2013. november 30., szombat

3 évad 20 fejezet *-*

Hello.x Köszönöm az eddigi feliratkozást. Meghoztam az újabb részt, komizzatok. Még egy fejezet és lezárom a harmadik évadot, és jön a negyedik!:) Remélem tetszeni fog az új rész:) Jó olvasást! <3






'Emma szemszöge'
Az ablakon beáradó napfény csodás volt, ezen a télies napon. Alig bírtam kikászálódni Harry szorításából. Felkuncogtam amikor helyettem a párnát kezdte el ölelgetni.
- Ne menj.. - suttogta, majd a kezem után nyúlt.
- Kelj fel te is. - mondtam.
Nem kaptam választ, helyette visszahúzott maga mellé. Derekamat kezével átkarolta.
- Bármennyire is szeretnék itt maradni, de Adamnak adnom kell valami reggelit.
Pár percig csönd volt, majd halk kopogásra lettünk figyelmesek.
- Igen? - szóltunk egyszerre.
- Sziasztok, adtam Adamnak reggelit, úgyhogy kettesben lehettek. - mondta mosolyogva Louis.
- Köszi! - válaszoltam én is mosolyogva.
Miután kiment egymásra néztünk és elnevettük magunkat.
- Akkor sem maradhatunk egész nap az ágyban.
- Miért ne? - kérdezte.
- Azt, nem tudom.. - mondtam nevetve.
- Na látod!-vigyorgott Harry.
Mindenféle random dolgokról beszélgettünk Harry-vel.Imádok vele lenni úgy érzem köztünk megvan az összhang.Ő életem szerelme.Elég sok időt töltöttünk fekve az ágyba.Amikor váratlanul megkorgott a hasam.
- Hallom éhes vagy.-mondta nevetve Harry.
- Ne is mond.-mosolyogtam rá.
- Na,gyere baby.- húzott ki az ágyból.
Leslattyogtunk a lépcsőn és bementünk a konyhába,ahol már mindenki lent volt.
- Jóreggelt.-mondtuk Harry-vel.
Vissza motyogtak valami "reggelt" félét és ettek tovább.Kivettem a kenyeret,megkentem vajjal és felültem a púltra és ott ettem tovább.
- Hol van Adam?-kérdeztem Louis-tól,aki éppen egy répát csámcsogott az asztalnál.
- Lana kivette a kezemből miután megetettem.-mondta vigyorogva.
- Oké,akkor megkeresem.-mosolyodtam el.
Előtte odamentem Harry-hez és adtam neki egy szűzies csókot és otthagytam őket.Felbattyogtam a lépcsőn és egyenesen Niall és Lana közös szobája felé mentem.Halkan bekopogtam és bementem.Éppen az ágyán űlt Adammal és gügyögött hozzá.Halványan elmosolyodtam és leültem mellé.
- Köszönöm,hogy addig vigyáztál rá te nő.-vigyorotam rá.
- Nincsen mit.-nevette el magát.
- Lejössz hozzánk?-kerdeztem tőle mosolyogva.
- Persze.-mondta,majd áttadta Adammot.
Lementünk a nappaliba ahol mindenki csak punnyatt a Tv előtt.
- Látom nem erőltetitek meg magatokat.-mondtam nekik.
Beraktam Adamot a hordozóba és beleültem Harry ölébe.
- Szia cica van gazdád?-kérdezte kaján vigyorral az arcán Harry.
- Szia te kandúr.-mondtam neki vigyorogva.
 
- Szeretem amikor ilyen vagy.-mondta perverzen.
Közelhajólt és elkezde szivogatni a nyakamat.Mire én halkan felnyögtem.
- Menjetek szobára!-kiáltottak ránk a többek.
- Ó csönd már!-mondtam nekik mire elkezdtünk nevetni.
Olyan este tízig néztük lent a TV,amikor én úgy döntöttem,hogy mostmár ideje lefeküdni.
- Na én mostmár elmegyek aludni.Sziasztok!-mosolyogtam rájuk.
- Szia jóéjt.-köszöntek vissza.
- Héj én is megyek baby.-szólt nekem Hazza vigyorogva.
Megfogtam Adam hordozóját és felmentünk Harry-vel.Fent Harry betette Adamot a kiságyba míg én elmentem lefürödni.Olyan 20 percig ásztattam magam a vízbe aztán meguntam és inkább kiszáltam.Magamköré tekertem egy törölközőt és fogatmostam.Elfelejtettem behozni a piszomámat tehát így kellett kimennem egy szál törölközőbe.Mikor kiléptem az ajtón Harry épp telefonját bújta gondolom twitterezett.Észre sem vett.Odamentem a szekrényhez kivettem belőle egy csipke fehérneműt és Hazza egyik pólóját aminek eszméletlen jó illata volt.Épp öltöztem amikor megéreztem két kart a derekam köre fonódni.Halványan elmosolyodtam és megfordultam.
- Nagyon dögös vagy baby.-mondta kacér mosollyal.
- Köszönöm.-pirultam el.
Adtam neki egy lágy csókot,amiból vad csókcsata sikeredett.


Belem mosolyogtam csókunkba és elengedtem Harry-t.Amíg ő elment fűrdeni én addig befeküdtem az ágyba és jól bevackoltam magam.Már majdnem elaludtam amikor éreztem hogy két kar közre fog.Akaratlanul is elmosolyodtam.
-Jóéjt baby.-morogta a nyakamba.
-Jóéjt Hazza.-mosolyodtam el.   



2013. november 10., vasárnap

3 évad 19 fejezet *-*

Sziasztok, itt az új rész! Köszönöm a plusz két feliratkozót!! A következő rész 2KOMI után hozom! Jó olvasást.x

 'Harry szemszöge'
Miután felkeltem, és begyújtottam a tüzet, kinéztem az ablakon. Nem épp a kedvencem a tél, de úgy aránylag nincs vele semmi bajom..hiszen pont télen kértem meg Emma kezét.
- Jó reggelt édes. - ölelt meg hátulról Em.
- Neked is, baby. Hogy aludtál? - kérdeztem.
- Egész jól, te?
- Én is. - mondtam, majd megpusziltam az orrát.
Kimentünk a konyhába reggelizni, már örültem, hogy végre kettesben tudunk lenni, de ekkor...
- Jóreggelt Kevinkéim! - kiabált Louis.
- Neked is...Kevin.. - nevetett Emma.


- Mint mindig most is tökéletes az időzítésed. - mondtam.
- Harry! - bökött oldalba Em.
'Emma szemszöge'
- Tudod Louis, hogy mindig szívesen látunk, csak..most...
- Értem én! Ketten akartok lenni. Hát, majd talizunk..viszlát tubicáim! - mondta, majd kiment.
- Kicsit lehettél volna vele barátságosabb is.. - toltam le.
- De most nehogy már ezen felkapd a vizet! - mondta erélyesebb hangon.
- Inkább te vagy az aki felkapja a vizet!! - mondtam, majd kirohantam.
Remek, egy nyaralásom sem telik el úgy, hogy ne lenne veszekedés. Talán kicsit jobb is, hogy nem vagyunk annyira összenőve. Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretem, mert igen is szeretem, halálosan... De kell egy kis teret adni a másiknak.
- Jól vagy? Mi volt ez az előbb? - kérdezte Lou.
- Semmi, semmi.... - mondtam.
 Felmentem nagyi szobájába, majd bezártam az ajtót.

Annyira furcsa itt minden. Leültem az ágy szélére kezemben a képével. Eszembe jutottak régi szavai..
' Kicsikém, nem számít, hogy mennyiszer küldenek padlóra..a lényeg az, hogy te mennyiszer tudsz felállni..'
Olyan mintha még mindig itt lenne velem. Soha nem tudtam megköszönni neki, azt, hogy vigyázott rám és óvott engem minden rossztól.. de rájöttem valamire... Az egyetlen rossz, aki ártani tud nekem, az saját magam vagyok. Letöröltem a könnyeimet, majd visszahelyeztem a képet. Elindultam az ajtó felé, ekkor kopogásra lettem figyelmes.
- Igen? - kérdeztem.
- Én vagyok.. - szólt halkan Harry.
Gondolkodtam, hogy kinyissam neki vagy ne..
- Gyere be.. - mondtam.
Bejött, majd leült az ágyra. Hívogatott, hogy üljek oda az ölébe.
Lassan elindultam, majd mellé ültem.
- Az.. mindegy. - nevetett fel halkan.
Szótlanul ültünk egymás mellett, míg meg nem fogta a kezem.
- Sajnálom.. nem magyarázkodom, mert tudom, hogy mit csináltam és az nem volt helyén.. - mondta.
- Én is sajnálom..
- De te nem tettél semmit!
- De igen. Mellettem nem lehet normális életed..
- Micsoda?! - állt fel. - Hiszen te vagy az életem. - térdelt le elém. - Melletted nem kell megjátszanom magam, melletted önmagam lehetek.. senkit nem szerettem még ennyire, ahogyan téged! Kérlek ne sírj.. annyira szeretlek. - mondta, majd megcsókolt.
Ledőltünk az ágyra, s számomra megszűnt a világ. Csak ketten voltunk..
- Bármit megtennék érted. - súgta halkan.
Összeszedtük magunkat, majd lementünk a többiekhez.
- Sziasztok. - köszöntem.
- Louis?! - szólt Harry. - Beszélhetnénk?
'Harry szemszöge'
Kihívtam a konyhába Louis, hogy elnézést kérjek tőle a reggeli viselkedésem miatt.
- Mondd.
- Sajnálom, hogy reggel úgy neked estem.. - mondtam. - Csak Emmával szerettem volna kettesben lenni. De soha nem szabad elhanyagolni a barátok, főleg a legjobb barátokat.
- Jaj, bro. - mondta, majd megölelt.
- Óóó, kell egy kép! - szaladt el a kameráért Em.
Mi bementünk és leültünk a kanapéra.
- Mosolyogni. - mondta.
- Csííííz.. - mondtuk egyszerre nevetve.
- Tök jó lett. - mondta mosolyogva, majd megmutatta.


'Emma szemszöge'
- Most rólad csinálok. - mondta Hazz.
- Neem. - mondtam neki nevetve.


Végül engedtem neki, így rengeteg képet csináltunk. Nagyon jól szórakoztunk. Később pedig kimentünk hógolyózni. Jó melegen felöltöztünk, majd mindenki kirohant az udvarra. A tóra még nem mertünk kimenni, mert féltünk, hogy beleesünk.
- Gyere csak ide! - rohant Louis Eleanorhoz.
- Neee! - kiabált.
Jobbra-balra kaptam a fejem, sehol nem találtam Harryt. Kezdtem félni, mivel bármire képes lehet.
- Emmaa.. - szólt mögöttem.
Gyorsan megfordultam, erre Liam lefogott és Harry megfürdetett.
- Nee!!! Ez hideeeg!! - nevettem.
- A fiúké a hatalom! - kiabált Niall.
Ekkor Lana hátulról megdobta, mire Niall őt is megfürdette.
'Lana szemszöge'
Nagyon szeretem a telet, főleg a barátokkal együtt. Régebben otthon ültem a lakásomban és valami hülye filmet néztem a tévében. De most, hogy itt van nekem Niall, és a többiek, sokkal jobban érzem magam. Már nem vagyok egyedül.
- Emberek!! - kiabált Harry.


- Szeretnék valamit bejelenteni. - mondta, majd odarohant Emmához.
Magához fordította, majd letérdelt elé.
- Emma, részesítenél abban az örömben, hogy újra hozzám jössz? - kérdezte.
- IGEN!! - kiabálta Em.
- Gratulálok megint! - mentem oda hozzájuk Niallel.
Miután mindenki gratulált Emmának és Harrynek, Niallnek volt egy bejelentése.. Mikor letérdelt elém, jól tudtam mit akar..
- Lana Parker.. hozáám jönnél feleségül? - kérdezte.
- Igen, igen és igen!!! - ugrottam a nyakába.
Annyira boldog vagyok, hogy azt el sem tudom mondani. Annyi mindent köszönhetek ennek a fiúnak, mellette boldognak érzem magam.
- Szeretlek. - súgtam neki.
- Én jobban. - kacsintott.

2013. november 9., szombat

3 évad 18 fejezet *-*

Sziasztok, itt a rész. A következőt, 2KOMI után fogom hozni. Jó olvasást.x


'Emma szemszöge'
Ma reggel megbeszéltük a többiekkel, hogy közösen elmegyünk a nagymamám régi tóparti házához. Úgy gondoltuk, hogy csak holnap megyünk, így lesz időnk rendesen bepakolni. Igen, ez egy ideig működött....
- Drágám... - szólt Hazz.
- Igen? - fordultam meg.

- Nem találom a kék kockás ingemet. - mondta.
- Ott van a szekrény legalján. - válaszoltam, majd megpuszilt.
Én is kipakoltam a fél szekrényt, pedig csak pár napot leszünk ott. Miután végeztem az én cuccaimmal, és Harry is úgy-ahogy végzett, Adam ruháit kezdtem pakolgatni. Segítségemre volt Dani, ezért hamarabb lettünk készen.
- Danielle?! - szóltam utána.
- Igen? - kérdezte, majd leültettem az ágyra.
- Szeretném ha te lennél Adam, és a most közelgő gyermekem keresztanyja. Mit szólsz hozzá? - kérdeztem.
- ÁÁÁÁ!!! - sikított. - Ezer örömmel!!! - mondta mosolyogva.
- És akkor Liam lenne a keresztapa. - mondtam.
- Megyek és megkérdezem! - válaszolt. - Még egyszer nagyon köszönöm! - ölelt meg.
Örültem neki, hogy elfogadta. Tényleg mással nem tudnám meghálálni neki azt a sok segítséget amit adott. És Liam is.
*Holnap*  - *Délután*
Nagyon izgatottak vagyunk, hiszem még ennyien nem voltunk nyaralni. Kitty, Zoé és Én Harry kocsijába pakoltunk be, míg Lana, El, és Dani Niall kocsijába. Miután beraktam a csomagokat láttam, hogy Zoé kicsit feszült.
- Valami baj van? - kérdeztem tőle.
- Nem, csak tényleg nem baj, ha veletek megyek? - kérdezte.
- Dehogyis! Nagyon jó, hogy velünk leszel, így meg tudunk ismerni! - simogattam meg a vállát.
- Jaj, annyira köszönöm mindent! - ölelt meg.
- Ó, ezt meg kell örökíteni. - mondta Louis, majd előkapta a telefonját és lefotózott minket.

- Ez nagyon jó lett. - mutatta meg.
- Igen, nagyon szép rajta Emma. - mondta Zoé.
- És nagyon szép rajta Zoé is. - nevettünk.
- Hé, haver! - kiabált Lou. - Harry!
- Mondd, bro. - szaladt oda.
- Ezt nézd! - mondta, majd neki is megmutatta.
- Életem értelmei. - mondta mosolyogva.
- Most én csinálok rólad! - mutattam Harryre.



- Egész jó. - mondta.
- Szerintem irtó aranyos. - mosolyogtam.
- Most te jössz. - kacsintott.
- Nem!! - nevettem feszülten.
- De, ha én is akkor te is!
Addig kérleltem, míg ki nem egeztünk abban, hogy majd amikor megérkezünk akkor annyi képet csinál rólam, amennyit akar. Nem örülök neki, hiszen nincs fotogén arcom. És a képeken szörnyen nézek ki.
Miután eleget fényképeztünk, beszálltunk a kocsikba, majd elindultunk a házhoz. Kicsit féltem, hogy mi vár majd ránk...pontosabban rám. Annyira hiányzik..
- De, nem. - mondta Liam.
- Szerintem megbocsájthatatlan amit tett. Velem és a gyerekekkel is..utálom őt. Bárcsak soha ne ismertem volna meg Emmát...
- Emma? Em? Hahó?
- Jézusom!! - riadtam fel.
- Jól vagy? - kérdezte Liam. - Miért sírsz?
- Istenem... - fogtam meg a fejem. - Rémeset álmodtam! V-valamit tettem, és Harry nem akart megbocsájtani..azt mondta, hogy..u-u-utál.. - sírtam.


- Jaj, Em! - ölelt magához Liam. - Ilyen soha nem fog bekövetkezni.
Szavai hallatán kicsit megnyugodtam, így vállára dőlve aludtam tovább. Nem tudom meddig lehettem kába, de már csak annyira emlékszem, hogy Harry felvitt az egyik szobába.