3 évad 19 fejezet *-*

Sziasztok, itt az új rész! Köszönöm a plusz két feliratkozót!! A következő rész 2KOMI után hozom! Jó olvasást.x

 'Harry szemszöge'
Miután felkeltem, és begyújtottam a tüzet, kinéztem az ablakon. Nem épp a kedvencem a tél, de úgy aránylag nincs vele semmi bajom..hiszen pont télen kértem meg Emma kezét.
- Jó reggelt édes. - ölelt meg hátulról Em.
- Neked is, baby. Hogy aludtál? - kérdeztem.
- Egész jól, te?
- Én is. - mondtam, majd megpusziltam az orrát.
Kimentünk a konyhába reggelizni, már örültem, hogy végre kettesben tudunk lenni, de ekkor...
- Jóreggelt Kevinkéim! - kiabált Louis.
- Neked is...Kevin.. - nevetett Emma.

- Mint mindig most is tökéletes az időzítésed. - mondtam.
- Harry! - bökött oldalba Em.
'Emma szemszöge'
- Tudod Louis, hogy mindig szívesen látunk, csak..most...
- Értem én! Ketten akartok lenni. Hát, majd talizunk..viszlát tubicáim! - mondta, majd kiment.
- Kicsit lehettél volna vele barátságosabb is.. - toltam le.
- De most nehogy már ezen felkapd a vizet! - mondta erélyesebb hangon.
- Inkább te vagy az aki felkapja a vizet!! - mondtam, majd kirohantam.
Remek, egy nyaralásom sem telik el úgy, hogy ne lenne veszekedés. Talán kicsit jobb is, hogy nem vagyunk annyira összenőve. Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretem, mert igen is szeretem, halálosan... De kell egy kis teret adni a másiknak.
- Jól vagy? Mi volt ez az előbb? - kérdezte Lou.
- Semmi, semmi.... - mondtam.
 Felmentem nagyi szobájába, majd bezártam az ajtót.

Annyira furcsa itt minden. Leültem az ágy szélére kezemben a képével. Eszembe jutottak régi szavai..
' Kicsikém, nem számít, hogy mennyiszer küldenek padlóra..a lényeg az, hogy te mennyiszer tudsz felállni..'
Olyan mintha még mindig itt lenne velem. Soha nem tudtam megköszönni neki, azt, hogy vigyázott rám és óvott engem minden rossztól.. de rájöttem valamire... Az egyetlen rossz, aki ártani tud nekem, az saját magam vagyok. Letöröltem a könnyeimet, majd visszahelyeztem a képet. Elindultam az ajtó felé, ekkor kopogásra lettem figyelmes.
- Igen? - kérdeztem.
- Én vagyok.. - szólt halkan Harry.
Gondolkodtam, hogy kinyissam neki vagy ne..
- Gyere be.. - mondtam.
Bejött, majd leült az ágyra. Hívogatott, hogy üljek oda az ölébe.
Lassan elindultam, majd mellé ültem.
- Az.. mindegy. - nevetett fel halkan.
Szótlanul ültünk egymás mellett, míg meg nem fogta a kezem.
- Sajnálom.. nem magyarázkodom, mert tudom, hogy mit csináltam és az nem volt helyén.. - mondta.
- Én is sajnálom..
- De te nem tettél semmit!
- De igen. Mellettem nem lehet normális életed..
- Micsoda?! - állt fel. - Hiszen te vagy az életem. - térdelt le elém. - Melletted nem kell megjátszanom magam, melletted önmagam lehetek.. senkit nem szerettem még ennyire, ahogyan téged! Kérlek ne sírj.. annyira szeretlek. - mondta, majd megcsókolt.
Ledőltünk az ágyra, s számomra megszűnt a világ. Csak ketten voltunk..
- Bármit megtennék érted. - súgta halkan.
Összeszedtük magunkat, majd lementünk a többiekhez.
- Sziasztok. - köszöntem.
- Louis?! - szólt Harry. - Beszélhetnénk?
'Harry szemszöge'
Kihívtam a konyhába Louis, hogy elnézést kérjek tőle a reggeli viselkedésem miatt.
- Mondd.
- Sajnálom, hogy reggel úgy neked estem.. - mondtam. - Csak Emmával szerettem volna kettesben lenni. De soha nem szabad elhanyagolni a barátok, főleg a legjobb barátokat.
- Jaj, bro. - mondta, majd megölelt.
- Óóó, kell egy kép! - szaladt el a kameráért Em.
Mi bementünk és leültünk a kanapéra.
- Mosolyogni. - mondta.
- Csííííz.. - mondtuk egyszerre nevetve.
- Tök jó lett. - mondta mosolyogva, majd megmutatta.

'Emma szemszöge'
- Most rólad csinálok. - mondta Hazz.
- Neem. - mondtam neki nevetve.

Végül engedtem neki, így rengeteg képet csináltunk. Nagyon jól szórakoztunk. Később pedig kimentünk hógolyózni. Jó melegen felöltöztünk, majd mindenki kirohant az udvarra. A tóra még nem mertünk kimenni, mert féltünk, hogy beleesünk.
- Gyere csak ide! - rohant Louis Eleanorhoz.
- Neee! - kiabált.
Jobbra-balra kaptam a fejem, sehol nem találtam Harryt. Kezdtem félni, mivel bármire képes lehet.
- Emmaa.. - szólt mögöttem.
Gyorsan megfordultam, erre Liam lefogott és Harry megfürdetett.
- Nee!!! Ez hideeeg!! - nevettem.
- A fiúké a hatalom! - kiabált Niall.
Ekkor Lana hátulról megdobta, mire Niall őt is megfürdette.
'Lana szemszöge'
Nagyon szeretem a telet, főleg a barátokkal együtt. Régebben otthon ültem a lakásomban és valami hülye filmet néztem a tévében. De most, hogy itt van nekem Niall, és a többiek, sokkal jobban érzem magam. Már nem vagyok egyedül.
- Emberek!! - kiabált Harry.


- Szeretnék valamit bejelenteni. - mondta, majd odarohant Emmához.
Magához fordította, majd letérdelt elé.
- Emma, részesítenél abban az örömben, hogy újra hozzám jössz? - kérdezte.
- IGEN!! - kiabálta Em.
- Gratulálok megint! - mentem oda hozzájuk Niallel.
Miután mindenki gratulált Emmának és Harrynek, Niallnek volt egy bejelentése.. Mikor letérdelt elém, jól tudtam mit akar..
- Lana Parker.. hozáám jönnél feleségül? - kérdezte.
- Igen, igen és igen!!! - ugrottam a nyakába.
Annyira boldog vagyok, hogy azt el sem tudom mondani. Annyi mindent köszönhetek ennek a fiúnak, mellette boldognak érzem magam.
- Szeretlek. - súgtam neki.
- Én jobban. - kacsintott.