknek a tervem, nagyon tetszett nekik. Mindenki elbújt, majd hallottuk ahogy lejön.
- Gyerekek? Hol vagytok?
- Sehol.. - mondtam és Zaynek sikerült megtalálni..a végére mindenkit megtalált, kivéve Louist.
- Figyeljetek, szeretem Lout, de maradjon ott ahol van. - mondta nevetve.
- Nee..beszorultam. HELP ME! - kiabált Lois a szekrény mögül. Segítettünk neki, majd felajánlottam, hogy menjük el egy vidámparkba.
' Niall szemszöge '
Már elindultunk és Lana javában aludt. Örültem, hogy elmondhattam valakinek a bánatom. Nincs még egy ilyen lány mint Lana.
- Ott vagyunk már? - kérdezte.
- Még nem, miért? - mosolyogtam.
- Nagyon fáj a nyakam..
- Dőlj a vállamra. - mondtam majd ráhajtotta és úgy aludt tovább. Én is elaludtam.

2 évad 5 fejezet *-*

hello emberek.!! látom nem komiztok.!! akkor ennyire rossz..?:// :oo én szeretek írni, csak nem tudom, hogy jók-e...ha így megy tovább akkor befejezem..://

 ~ Jól az ember, csak a szívével lát.


' Emma szemszöge '
Me reggel indulunk Harryvel. Tegnap este...és hozzáteszem éjfélkor küldött egy SMS-t Lana, hogy nagyon jól szórakoztak..:
• Emma, nagyon jól mulatunk, imádlak..pusziii...
<33333333333333333333333333333333333333333333333333333333333333333333333333333333
• Lana, nagyon örülök neki, érezzétek jól magatokat..puszii..<33333333333333333333333333333333
Mivel csak délután indulunk bepakoltam Adamnak is. Rengeteg pelenkát, kis ruhát raktam be...ki tudja mik lesznek?
- Szívem?
- Igen?
- Nem találom a hajlakkomat!! - nyavalygott Harry.
- Ott van...a..a hajvasaló mellett...
- Én oda nem nyúlok..
- Miért?? Csak nem félsz? - kérdeztem nevetve.
- De igen, mikor mondtam, hogy ez vicces? Mit csináljunk most? Rendeljünk egy pizzát?
- Igen, az most jól esne...hívd te.
Később hívta és meg is érkezett. Megettük, majd hamar elindultunk. A reptérre megérkezve már rég előkészítettük az útleveleket, és a jegyeket.
- Várod már? - kérdezte Harry és átvette Adamet.
- Persze..nagyon, remélem tetszeni fog.
A hangosbemondó azt mondta, hogy 10 perc múlva indul a gépünk. Elindultunk és odaadtuk a jegyeket, de előtte ellenőrizték a csomagjainkat. Felszálltunk a gépre és elfoglaltuk a helyünket. Direkt olyan gépet választottam amin gyerek..vagyis kisbaba is utazhat. Tehát Harry beültette Adamet az ülésbe majd be is kötötte. Mi is ugyan ezt tettük, kivéve, hogy mi nem kisülésben ültünk. Na de mindegy..egy kicsit aludtunk, megzavart minket a hangosbemondó, hogy nemsokára leszállunk és kössük be magunkat. Sajnos fel kellett keltenünk a kicsit, hogy hamar le tudjunk szállni. Éreztük amikor megjöttünk, mert nagyot fékezett a gép. Elővettük a csomagokat és leszálltunk. Fogtunk egy taxit, elindultunk a hotelunk felé.
' Niall szemszöge '
Reggel Lana mellett ébredni fantasztikus érzés. Még soha nem éreztem ilyet egy lány iránt. A hasam görcsbe van amikor hozzám ér, vagy meg csókol. Persze nálam ez a görcsölés jót jelent. Szóval nem aggódok....
- Jó reggelt..kelni kéne..megyünk haza. - keltettem fel Lanat.
- Ahj, de semmi kedvem. Mi lenne ha itt maradnánk? - kérdezte álmos fejjel.
- Tudod, hogy nem lehet.
- Sajnos..pedig jó lenne.
Felkeltünk, elmentünk reggelizni és villámgyorsan bepakoltuk a cuccainkat. Én egy fekete ülepes gatyát, és egy fekete-fehér kockás inget vettem ki magamnak.
* Lana ruhája *

Elindultunk a reptér felé. A taxiban arról beszélgetünk, hogy itt kéne megtartani az esküvőt, ja meg arról is, hogy hogyan mondjuk el a többieknek. Már rég a gépen ültünk amikor azt mondták, hogy valakinek nincs meg a csomagja és emiatt egy órát várnunk kell..klassz!
- Istenem, most itt fogunk ülni..
- De legalább veled vagyok.. - mondtam és adtam neki egy puszit a homlokára, ő pedig a fejét a vállamra döntötte. - Tudod, veled mindig jól érzem magam, gyönyörű vagy, édes, aranyos, okos, elbűvölő. Régebben csúfoltak a lányok mert..hát nem néztem ki valami jól .Egy kicsit duci voltam..emiatt egy barátnőm se volt. Amikor híresebb lettem, akkor kezdtek felkeresni a lányok, hogy "Jaj, szia, ezt te vagy?..nagyon helyes vagy.", megy ilyenek. Egy csomóan felajánlották, hogy járjak velük. De nem tettem. nem azért mert ők csúnyák voltak, hanem nem azért szerettek amilyen vagyok. nekik csak a hírnév tetszett. - mondtam egy kicsit könnyes szemmel.
- Jaj, drága, én olyannak szeretlek amilyen vagy. - mondta Lana szintén könnyes szemmel. - Nagyon szeretlek.
- Én is.
' Emma szemszöge '
Csodálatos ez az egész város. Mindenhol boltok, éttermek..nem is álmodtam volna ilyen szépnek. A hotelról meg ne is beszéljünk...eszméletlenül szép, hatalmas nagy volt.
- Megérkeztünk. - mondta Harry és ő szállt ki elsőnek, kivette Adamot is.
- Igen, nagyon jól érezzük majd magunkat.
Bejelentkeztünk és megkerestük a 169-es szobát. Bent még szebb látvány fogadott.  Nagy hely volt ami nekünk nagy előny mert El házában alig fértünk el, de azért ott is jó volt. Mire kipakoltunk rendesen 18 óra volt. Megetettem Adamot, és tovább játszott Harryvel. Én elmentem fürdeni, majd Harry és végül Adam. Lementünk vacsizni, addig egy bébiszitter vigyázott a fiunkra.

- Gyönyörű vagy ma! - mondta Harry és átkarolt.
- Miért eddig nem voltam az?
- Na, nem úgy értettem..
- Tudom, köszönöm.
Mikor végeztünk kifizettük..vagyis Harry fizette ki a bébiszittert aminek én szokás szerint nem örültem. Elringattam Adamot, és én is befeküdtem Harry mellé az ágyba.
- Eddig jó minden. - mondtam nevetve.
- És azután is jó lesz. - mondta Harry majd adott egy puszit és elaludtunk.

2 évad 4 fejezet *-*

nem bírtam ki, hogy ne írjak!! olvassátok és komizzatok!! :D♥

' Lana szemszöge '
Ezt nem hiszem el! Naill egy másik csajjal van. Szinte tudtam, hogy nem fog örökké tartani ez a kapcsoltat, de mit is vártam?
- Niall..te..ezt, mégis...hogy a francba képzelted? - kiabáltam vele.
- Kicsim, félre érted..
- Ja persze, te állítóla g a mosdóba mentél, csakhogy itt ezzel e kis ribivel enyelegsz..ezt értettem félre? Szerintem világos mint a Nap... - folytattam az ordibálást, és nem érdekelt, hogy hányan néznek engem.
Totálisan bedőltem neki! Végre először érezhettem a szerelmet valaki iránt, aki viszont szeret engem és elfogad úgy ahogy vagyok! De tudhattam volna, hogy a szerelemnek van egy sötét oldala is...
- Elnézést, leülhetek? - kérdeztem egy idős hölygtől.
- Persze kedvesem. - mondta kedvesen. - Látom rajtad, hogy valami baj van! És az előbb hallottam is, hogy a kis barátod rossz fát tett a tűzre.
- Igen, el sem tudja képzelni milyen rossz érzés ez!
- Dehogy is nem tudom! Én is voltam tinédzser, és szerelmes! - mondta és elmeséte az elejéről a végéig a sztoriját. Meg kell mondjam nagyon tetszett..mintha csak rólam és Niallről szólt volna. A szívem mélyén nem haragudtam rá, de amit tett..azért bűnhődnie kell...megérkeztünk a szigetre, eszméletlenül csodálatos volt. 

-  Te jó ég. Csodálatos! - mondtam a néninek.
- Igen, szerintem is. Nagyon örültem a találkozásank. mondta majd leszllt a gépről.
- Én is..nagyon.. - szóltam utána, de szerintem nem hallottam.
Láttam Niall megvárt engem a reptéren. És a csomagjaimat is elhozta...ez kedves volt tőle.
- Mehetünk? - kérdezte egy kicsit rekedt hangon, mire biccentettem egyet a fejemmel.
Nem kellett sokat mennünk mert közel volt a hotel szobán. Este lementünk vacsorázni és hamar elaludtunk.
* 2 nap múlva *
' Niall szemszöge '
Nagyon hiányzik Lana édes, aranyos hangja. Hogy hozzám bújjon, megöleljen, megcsókoljon...de szerveztem egy kis meglepetést egy nagy bejelentéssel is készültem.
- Figyelj Lana, tudom nem szólsz hozzám, de ma lemehetnénk a partra. Van egy kis meglepim. - mondtam mire ő meghúzta a  vállát. Átöltöztünk és elindultunk, láttam, hogy amikor közeledtem Lana felé nem ment arrébb. Ez jó jel! Az út közben sok képet csináltunk.
 Közben Lana vett magának egy aranyos kis rövid ujjút.

- Itt vagyunk. - mondta majd a rózsákkal kirakott partrészre mutattam.
- Niall..ez..ez..csodálatos, de minek van..TE JÓ ÉG!!
- Lana, hozzám jönnél? - térdeltem le előtte, az arca könnyekkel volt beborítva.
- Igen!! - mondta és a nyakamba ugrott, megcsókolt. - Szeretlek.
- Szeretlek. - mondtam és én is megcsókoltam.
Isteni érzés volt újra magamnak érezni. Az édes csókjától a mennyekben éreztem magam.
' Lana szemszöge '
Niall megkérte a kezem. Tudtam, hogy be akar majd mutatni a szüleinek, és egy kicsit féltem is. Mi van ha nem tetszem nekik? Nem erre gondolni se merek, most, hogy Naillel kibékültünk..
- Ó te jó ég!
- Mi a baj?
- A repülőn találkoztam egy nénivel és elmesélte, hogy hogyan lett szerelmes...és a végén úgy békültek ki, hogy megkérték a kezét..
- És ebben mi a meglepő? - célozgatott.
- Rólunk szólt!
Este hihetetlenül szép a város. A sok világítás, a remek üzletek és a finomabbnál finomabb ételek..Nincs kedvem haza menni. Beültünk egy kis kávézóba és kértünk egy-egy csokis shake-t. Isteni finom volt! Utána rendeltünk egy nagy tál salátáts..és csodálkoztam, hogy Niallnek is ízlett.
- Hogy-hogy ízlik? - kérdeztem és eltűrtem egy tincset az arcomból.
- Nem tusom, mindig érdekes új dolgokat kipróbálni. - mondta majd elindultunk haza, persze előtte kifizettük a sok kaját. Az úton mint mindig sokat beszélgettünk. Sok dolgot megtudtunk egymásról. Mikor beértünk a hotelba én folytattam a kipakolást. Addig Niall elment fürdeni majd egy szál alsóban jött ki..ez neki olyan természetes volt, mintha csak azt mondta volna, hogy kint nagyon meleg van.
- Nem zavar? - kérdeztem nevetve.
- Nem, nekem így jó!
- A fő, hogy jól érzed magad! Ez a mottóm! - mondtam, és én is elmentem fürdeni.
Kontyba fogtam a hajam és beálltam a zuhany alá. Kicsit sokat időztem...dehát lány vagyok, nem ezt szokták csinálni? Kiszálltam és fogat mostan, megfésülködtem. Le kéne vágatni egy kicsit a hajam..
- Niall? Azon gondolkodtam, hogy egy kicsit vágatok a hajamból.. - mondtam és bemásztam az ágyba.
- Nekem mindegy..minden haj jól áll neked...
- Akkor holnap elmegyünk?
- Igen..na jó éjt szívem..
- Neked is drágám..
Ez a nap tökéletes volt, ennél jobb nem is lehetett volna!!!

2 évad 3 fejezet *-*

sziasztok!! wáá!! köszönöm, már van egy rendszeres olvasóm!!! *-* újra van kedvem írni!! komizzatok! puszii! :*

' Emma szemszöge '
Reggel megetettem a kicsit, majd én is lementem reggelizni. Már ha tudtam volna mert nem volt itthon semmi és a lányok még mindig nem jöttek haza. Gondoltam addig szervezem tovább a meglepetést, amit Harrynek, Niallnek és Lananak csinálok. Ezt a helyet választottam magunknak.

Szerintem csodálatosan néz ki. És biztosan tetszeni fog a többieknek is. Legalábbis remélem...
- Szia, mi jót csinálsz? - jött oda hozzám Lana, és én úgy tettem mintha semmit se csináltam volna.
- Öhh..semmit, csak..itt ülök..tudod.. - haboztam valamit.
- Igen.. - nézett rám értetlenül. ( ahogy mindig is szokott, de ezért szeretem őt! )
Mikor kiment Lana gyorsan elővettem a füzetet amiben leírtam. Vagy két órán keresztül írogattam majd felmentem játszani egy kicsit Adammal.
- Monnd, hogy apa..
- Ggygygy.. - gugyogott valamit.
- Nem baj, meg fogod tanulni, én kicsi fiam..
- Szerintem is. - mondta Harry a hátam mögött, én azonnal odafutottam hozzá.
- Hogy-hogy itt vagy? - kérdeztem.
- Hamarabb haza engedtek minket..egy kis beszélés után..
- Ravasz vagy, tudtad?
- Igen, már rég óta. Hogy van az én kicsi fiam?
- Megvan, nem olyan rég evett. Szólj Niallnek, meg Lananak.
- Miért? - kérdezte mire mérgese rá néztem. - Nem kérdeztem semmit.
- Én is úgy gondoltam. - mondtam neki majd rácsaptam egyet a fenekére.
' Harry szemszöge '
- LANA!! NIALL!!! Gyertek ide! - kiabáltam.
- Igen? - kérdezte Niall Lana kezét fogva.
- Ti akkor most..
- Igen.
- Nos, Emma hívott minket, de nem tudom miért.
- Akkor menjünk. - utasította Niall.
- Itt vagyunk. - mondtam.
- Szerveztem magunknak egy kis utazást, de persze külön-külön útra. Niall és Lana ti a Baharamákra mentek, mi Harry Hawaiira megyünk. Jó lesz?
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! - kiabált Lana és letámadta Emet. - Még szép, hogy jó lesz.
- Szerintem is. - mondtuk egyszerre Niallel.
- Tényleg nagyon idegesít ez az egyszerre beszélés. - mondta emma.
- Minket nem.
- Az gondoltam. - mondta cinikusan.
Estefele mindenki elment aludni.
                                  -----------------------------------------------------------------
' Lana szemszöge '
Tegnap este már bepakoltunk Niallel a mai útra. Tűkön ültem, hogy végre ketten lehetünk. Nem mintha most sem lennénk együtt.
- Jó reggelt, hány óra? - kérdezte Niall.
- Neked is, öö..hajnali öt. Indulnunk kéne. - mondtam álmosan majd eltűrtem egy tincset az arcomból.
- Imádlak.
- Én is, de ez most, hogy jön ide?
- Nem tudom, de akkor is imádlak.
- Menj készülődni.
- Mintha a feleségem lennél.  - mondta és bement a fürdőbe.
Én elővettem magamnak egy fekete cicanadrágot egy fehér bő pólóval és a kedvenc fehér Converse tornacipőmmel. Niall egy barna ülepes gatyát, egy szürkés hosszú ujjút és egy barna cipőt vett ki magának.
- Nagyon jól nézel ki. - mondta.
- Te se panaszkodhatsz, - mondtam majd hívott egy taxit és elindultunk a repülőtér felé.
A repülő út alatt sokat aludtunk, majd olyan történ ami mindent megváltoztat.

2 évad 2 fejezet *-*

' Harry szemszöge '
Sajnos ma el kell utaznunk. Ilyenkor utálok turnékra menni.
- Tényleg nagyon sajnálom. Semmi kedvem elmenni, de a rajongók...
- Tudom, semmi baj. Ha visszajöttök csapunk egy nagy bulit. Oké?
- Rendben.
- MENJÜNK. - kiabált fel Louis.
- Megyek. Szia. Szeretlek.
- Én is. - mondta Emma.
Beszáltunk a kocsiba, elindultunk a reptér felé.
-------------------------
* 1 hónap múlva *
' Emma szemszöge '
Egy hónap telt el. Nagyon hiányoznak. Főleg Harry.
- Gyere menjünk már. 
- Nyugodj meg kicsim. Ne sírj! - nyugtatgattam a kis Adamot. De ő csak sírt, bejött Kitty és átvette, nála egyből elhalgatott.
- Van hozzá tehetséged.
- Igen. Menjetek, én vigyázok rá.
- Köszi, de én se megyek.
- De miért? - kérdezte.
- Nincs kedvem. Le megyek szólni a többieknek.
Gyorsan letrappoltam a lépcsőn. Szokásosan majdnem leestem.
- Vigyázz magadra. Na akkor jössz?
- Nem, itthon maradok.
- Oké. Sziasztok. - mondta El.
Felmentem és le fektettem a babát. Én is hamar elaludtam.
- Jaj, megyek, csak ne sírj! - mondtam majd valahogy kikászálódtam az ágyból. Ringattam egy kicsit, és végre elaludt. Én halkan kiosontam, le mentem vacsizni. Találtam egy kis kenyeret és lekvárt. Gondoltam csinálok egy kis pirítóst. Gyorsan megcsináltam, és megettem. Bementem a nappaliba megnézni a kedvenc filmem, az Elvarázsolt kastélyt. Mindig megnevettet, ezért is a kedvenc színészem Eddy Murphi. Később lejött Lana is és csatlakozott hozzám. Hallottam néha-néha felsírt Adam, de hamar vissza is aludt. Én is mentem aludni mert állítólag a fiúk holnap jönnek. Ma érdekes módon hamar elaludtam.

2 évad 1 fejezet *-*

Itt van a kövi rész..komizzatok..<33

' Lana szemszöge '
Reggel Niall mellett ébredtem. Kicsit borongós volt kint, de nem nagyon érdekelt.
- Jó reggelt szerelmem.
- Neked is.
- Kajás vagyok.
- Akkor menjünk le.
Lementünk és az egész hűtőt felzabáltuk. De a fő, hogy mi jól laktunk.
- Nem megyünk el a plázába? - kérdeztem.
- Felőlem!
Lassan össze pakoltunk. Tényleg nagyon lassan, Niall minden apróság miatt meg kellett állni. Szóval olyan 16 órakor elindultunk. Hamar megérkeztünk mert kocsival mentünk.
- Szét váljunk? - kérdeztem.
- Mi? SOHA! Örökre együtt maradunk.
- Szeretlek!
- Szeretlek. - mondta Niall.
Elmentünk a Starbuck'sba, megebédeltünk vagyis meg vacsorázunk, mivel mikor elindultunk majdnem este volt. Most meg 20 óra van.
Ettünk csirkét, írteni finom volt. Desszertnek csokis muffin, csokis öntettel.
Az is nagyon finom volt. Gyorsan haza mentünk mert esett az eső. Szerencsére kocsival jöttünk és nem áztunk meg.
- Mondtam már, hogy szeretlek? - kérdezte Niall.
- Valami dereng.
- Akkor felevenítem. - mondta és megcsókolt. Jó volt mint mindig. Egy szó sem jött ki a számon. A pillangók csak szálltak a hasamban. Isteni érzés. Estefelé megint meg vacsorázunk. Felmentünk majd én elmentem fürdeni. Kint Niall már javában tévézett.
- Gyere! - mondta kaján vigyorral az arcán.
- De ugye nem most..tudod..
- Nem, majd ha el jön az ideje.
- Te vagy a legjobb. Szeretlek. Jó éjt.
- Én is. Neked is.

20 fejezet *-*

Sziasztok. Itt van az utolsó rész az első évadból. Ezennel lezárom! Van egy új szereplőnk.! Komizzatok! <3
Neve: Lana ( ejtsd: Láná )
Kor: 18 ( blogban )
Kép: lent negtaláljátok! <3

* 2 hónap múlva *
' Emma szemszöge '
Meggyógyultam. Hála Istennek! És a baba is megszületett. Kisfiú, a neve Adam lett. Mindenki kis Harrynek szólítja. Éppen piknikezni indultunk. Meghívtam a rég nem látott barátnőmet is.
- Ez a hely jó lesz! - mutattam egy kis tisztásra.
- Oké, menjünk. - mondta Lana.
' Lana szemszöge '
Észrevettem, hogy Niall mindig szemezget velem. Intettem neki, hogy jöjjön arrébb beszélgetni.
- Szia. Lana vagyok.
- Én pedig..
- Niall, tudom.
- Meddig maradsz?
- Nem tudom. Ameddig kedvem tartja.
- Most milyen a kedved? - kérdezte huncut mosollyal.
- Megfelelő!
Sokat beszéltünk sétálás közben. Megtudta, hogy a gimiben egy Jake nevü, elég otromba fiú volt a barátom. És azt is, hogy kitűnő tanuló vagyok, szeretem a csokit...stb. Egyszóval Ő: TÖKÉLETES!
- Szóval..hát ő..arra gondoltam, hogy..tudod te meg én..
- Igen, elmegyek veled randizni. - ahogy ezt kimondtam megfogta a kezem. A szívem a torkomban dobogott, ezer pillangó repkedett a hasamban. Még soha nem éreztem ilyet. Talán ilyen a szerelem? Nem tudom, de meg kell mondjam fantasztikus érzés. Szabadnak érzem magam. Végre először érezhettem, hogy milyen szerelmesnek lenni. Igen! Bátran kijelentem, szerelmes vagyok! Az út további része jól telt addig ameddig el nem tévedtünk.
- Tudod mit Lana? - kérdezte Niall és közelebb húzott magához.
- Igen?
- Ha már eltévedtünk, örülök, hogy te vagy velem. - mondta majd egy lágy csókot az ajkamra lehelt.
- Én is. - ebben a pillanatban mást nemigen tudtam mondani, de nem is akartam. Csak élveztem a csók mindenegyes pillanatát. Lassan sikerült visszatalálni, csakhogy senkit nem találtunk. Gondoltuk haza mentek, mi is ezt tettük. Otthon az ajtó előtt Niall megakart csókolni csak az ajtó kinyílt mi pedi elugrottunk egymástól.
- Gyertek be, ti turbékoló madarak. - mondta Louis.
- Menjünk föl. - súgtam oda Niallnak, ő pedig bólintott.
- Nos... - fordult meg Louis, de már nem voltunk ott. - Én kis csődöröm. - mondta.
' Niall szemszöge '
Lana tökéletes lány! Nála jobbat, szebbet, aranyosabbat, kedvesebbet nem találok soha.
- Veled soha nem érzem magam egyedül. - mondtam.
- Én se. Megyek fürdeni utána aludjunk.
- Oké.
Kijött Lana, ki volt engedve a haja, lágy, selyes, mogyoróbarna haja finoman a vállára borult. Elképzelni se tudom mennyi fiú imádta őt. Támaszkodva figyeltem mindenegyes mozdulatát.
- Mi a baj? Van rajtam valami? - kérdezte nevetve.
- Nem, dehogy! Gyere.
- Kérdezhetek valamit? - mondta Lana.
- Persze.
- Miért pont én?
- Kérdez valami könnyűt. - mondtam nevetve. - Amúgy meg azert mert imádlak.
- Szeretsz?
Én egy csókot adtam neki.
- Ez válasz a kérdésedre?
- Abszolút! Jó éjt. - mondta és már el is aludt.
- Neked is. - súgtam.

19 fejezet *-*

Még egy fejezet és lezárom az első évadot..:DD komizzatok..jó olvasást! ♥ ( picit rövid lett )

' Emma szemszöge '
Reggel egy csodás, napsütéses reggelre ébredtem. Amint próbáltam kinyitni a szemem, megláttam magam Eleanor házában és Harry mellett feküdve.

De utána...felébredtem. Ez csak egy álom volt. És talán az is marad.
- Jó reggelt. Hogy van? - kérdezte egy nővér. A névtábláján a Carry név szerepelt.
- Köszönöm, jól. A baba hogy van?
- Ő is nagyon jól van. Ha ilyen jól javul az állapotuk akkor már ma haza is mehetnek. - mondta majd kiment.
A kis fehér asztalkán megláttam egy levelet. Harrytől...Amint a végére értem belépett a szobába egy nagyon nagy csokor rózsával.
- Szia Emma. - jött oda és átadta a csokrot.
- Ó, Harry ez gyönyörű.
- Épp olyan mint te..csináljunk egy képet.
- Oké, de rendesen felöltözök.
 Gyorsan előkaptam valami ruhát amit még korábban Harry hozott neke. Kimentünk a folyosóra és leültem a padlóra.

- Ez nagyon jó lett!
- Ne!!! Töröld ki! Nagyon hülye fejem van! - kérleltem, de csak azért se csinálta meg.
- Na megyek, te is menj vissza. Este jövök érted.
- Szia.
Visszamentem a kórterembe. Be kapcsoltam a tévét...vagyis  inkább egy kis dobozt. De nem ment semmi. Nagyon unatkoztam ezért elmentem sétálni. Alig másztam ki az ágyból úgy elszédültem, hogy a földön kötöttem ki. Kiabáltam a nővéreknek és azonnal jött is egy.
- Doktor úr! Jöjjön gyorsan!
- Elveszítjük!
' Harry szemszöge '
Ma vagyunk egy hónapja együtt Emmával. És meg kell mondjam, hogy életem legszebb egy hónapja. Csináltam neki egy kis meglepit. Az egyik a hatalmas csokor volt. De a másikat nem árulom el!
' Liam szemszöge '
Danielle ma egy kicsit visszahúzódott a világtól. Valami baja van, de nem tudom, hogy mi.
- Jól vagy?
- Igen, menjünk aludni!
- Oké. Jó éjt szivem!
- Neked is édes!
' Niall szemszöge '
Nagyon rég beszéltem a húgommal. És rettentően hiányzik. Amióta Harryvel van, velem nem is foglalkozik. Most, hogy itt van a baba is, egyre kevesebb lesz az ideje. Ez nagyon fáj.
- Nyugodj meg! Gondol rád mindig! - mondogattam magamban, de tudtam, hogy ekkorát még magamnak sem hazudtam. Soha.

18 fejezet *-*

sziasztok..itt van a következő rész.:D Kérlek komizzatok! :D <3

~ Régen azt gondoltam, hogy az a legrosszabb, ami történhet velem, ha egyedül maradok. De ez nem igaz. Az a legrosszabb, ha olyanokkal vagyok körülvéve, akik között egyedül érzem magam.

' Harry szemszöge '
Reggel felkeltem és megigazítottam szerte-szét álló hajamat. Összepakoltam az ágyat és az ágykörül. Felszedtem a szennyest és bedobtam a fürdőbe. Elmentem zuhanyozni, fogat mosni..tehát a szokásos.
Kivettem magamnak egy fekete-fehér kockás igent és egy fekete ülepes nadrágot, egy fehér tornacipővel.
Befújtam magam a kedvenc férfi parfümömmel, majd lementem a többiekhez reggelizni.
- Sziasztok. Mit csináltok? - kérdeztem miközben a hűtőből kivettem a narancslevet.
- Szia. Reggelizünk. Te jól vagy? - kérdezte Louis.
- Igen, köszi. Valahogy meg birkózom vele. Reméljük hamarosan felépül és velünk lehet.
- Szerintem is jó ötlet lenne.
Megittam a narancslevet és ettem egy tál gabonapelyhet. Nagyon ízlett. elmentem majd összepakoltam Emmának egy-két holmit. Úgy gondoltam még korai lenne bemennem hozzá ezért elmegyek Nikihez elsimítani a dolgokat.
' Niki szemszöge '
Ma reggel felhívott Harry, hogy beszélni szeretne velem. Én persze ugráltam örömömben, de ne igyuk előre a medve bőrére! Mikor meg hallottam a csengőt azonnal odarohantam az ajtóhoz.
- Szia Harry. Nagyon..
- Szia. Beszélnünk kell! - vágott a szavamba.
- Oké, gyere be.
Behívtam a nappalibaés hoztam neki egy kis kávét, de elutasította.
- Nos.. - mikor elkezdte a szívem a torkomban dobogott. - Nekünk vége. Bár nem is volt köztünk semmi. Vagy remélem.
- De igen, volt köztünk valami. És még most is van. Hiszen eljöttél hozzám...
- Csak azért jöttem, hogy elmondjam többet nem szeretnék veled találkozni.
- De...de..miért? - dadogtam és a sírás kerülgetett.
- Mert Emma a menyasszonyom lett és nem szeretném felzaklatni.
- Hogymi? Te elveszed? Azt a cselédet?
- Ő nem cseléd! Most mér megyek! Viszlát!
- Szia. - mondtam majd becsuktam az ajtót.
' Harry szemszöge '
Igen! Na ez is megvan! Legalább egy gonddal kevesebb. Beszálltam a kocsimba és elindultam Emmához.
Lent a recepciónál bejelentkeztem és megkerestem a 316-os kórtermet. Lassan benyitottam és beléptem a fehér falak közé. Ahogy ott feküdt...és..nem mozdult..nem tudom elmondani azt az érzést. De szerintem nincs is rá szó. Amikor a világnál is jobban szereted azt az ember és nem lehetsz vele..nincs rá szó.
- Kérem, lejárt a látogatási idő. Menjen haza.
- Rendben. De letehetem a csomagomat. És szeretnék írni neki ha esetleg felébredne és nem lennék itt.
- Oké. De siessen. - mondta egy nővér.
" Kedves Emma. Gondoltam írok neked. Hoztam pár dolgot és még mennyit fogok hozni. Elhoztam a kedvenc plüssödet. Remélem hamar felkelsz és velünk leszel. Nagyon szeretlek és nagyon hiányzol. Csók, Harry "
Megírtam majd, kimentem a kocsimhoz. Beszálltam és egyenesen haza mentem, de nagyon éhes voltam és éppen útba esett a Starbuck's. Bementem és rendeltem magamnak egy csokis sütit, meg egy chappucinot.
Hamar kihozták ezért gyorsan megettem és haza mentem. 
- Megjöttem!
- Hello. - jött oda hozzám El.
- Na? Még is csak szóba állsz velem? - kérdeztem és levettem a cipőmet.
- Igen, ugyanis ideszóltak a kórházból, hogy Emma kezd magához térni. 
- Igen? Uramisten? És mondtak még valamit?
- Nem, mást nem.
- Köszi, de megyek. Szia. - köszöntem el tőle.
Felbattyogtam a szobába és leültem az ágyra. A fejem a kezembe temettem és csak sírtam. Nem tudom miért, de akkor ez tűnt a legjobb megoldásnak a problémámra. 
- Hé haver!? Mi a baj? - kérdezte Louis majd leült mellém.
- Nincs semmi bajom, csak..
- Ne mond, hogy te is csaj lettél! 
- Nem, dehogy! Megyünk vásárolni?
- MIVAN??
- Csak vicceltem. Na menj ki mert aludni szeretnék.      
- Oké. Szevasz.
- Szia.
- Kiment Louis és én egyből fürdeni mentem. Mindig is szerettem a zuhany alatt énekelni. Ez most sem volt másképp. Elkezdtem énekelni a Gotta Be You-t  és Emmára gondoltam, arra, hogy megfog gyógyulni. Ki szálltam és előkerestem a pizsamámat, ami egy szürke izom pólóból és egy fekete rövidnadrágból állt. 
Ránéztem az órára és 17 órát mutatott. Nagyon szalad az idő, most, hogy nincs itt Em. Befeküdtem az ágyba és próbáltam aludni. De nem sikerült, állandóan csak forogtam. Végöl a százakárhányadik forgásom után sikeresen elaludtam.

17 fejezet *-*

Még három feji és lezárom az első "évadot"..:D Meddig fojtassam? KOMIBA!! :D♥ ( kicsit rövid lett )

Reggel egy csodás téli napra ébredtem. Úgy gondoltam ennél már szebb nem is lehet, de ekkor megláttam magam mellett Harryt és a gyönyörű szép gyűrűt az ujjamon.

- Látom nagyon tetszik. - mondta Haz.
- Igen, de nagyon drága lehetett..
- Nem volt az.
- Ezt hogy érted?
- Egy Directioner volt a kasszánál és így könnyű volt.
- Lefizetted?
- Mi?? Dehogy! Képet csináltunk! De butus vagy..
- Ja..Menjünk le..vagyis lemegyek és csinálok reggelit.
- Alig várom! - mondta majd adott egy puszit.
Gyorsan letrappoltam a lépcsőn és egyenesen a konyhába futottam. Kinyitottam a hűtőt és hat darab tojás meg egy darab paradicsom volt. Hát, klassz! Gyorsan összeütöttemés megterítettem az asztalt. Felmentem és szóltam Harrynek.
- Jöhetsz.
- Megyek. - mondta majd mindketten lefutottunk.
- Hmm..ez isteni finom lett.
- Köszi.
Éppen a telefonom csörgött amikor a kijelzőn megpillantottam Louis nevét rögtön tudtam, hogy meg akart zavarni minket.
- Nagyon ügyes trükk Louis.
- Mi??
- Tudom, hogy fent vagy!
- Dehogy! Boltba vagyunk.
- Úh..ez ciki..
- Hát eléggé! - mondta majd felsorolta, hogy miket vesznek és vettek eddig.
- Ma még vége lesz? - kérdeztem unatkozva.
- Ja és még chipset is vettünk. Vége..jót mulattál?
- A chipset már mondtad és nem nem mulattam jól. Na sziasztok!
- Szia.
Bementem a nappaliba ahol Harry próbált elbújni a kanapé mögött, de a butusnak kilátszott a feje.
- Ó! Vajon hol van Harry? Ki segít nekem zuhanyozni? - csalogattam elő.
- Itt vagyok! Mehetünk! - mondta majd felkapott az ölébe és felvitt a szobánkba.
- De...én csak vicceltem!!
- Én meg nem! - mondta így végül együtt zuhanyoztunk.
Felöltöztünk és elmentünk aludni. Miután Harry azt mondta, hogy: "Te vagy a legszebb" nem emlékszem semmire. Mint később kiderült újabb agyvérzést kaptam.
' Harry szemszöge '
Megint. Megint megtörtént. Itt valami nincs rendben!
- Kérem, doktor úr csináljanak valamit! Nem tudok tovább várni. - mondta El.
- Sajnálom, de nem tudunk semmit csinálni. Az állapota egyenlőre stabil.
"Egyenlőre" folyton csak ez az egy szó kattogott a fejemben. Mi van ha nem javul? Nem akarom elveszíteni életem szerelmét és a gyerekemet. Belegondoltam abba, ha nem találkoztam volna Emmával akkor milyen lenn az életem. A válasz pofon egyszerű: üres. Az a baba pedig a másik életem szerelme lesz. Persze ha lány lesz. Ha fiú akkor ugyanúgy fogom szeretni. És tudom, hogy Emma jó anya lesz. De ahhoz életbe kell maradni. És hiszem, hogy ez megfog történni! -az nem lehet, hogy ne legyen igaz. És reménykedem benne, én is jó apa leszek!

16 fejezet *-*

Sziasztok! Ti várjátok már a karácsonyt? :D♥ ÉN NAGYON!!!Ez a kedvenc karácsonyi számom! ♥
http://www.youtube.com/watch?v=fGFNmEOntFA Nektek melyik? Komiba! :D

' Emma szemszöge '
Reggel Harry mellett ébredtem. Volt bennem egy vágy, hogy megpusziljam, de nem tettem. Nagyon haragszom rá.
- Jó reggelt! - mondta.
- Neked is! Ó te jó ég milyen hó van kint! Ébresszük fel őket és mennyünk ki!
- Te nagy gyerek!
- Az vagy te! - mondtam. - Na! Menj már.
- Oké.

- MINDENKI FEL KEL!!! - kiabált Harry.
- Ezt nem így kell! Hanem így! Figyelj és tanulj! - mondtam majd beosontam Liamék szobájába és gyorsan ráugrottam az ágyra.
- KELJETEK!!! ESIK A HÓ!! - mondtam és tovább ugrándoztam.
- Tényleg, nem megyünk ki? - kérdezte Dani.
- Azt akarjuk! Csak nem kelnek fel!
- Na majd ha én megyek.
- Ó te jó ég! - mondta Harry aki az ajtóból figyelt minket.
- Én is így gondoltam. - mondta gonosz kacajjal Dani.
- HA NEM KELTEK FEL ÉS NEM JÖTTÖK LE ÖT MÁSODPERCEN BELÜL FELMEGYEK ÉS MINDENKIT MEGDOBÁLOK HÓVAL VAGY LEHET A ROSSZABBAT IS VÁLASZTANI!!! - kiabálta el magát Dani és két másodpercen belül mindenki lent volt.
- Ez az kislány! - pacsiztunk egyet. - Na akkor mindenki felöltözik és kimegy hógolyózni! Érthető voltam?
- Igen. - mondták egyszerre.
- Kezd idegesíteni ez az egyszerre beszélés! - mondtam magamban.
* Eleanor ruhája *

* Emma ruhája *

* Kitty ruhája *

* Danielle ruhája *

* Klau ruhája *

Mikor mindenki felöltözött, mint az óvódások úgy rohantunk ki. 

- Alkossunk csapatokat. - mondta Liam. 

- Lányok a fiúk ellen? - kérdeztem. - Kitty, Én, Klau, El és Dani...Harry, Liam, Niall, Zayn és Louis ellen. Jó lesz?

- Tökéletes! - mondta Harry egy gonosz mosollyal. Ma mindenki gonosz?

- Na csajok, rajtunk a világ szeme! Ott van egy széles fa Dani és Kitty ti oda mentem és Klau te menj oda..látod azt a másik fát?

- Igen...

- Akkor te oda mész. El mi pedig itt maradunk. Gyorsan de ne, hogy észre vegyenek!

' Harry szemszöge '

- Na fiúk. Mi fogunk nyerni. Maradjuk itt és egyszerre támadjunk.

- És ez be fog válni? - kérdezte Niall. 

- Reméljük. - sóhajtottam. - Ha nem akkor visszavonulunk egy kicsit és újra beszéljük. Na akkor háromig számolok. 1...2...3..ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!

- Hé hova tűntek? - kérdezte Liam.

- Nem tudom, de rosszat sejtek! - mondtam majd megfordultam de az arcomba dobta Dani a havat.

- Gyerünk csajok!! - kiabálta Emma.

- Ott van egy!! Majd én elkapom! - mondta Louis és elkapta Elt. 

- Zayn tiéd Klau. Enyém Emma, Liam tiéd Danielle. És Niall tiéd Kitty.

- Okés!! Hajrá srácoooook!! - üvöltötte Niall majd elkapta Kittyt.

Nem találom Emmát. Hol lehet? Már mindenhol megnézetm és..

- Ahh!! Ez nagyon hideg!!!!!!! - mondtam és a kabátomból kezdtem kiszedni a havat.

- Háhá! - mondta Em.

- Emma..

- Igen?

- Figyelj, mióta elmentél tudtam gondolkodni..

- Na? Ugye, hogy milyen egyszerű?

- Szóval, rá jöttem, hogy nem tudok nélküled élni. És a baba nélkül sem. Lennél újra a barátnőm? Vagyis inkább van egy másik ötletem. - mondtam mad letérdeltem és Emma egyből vette az adást, elkezdett sírni.

- Emma Horan hozzám jönnél feleségül?

- ÓÓÓÓÓ!! - mondták a többiek és biztatták.

- Én..én..nem túl korai?

- Engem nem érdekel! Akkor? Mit mondasz?

- Ezerszer is igen!!! - mondta majd a nyakamba ugrott és megcsókolt. 

' Emma szemszöge '

Istenkém! Istenkém! El sem hiszem! Annyira vártam már erre a pillanatra, de soha nem hittem, hogy eljön!

- Gratulálok. - mondta Liam és Danielle.

- Gratula! - jöttek oda Zaynék is.

- Én is gratulálok, és sajnálom, hogy eltúloztam ezt a baba ügyet. - súgta nekem Louis.

- Én köszönöm, hogy nem szóltál senkinek. Ma akarom bejelenteni.

- Már várom. - mondta majd mindannyian bementünk.

- Harry gyere egy kicsit! - szóltam neki.

- Mi a baj? Csak nem..

- Nem..nem akarom lemondani..ma szeretném megmondani nekik, hogy gyerekem van. Pontosabban most. Nem baj?

- Dehogyis! Nagyon örülök neki! - Figyelem! Srácok gyertek ide egy kicsit! - hívott mindenkit magához Harry.

- Nagy bejelentésünk van..

- Tudjuk, hogy összeházasodtok! - mondta Liam.

- Nem azt..ööh..gyereket várok! - mondtam ki végül.

- ÁÁÁ!! Te jó ég!! Istenem, gratulálok! - jött oda ujjongva El, Dani, Kitty és Klau.

- Gratulálok! - jöttek oda a fiúk is, Niall és Liam kivételével.

- Mi a baj? Talán nem örülsz? - mentem oda Niallhez aki egy kicsit sírt.

- Jaj, dehogy is. Nagyon örülök, csak..

- Csak mi?

- Semmi. Gratulálok, hugi!! - mondta majd megölelt.

- Én is gratulálni szeretnék. - jött oda liam is.

- Tényleg? Nem haragszol? Mint a bátyám ezt tudnom kell.

- Én is nagyon örülök neki. De bébiszitter nem leszek. Ezt már most megmondom! 

- poké rendben!

Megvacsoráztunk és beültünk tévézni. Valami horror film ment. De nem nevezném annak, zombik, vámpírok, zombipatkányok voltak benne. Nem túl ijesztő! Én rezzenéstelen arccal ültem míg a többiek halálra rémültem ültek. Gondoltam megviccelem őket. Gyorsan behoztam pár ceruzát úgy, hogy senki ne lássa. Ez sikerült. Mikor nem figyelt senki eltörtem az egyiket.

- ÁÁÁ!!! ZOMBIK!!!- kiabált Loui.

- Nyugi. Nem léteznek. Én nem félek. - mondta Liam.

Még egyet eltörtem.

- TE JÓ ÉG!! MI VOLT EZ?? - kiabált Liam-

- Ahha, mégse félsz mi?

- Te voltál!! - mutatott rám.

- Igen. Haha. Na menjünk aludni.

- Okés.

- Jó éjt gyerekek! - mondtam majd Harrvel elindultunk fel.

- Mi nem gyerekek vagyunk, hanem növésben lévő tinédzserek. - okoskodott Louis.

- Mindegy. Jó éjt!

- Jó éjt. - mondták egyszerre.