2012. november 29., csütörtök

10 fejezet *-*

Itt a következőő rész!! Sajnálom, hogy tegnap nem voltam csak tanulnom is kell...remélem tetszik és komizzatok, vagy iratkozzatok fel!! :D ♥ ez most rövid, bocsii!! :((

Reggel van. A szülinapom. Ehhez a naphoz is elérkeztünk. Nagyon nem szeretem, de ez a szüleimnek köszönhető. Mikor kicsi voltam sokat veszekedtek azon, hogy kinél legyek a szülinapomon. De most azzal lehetek aki mindennél fontosabb nekem, Harry.
- Jó reggelt turbékoló madárkák. Reggel fél hét van, és a hasatokra süt a nap. Emma téged lent Eleanor vár futni. Harry téged pedig mi várunk, hogy próbáljunk. - nyitott be hozzánk Louis.
- Mondhatom nagyon jó időzítést kedves Louis, és mikor lettél te költő? - kérdeztem majd visszafeküdtem.
- Köszönöm. Ha nem jöttök akkor durvábban fogok ébreszteni!! - mondta és kiment.
- Nem hazudik. Ne tudd meg milyen ha nem megyek időben. - mondta álmosan Harry.
- Akkor siessünk.
Hamar elkészültem mert nem akartam megtudni, hogy milyen Loui amikor durva. Lementem ahol Eleanor már várt.
- Szia. Akkor mehetünk? - kérdezte majd felkapta a pulton heverésző sporttáskáját.
- Szia. Igen, mit vigyek?
- Szerintem egy üveg vizet, kaja nem kell mert majd veszünk valamit út közben.
Elindultunk, eleinte csak versenyeztünk és annyit röhögtünk, hogy tíz percenként meg kellett állnunk. Később már rendesen futottunk, vagyis próbáltunk, de mindig elfáradtunk. Éppen útba esett a kedvenc kávézóm ahol vettünk magunknak egy-egy pohár jegeskávét. Lassan eliszogattunk és én indulni akartam amikor El egy váratlan kérdést tett fel.
- Miért..miért nem szóltál, hogy elmész? Annyira elveszettnek éreztem magam, hogy nem voltál köztünk. Egyszerűen azt hittem, hogy kitépem a hajam. Annyira szeretlek és nagyon féltelek. És most ne azt hidd, hogy az anyád vagyok. Csak..
- Tudom..nem kell tovább folytatnod. Én is nagyon szeretlek, és soha nem akarlak elveszíteni.
Kicsit megnéztek az emberek, hogy két tini lány egymásnak borulva ráadásul sírva ölelgetik egymást. Jelen pillanatban ez nem érdekelt.
- Amúgy boldog szülinapot! -majd átnyújtott egy kis selyem dobozt.
- Ó URAMISTEN!! Ezt nem fogadhatom el. - mondtam és vissza adtam a kis dobozt.
- Ha megvettem már nem adhatod vissza, ja és látod?? Nálam van a másik fele.
A dobozban egy "Best" felirat volt. El nyakában pedig a "Friend" szó lógott. Nagyon tetszett nekem de nagyon drága is lehetett. Majd valahogyan visszaadom neki az árát.
- Menjünk.
- Oké.
' Liam szemszöge '
Danielle annyira gyönyörű amikor a konyhában sürög-forog. Imádtam nézni és ez most sincs másképp. Hiányzik a régi idő. Amikor együtt voltunk. És amikor éreztem, hogy velem van.
- Dani, beszélnünk kell.
- Mi a baj? Van valami rajtam? - kérdezte mire én nevetve elindultam felé.
- Hiányzol, hiányzik a régi szép idő. Én..én még..én még mindig ugyanúgy szeretlek. És szeretni is foglak.
- Nekem is hiányzik. Nem is gondolnád, hogy mennyiszer gondolok rád. De tudod, hogy nem lehetünk együtt.
- De engem már nem érdekel. Kérlek, próbáljuk meg újra.
- De..nem lehet.. - mondta majd adtam neki egy csókot.
- Kérlek!
- Rendben! De egyenlőre nem szóljunk senkinek!
' Emma szemszöge '
Végre itthon vagyunk. Már nagyon fáradt vagyok. Mi? Kit is álltatok? Csak Harryt akartam látni!
- Na, ti legalább haza jöttetek! - mondta dühösen Dani.
- Ugye nem mentek el megint? Mondd, hogy nem! - kérleltem.
- Nem...
- Tényleg?
- Igen.. - viccelődött, de semmi kedvem nem volt hozzá.
Remélem nem csinálnak nagy hülyeséget. A gondolataimat a telefonom csörgése zavarta meg. Mikor megláttam a Harry nevet, megkönnyebbültem, de nem tartott sokáig.
- Szia..na szóval..az a helyzet, hogy..
- Mondd már!!
- Bevittek minket a rendőrök..és..
- Mi?? Hogy hova??
- Állítólag birtok háborításért...de..
- Ti teljesen meghibbantatok!!!! És még is..de..ah, Istenem! Hagyjuk! Tudjátok mit, azok után nem utálném magam ha nem mennék értetek. De mivel voltam már ilyen helyzetben, ezért értetek megyek! Most azonnal!!!
- Mi?? És mégis mikor voltál ilyen helyzetben?
- Na ide figyelj..nem én fogok magyarázkodni hanem te!! Na szevasz!!
' Harry szemszöge '
- Szerintem be vette! De nagyon dühös volt. 










2012. november 27., kedd

9 fejezet *-*

Itt van a következő! Még egy szereplőnk van! : DD Kérlek komizzatok és iratkozzatok fel! ♥
Név: Klau
Kor: 18 ( blogban )
Képe:
Az a váratlan személy Harry volt. Gondolhattam volna!
- Miért mentél el? Tudod mennyire aggódtam? - kérdezte aggódva, de ugyanakkor egy kicsit dühösen.
- Na ne mondd, ne add nekem itt az ártatlant! Tegnap este részegen jöttél haza! Akarod, hogy folytassam?
- Igen! Képzeld!! Mert nem emlékszem semmire.
- Hát én pedig mindenre emlékszem! Azt mondtátok, hogy 8-ra haza jöttök, de volt már 11 óra mire VÉGRE beestetek az ajtón. Te totál részeg voltál, ja és, a hab a tortán még képes voltál lekapni egy lányt valami szórakozó helyen!! Röviden ennyi! Úgyhogy most engedj el! - mondtam el akartam futni, de megfogta a karomat.
- Figyelj, tudom azt gondolod, hogy most jön az a rész amikor magyarázkodni akarok!
- Képzeld nem gondolom, hanem tudom! - mondtam cinikusan.
- Részeg voltam. ilyenkor ez ezt váltja ki belőlem. Tudom, nagyon bunkó voltam. Akkor kezdtem magamhoz térni amikor azt mondtad, hogy: Ne kislányozz itt nekem! Akkor rájöttem, hogy mekkora hibát követtem el! Nagyon sajnálom. Meg tudsz bocsájtani? - kérdezte csillogó szemekkel, majd közelebb és közelebb jött hozzám, de én eltoltam magamtól.
- Megbocsájtok, de csak egy feltétellel!
- Igen?
- Többet nem iszol, vagy ha meg nem kérdezel! - mondtam majd adtam neki egy puszit.
- Imádlak!
- Én is!
Visszamentünk a házba mert kint senkit nem láttunk. Vajon miért?! Mivel a ház mögött volt medence és az idő remek volt, gondoltuk csinálunk egy kis medencés party-t. Gyorsan felvettük a bikininket és a fiúk is hamar átöltöztek.
- ÁÁÁÁ!! LIAM NEE!!! - kiabált Dani, de hiába, Liam belelökte.
- Hahaaaahaa!! - nevetett Liam.
- Ezt még visszakapod! - siránkozott Dani.
- Ismerős szöveg!! - mondta majd kisegítette Daniellet.
- Hé srácok?! Vártok valakit? - kérdezte Eleanor.
- Mi nem! - mondtuk egyszerre.
- Majd én megyek! - ajánlotta fel Kitty.
' Klau szemszöge '
Már vagy egy órája járkálok itt de senki nem nyit ajtót. Kitty azt mondta nekem, hogy ide jöjjek!
- Szia! Ah, na végre itt vagy! - mondta majd megölelt.
- Hello! Kitty ő kicsoda? - kérdezte Zayn, aki nem mellesleg a kedvencem.
- Klau vagyok. - mondtam egy kicsit félénken.
- Óóó! Egy ilyen csinos lányt körbe kell vezetnem. - mondta majd átkarolt és bevezetett.
' Harry szemszöge '
Emma annyira aranyos amikor kiabál. Nem tudom leírni azokat az érzéseket. Tudom, kicsit nyálas, de nem érdekel! Az egész világ tudja meg, hogy szeretem! Sőt halálosan szeretem. Belül melegséggel tölt el, és a hasamban pillangók repkednek amikor rám néz, vagy hozzám ér.
- Emma, gyere ide egy kicsit! - hívta magához Zayn és egy lány állt mellette. Perrienek nem tetszett.
' Emma szemszöge '
- Hello. Emma Horan vagyok, Niall tesója és Harry barátnője.
- Én Klau vagyok! És jelenleg nincs barátom. A tesómról pedig 3 éve nem hallottam. - mondta szomorúan.
- Na ne szomorkodj! Igaz nem ismerlek, de én..
- Khhm.. - köhögtem direkt.
- ....vagyis mi, itt leszünk neked. - fejezte be a mondatot.
- Köszönöm. Kedves..kedvesek vagytok!
Nagyon tetszenek egymásnak, erről semmi kétségem nincs! De Perrie ezt nem nézi valami jó szemmel! Nagyon sajnálom őt, de inkább Klauval illene össze Zayn. Később iszonyúan hideg lett ezért bementünk, én a konyhában csináltam a forrócsokikat, amikor egy kéz a hasamnál fogva elránottt
- Niall!? Mi a baj? - kérdeztem majd leraktam a poharat a kezemből.
- Nagyon hiányoztál! Rettentően megijedtem amikor elolvastam a leveled. Először nem akartam elhinni, hogy ezt te írtad, de ahogy olvastam rájöttem, hogy te vagy az! - mondta és erősen megölelt.
- Ne aggódj. Már nem csinálok ilyet!
Kivittem a forrócsokikat, természetesen Harry és Louis voltak az elsők.
- Klau hol van? És Zayn? - kérdeztem és szétnéztem a szobában.
- Nem tudjuk! - mondták egyszerre. Ezt vajon begyakorolják?? :D
' Zayn szemszöge '
- Zayn, ne kérlek ezt nem lenne szabad! - mondta a csók után Klau.
- Miért nem? Nem jó?
- De jó csak..neked ott van Perrie. Ha láttad volna, hogy hogyan nézett rám!! - mondta ijedten.
- Nem érdekel! Nekem te kellesz! - mondtam majd megcsókoltam.
- Ti meg mit csináltok? Zayn, hogy vagy erre képes? - kiabált velem Perrie.
- Meg tudom magyarázni...
- Nem rád vagyok kíváncsi Lau..
- Klau. - fejezte be a mondtatot.
- Nem érdekel! - vágta vissza. - Zayn válassz! Ő vagy Én?
- Hát..öö..azt hiszem..
- Mondd már! - kiabált rám Perrie.
- Klaut választom! Ő természetes és kedves, aranyos, és nem kiabál velem! - mondtam majd adtam neki egy puszit az arcára.
' Klau szemszöge '
El sem hiszem. Zayn Malik engem választott. Csípjen meg valaki. Na jó nem kell!!! Perrie dühösen elviharzott a kocsijáig majd elhajtott vele.
- Miért csináltad ezt? Mi van ha bosszút akar állni? - kérdeztem aggódva.
- Nem fog. Én itt vagyok neked! Amúgy tetszik a pizsid, nagyon jól áll!
- Köszi!
( itt van: )
- Menjünk aludni! Nagyon fáradt vagyok. - mondtam álmosan majd a szomám felé vettem az irányt amikor Zayn visszahúzott.
- Hova mész? Itt van a szobánk! - mondta kaján mosollyal, mire én értetlenül ránézetem és 5 perc után esett le, hogy mit mondott.
- De butus vagy...Jó éjt!
- Neked is Zayn!
- Adj nekem valami becenevet!!! Kérlek!! - mondta és rám nézett azokkal a gyönyörű barna szempárokkal, amiktől én elolvadok.
- Mackó! Jó lesz,
- Tökéletes! Jó éjt cica!
- Jó éjt mackó! - majd adtam neki egy puszit.
- Tudod a szám nagyon fáj.
- Jaj, te nagy gyerek. - és adtam neki egy csókot.




2012. november 25., vasárnap

8 fejezet *-*

Itt van a következő rész!!:D Egy új szereplőnk van!
Neve: Kitty
Kor: 13 ( blogban 18 ) :)
Képe:
Reggel nagyon fájt a fejem. Elmentem zuhanyozni, majd keresgéltem a meglévő ruháim közül egy megfelelő darabot...ennél döntöttem:
Lementem a hall-ba ahol egy csomó ember sürgött-forgott. Véletlenül nekem jött egy nagyon csinos lány.
- Ó. Szia. Ne haragudj. - mondta.
- Szia. Semmi baj. Emma Horan. - mondtam, és reméltem, hogy nem directioner mert akkor faggatózni kezd, hogy miért Horan a nevem.
- Én Kitty vagyok. Mit csinálsz?
- Most éppen reggelizni tartottam. Nem jössz velem?
- Oké. Menjünk.
Alig értünk oda megpillantottam egy tál csokis muffint és azonnal el akartam venni, de a konyhás nő nem nézte jó szemmel ezért csak egyet vettem belőle.
- Látom nagyon ízlik. - mondta nevetve Kitty.
- Igen. Nagyon finom. És miért jöttél ide? - kérdeztem.
- Hát elszöktem a szüleimtől, mert állandóan veszekedtek és nem bírtam hallgatni. Most végre találkoztam valakivel aki beszéli a nyelvemet. Eddig akikkel összeütköztem vagy francia, magyar, vagy éppen ausztrál volt.
- Ejha! Izgis sztori!
- És te? Miért pont ide jöttél?
- Hát az nagyon... - Mondd csak van időm. - vágott a szavamba.
- Oké. A tesóm Niall, a One Directionból és Harry a banda "szívtiprója" a jelenlegi barátom. Most összevesztem vele és eljöttem A legjobb barátjának a barátnőjének a házából..vagyis Eleanor házából. Hagytam egy levelet, és remélem nem keresnek, mert egyhamar nem akarok haza menni. Szóval ennyi lenne.
- Akkor..Niall a tesód!? És ismered Liamet is? - kérdezte mire láttam a csillogást a szemeiben.
- Igen, ő bátyám helyett a bátyám. Imádom őt..ahogy Harryt is és a többieket. És nagyon hiányoznak. Ő a kedvenced?
- IGEN!! - kiabálta.
- Psszt! - csitítottam.
- Bocsi.
Később elmentünk vásárolni, ahol előtörtek bennem az emlékek, hogy milyen jó volt a lányokkal.
Ettünk, ittunk és jól szórakoztunk. Lassan vissza akartunk menni amikor megláttam Liam kocsiját a pláza előtt. Vajon meglátott? Ha nem, akkor miért van itt?
' Danielle szemszöge '
- Emma? Oda bent vagy? - kérdeztem majd halkan kopogtam.
Mikor bementem nem találtam senkit, csak egy levelet. "Eleanor..köszönöm, hogy.....Mi?? Micsoda?? Elment?
- El!! Perrie! Gyertek be gyorsan!! - kiabáltam.
- Igen?
- Ez mi? - kérdezték egyszerre.
- Elment? De hogy? És..jaj ne!! Tegnap este tényleg komolyan gondolta, hogy elmegy. - mondta sírva El.
- Elmondom a fiúknak! Te hívd Liamet. - mondta Perrie, majd lerohant a többiekhez.
' Liam szemszöge '
- Igen? - szóltam bele a telefonba.
- Szia. Dani vagyok, szóval..
- Igen? Mond már, kérlek.
- Emma elment. Elment innen... - mondta sírva.
- Neem..Nem ment el..itt van a plázában. - mondta nevetve.
- Nem! Biztos, hogy elment. Csak egy levelet hagyott maga után.
- Te jó ég!! Akkor máris megkeresem!! - mondtam azzal lecsaptam a telefont.
' Kitty szemszöge '
Emma valamiért nagyon feszült lett. Eleinte nagyon laza és olyan "kitérdekelsz?" stílusa volt.
- Emma jól vagy? - kérdeztem aggódva.
- Igen..de menjünk innen gyorsan!! - mondta majd karomat megfogva egyre gyorsabban vette lépteit.
- De miért? Ó, nézd ott van Liam!! LIAM!! - kiabáltam neki integetve.
- ÁÁ!!! Maradj csöndben! Most bujkálok. Jaj ne idejön!- mondtam majd megálltam Liam előtt.
- Mégis mi a francot képzelsz? Csak úgy eljössz otthonról, és senkinek nem szólsz? Tudod, hogy megijedtek otthon? Főleg Dani, állítólag Eleanor sírva fakadt mikor megtudta. Van fogalmad arról, hogy mit tettél? - kiabált velem, és csak úgy ömlöttek belőle a kérdések.
- Én..én..sajnálom, de Harry miatt van az egész. Tegnap este holt részegen esett be a lakásba, és, hogy még ne legyen vége egy lánnyal smárolt mikor állítólag 8-ra haza kellett volna jönnötök! Ugye? Rémlik valami?
- Igazad van! De akkor erre az a megoldás, hogy elmész? Annyira hiányoztál!! - mondta majd megölelt.
- Te is nekem!!! - mondtam sírva.
- Akkor ha jössz..vagyis jöttök velem? Amúgy én Liam Payne vagyok. És téged, hogy hívnak?
- Én Kitty vagyok. És a leges-leges-leges legnagyobb rajongód! Ha lehet akkor én is megyek! - mondta majd Liam karon fogta és úgy mentek a kocsihoz.
Én ledermedtem és moccani se tudtam. Igazából nem is akartam.
- Na nem jössz? - kérdezte mosolyogva Liam. Rá néztem Kittyre aki amolyan "gyere mert ha nem akkor véged" pillantással nézett engem. Így hát én is mentem velük. Otthon mindenki megölelt. Eleanor szörnyen nézett ki. Pirosra kisírt szemekkel üdvözölt. Később egy váratlan személy "elrabolt".


7 fejezet *-*

Jó olvasást!! :) <3

*2 hét múlva*
' Emma szemszöge '
- Harry kérlek siess! - mondtam dühösen és kétségbeesetten.
- Jól van. Nyugi. De..szerintem dugóba kerültünk! - mondta halál nyugodtan!
- Ahj..az remek! - mondtam majd a tájat kezdtem el nézegetni.
Tegnap előtt engedteg ki a kórházból, Eleanort pedig tegnap. A műtét remekül sikerült. A baba is jól van, és én is.
- Nincs másik út, ahol el tudunk menni? - kérdeztem.
- Nincs..ja, de van! - mondta majd egy akkorát fékezett, hogy lefejeltem az ablakot.
- Jól vagy? - kérdezte nevetve.
- Igen..és te?
- Megvagyok.
Éppen Eleanorékhoz sietünk, mert már így is késésben voltunk. Már vagy egy órája mentünk de még mindig semmi. Csak egy poros út, és alig van egy-két ház.
- Harry biztos, hogy jó helyen vagyunk? - kérdeztem ijedten, mert semmi kedven nem volt eltévedni.
- Igen, vagyis már nem vagyok biztos benne.
- Nézd! Ott van a ház! - mutattam az előttünk lévő kis faházra.
' Eleanor szemszöge '
Végre megjöttek Emmák is. Ők az elsők, eddig még senki nem jött a bulira.
- Na csakhogy itt vagytok! - mondtam majd megöleltem Emmet.
- Hát, dugóba keveredtünk, de sikerült.
- Gyertek be, megmutatom a szobátokat. - mondtam.
Megmutattam nekik és Louis is köszöntötte őket.
- Emma nagyon csinos vagy ma! - mondta Louis.
- Mivan már nem vagyok hercegnő? - kérdezte nevetve.
- De nekem az vagy! - mondta a háta mögött Liam.
- LIAM!! - kiabálta Em majd a nyakába ugrott.
- Sziasztok. - mondta Niall.
' Harry szemszöge '
Emma olyan csinos. Mint mindig.
- Hé haver? Itt vagy? - kérdezte ŰLou.
- Igen tesó itt vagyok! Végre! - mondtam majd adtam neki egy pacsit.
- De hol van Zayn? - kérdezte Liam.
- Ja ők később jönnek.. - mondta Eleanor.
- Ők? Kivel jön? - kérdezte Emma.
- Perrievel, meg azt hiszem, hogy a barátnői i jönnek.
' Emma szemszöge '
Már nagyon fáradt vagyok. És zuhanyoznom is kéne..meg a hajamat is göndöríteni szeretném.
- Harry gyere menjünk! - mondtam majd kézen fogtam és mentünk abba a szobába ami Eleanor adott nekünk.
( Ilyen Emma ruhája: )
 Gyorsan lezuhanyoztam. Nagyon rosszul vagyok. Gondolom ez a terhességgel jár. Most nincs kedvem a hajamat megcsinálni.
- Mi a baj? - kérdezte Harry.
- Semmi..csak rosszul vagyok. - mondtam majd ledőltem az ágyra.
- Akkor most ne menjünk le. - mondta majd ő is befeküdt mellém.
- Alszunk? - kérdeztem tőle.
- Igen, én is fáradt vagyok. - adott egy puszit a homlokomra.
' Perrie szemszöge '
- Zayn mikor érünk oda? - kérdeztem.
- Most.
- Ejha! Ez aztán szép kis faház. - mondtam majd becsuktam a kocsi ajtaját.
- Sziasztok! Hát Harryék is itt vannak? - kérdezte Zayn.
- Igen. Fent vannak, de szerintem alszanak mert nem hallok semmit. - mondta Elenaor.
Nagyon csinos lány, de Emmát is szerettem volna látni. Bemutatkoztam, majd mi is elmentünk a szobánkba.
- Szia Jesy. Mikor jöttök?
- Szia. Még nem tudjuk. Lányok mikor menjünk? - kérdezte a  többiektől.
- Azt mondják, hogy kb. egy-két óra múlva.
- Oké. De siessetek. - majd kinyomtam a telefont.
' Zayn szemszöge '
- Kit hívtál? - kérdeztem Perrietől.
- A lányokkat, hogy mikor jönnek. - mondta majd bekapcsolta a tévét, és milyen meglepő pont a What Makes You Beautiful szám ment.
' Harry szemszöge '
Megvártam míg Em elalszik, mert hallottam, hogy még jött valaki.
- Helló! Ó bocsi. Az én hibám. - mondta Perrie, mert véletlenül nekem jött.
- Szia. Semmi baj. - mondtam majd lementem a többiekhez.
- Na a hős lovag is le jött.- mondta Zayn.
- Neked is szia. - mondtam egy kicsit álmosan.
- Hé, Harry biliárdozzunk. - mondta Lou.
- Benne vagyok.
' Louis szemszöge '
Most végre lesz esélyem legyőzni. Legalább is remélem. Már vagy egy órája játszunk és még mindig Harry áll nyerésre. Perrie Eleanorral, Emma Liammel, Niall Zaynnel van.
' Eleanor szemszöge '
- Gyere megmutatom a szobámat.
- Ez..ez..gyönyörű. Te ruhatervező szeretnél lenni? - kérdezte Perrie.
- Igen. Minden álmom. Kicsit rumlis. Én azt szeretem, hogy világos és jobban látok tervezéskor.

- Igen az nekem is tetszik!
- Váó! Ez aztán szép szoba. - mondta Emma.
- Köszönöm! - mondtam majd felajánlottam, hogy menjünk el a kedvenc helyemre.
- Én benne vagyok.
- Én is. - mondta Perrie.
' Perrie szemszöge '
Tényleg nagyon csinos lány ez az Emma. Zayn nem hazudott amikor mondta.
Perrie ruhája:
Elenaor ruhája:
Emma ruhája:
' Harry szemszöge '
- Na hova mennek ezek a csinos lányok? - kérdeztem majd végig néztem rajtuk. De persze nekem Emma tetszett a legjobban.
- Eleanor kedvenc helyére. És mielőtt megkérdeznéd, nem nem jöhetsz! - mondta Perrie.
- Ah..gondolatolvasó vagy! - mondtam durcásan. - Nembaj, sziasztok!
' Emma szemszöge '
Később csatlakoztak hozzánk Perrie barátnői. Jesy, Anne, és Jade. Nagyon szépek, sőt talán még sokkal szebbek nálam. Rendeltünk hat pohár csokis shake-t.

Elmentünk vásárolni. Majdnem az összes boltba be mentünk, de alig vettünk valamit. Legalábbis Perrie nem vett semmit. Csak egy parfümöt, és nagyon jó illata van. Annyira nevettünk, hogy nem vettem észre, hogy eltűnt a telefonom. Sajnos..ezért egy másikat kellett vennem. Ennél döntöttem:
Hazafele mentünk, mert már 5 óra volt. És nagyon éhesek voltunk. Mikor beléptünk a lakásba senkit nem láttunk.
- Hahó? Liam? Harry? Zayn? Valaki? - kiabált Eleanor.
- Elmentek. Azt mondták, ha nem jönnek vissza 8 előtt akkor..azt hiszem Emmát mondtak, igen, hogy Emma adhat nekik egy pofont. - mondta egy csinos fiatal lány.
- Danielle!!!!!!!! - kiabálta Eleanor és odafutott hozzá. - Nagyon hiányoztál.
- Te is nekem El.
- Ő itt Emma, Harry barátnője. Ő Perrie Edwards, Zayn barátnője. Ő Jesy, Anne és Jade. - gyorsan bemutatott minket, majd beültünk a nappaliba tévézni. Már 11 óra volt a fiúk még sehol. Jade a kanapé szélén aludt,  a vállán Jesy és az ő ölében Perrie aludt. Nagyon aranyosak voltak. Éppen a híreket néztem amikor egy képet mutattak Harryről amin lekapott egy lányt, és tök részegen. Gondolhattam volna. Én csak ennyit érek? Torkom szakadtából kezdtem sírni aminek köszönhetően a többiek felébredtek. Danielle odajött hozzám és próbált nyugtatgatni.
- Ó Emma ne sírj, tudhattad volna, hogy Harry nőcsábász. Hiszen ő a One Direction "szívtiprója".
- Emma, nyugodj meg! - mondta Jesy.
- Igen, nincs semmi baj, mi itt vagyunk neked. És Harry kivételével az összes fiú is. - mondta Perrie.
- köszönöm, hogy itt vagytok..de, én holnap elmegyek innen. Nem akarom többet látni. - mondtam majd a "szobám" felé vettem az irány amikor a fiúk beestek az ajtón, persze Harry halál részegen.
- Mégis mit képzelsz magadról? Más lány csókolgatsz amikor itt vagyok én? - kiabáltam vele.
- Nyugodj már le kislány! Ne ordibálj..azt csinálok amit akarok! - mondta majd összeesett.
- Te csak ne kislányozz itt nekem! - ordítottam majd felrohantam a szobába.
Istenem..miért pint most? Miért pont velem? De hát persze, hogy velem mert csak én vagyok ilyen szerencsétlen!! Hogy gondolhattam volna, hogy majd Harrynek pont én kellek?
( Kapcsold be, sokkal jobb lesz!! :) )
http://www.youtube.com/watch?v=F-4wUfZD6oc&feature=player_embedded#!

Eleanor..köszönöm, hogy megismerhettelek, nagyon kedves és szép lány vagy..köszönöm a sok vásárlást és a nevetést. :)
Danielle..köszönöm, hogy vigasztaltál és, hogy megismerhettelek..:)
Perrie, Jesy,Anne és Jade..bár nem nagyon ismerlek titeket, de mindannyitokat megszerettem..köszönöm.:)
Louis..köszönöm, hogy itt voltál és, hogy megtanítottad, hogy nem olyan rossz dolog hülyéskedni lenni..:)
Liam..köszönöm, hogy bátyám helyett bátyám voltál..és a sok leszidást nem véletlenül kaptam..:)
Niall..köszönöm a sok szép és kedves szavakat..remélem még látjuk egymást..és nem is olyan rossz annyit enni...:)
Zayn..köszönöm, hogy megtanítottad nekem, hogy egy nap többször is bele tudok nézni a tükörbe..:)
Harry...hol is kezdjem? köszönöm, hogy megtanítottad, hogy milyen igazán szeretni..gondolhattam volna, hogy ez a kapcsolat nem fog örökké tartani..:(
                                                                            Emma..:(
Ahogy újra és újra elolvastam egy-két könnycsepp kicsordult a szememből. Nagyon hiányozni fognak. 
De ami volt, nincs. Tudtom, hogy egyhamar nem fogom túltenni magam Harryn. Összepakoltam majd halkan kiosontam, és szerencsére nem vettek észre. Nem tudom, hogy hova megyek..csak megyek amerre a szívem vezet. De mégis Harry irányába vezet. Hiányzik nagyon. És a többiek is. Kiértem az útra majd fogtam egy taxit és egy hotelbe mentem. Bejelentkeztem, majd megkaptam a kulcsokat. 223-as szoba..itt van. Mikor beléptem gyönyörű látvány fogadott. 
Erkély is van, ahova időnként ki tudok menni. Most pont erre van szükségem. Egy kis magányra. Lezuhanyoztam, majd felkaptam a pizsamámat. Befeküdtem az ágyba. Korgott a gyomrom, ezért rendeltem magamnak egy kis ennivalót. Pár percen belül fel is hozták. Vajon megkapták a levelem? Keresnek engem? Álomba gondolkodtam magam.




2012. november 24., szombat

6 fejezet *-*

Következő rész! Komizzatok vagy szavazzatok!! :)) Jó olvasást! :))

Majd bejött az orvos és olyat közölt velem ami lesokkolt.
Sajnálom. De csak 10% esélye van a túlélésre. Ha kellenék akkor kint vagyok. Még egyszer sajnálom. Viszlát. - mondta majd kimet.
- Nagyi..és..a..babával mi legyen? - kérdeztem szipogva.
- Hát..megtartjuk. Majd segítek neked és a többiek is.
- Na megyek mert valaki még szeretne beszélni veled. - mondta és kimet, hely

ette bejött Harry.
- Szia. Hogy vagy? - kérdezte.
' Harry szemszöge '
- Szia. Hogy vagy? - kérdeztem tőle.
- Meg vagyok. Köszi. Hiszel nekem? - kérdezte tőlem.
- Igen. Azóta beszéltem Louival is. Sajnálom. - mondtam majd megöleltem.
- Ja amúgy az orvos azt mondta, hogy 10%-om van a túlélésre. És ha túlélem.akkor..
- Igen?
- Lennél a gyerekem apja? - ezen meglepődtem, de nagyon örültem neki. Igent mondtam, még sokat beszéltünk majd hazamentünk.
- Na? Mizu? - kérdezte Louis.
- Semmi. Em megkért, hogy legyek a gyereke apja. Igent mondtam.
- Na ez jó hír.
- Jah. - mondtam majd felmentem Em szobájába.
Még twittereztem egy kicsit és megnéztem egy horror filmet. Felmentem facebook-ra. Ejha! 125 házassági felkérés. Ez nagyon sok. Még egyszer felmentem twitterre és ezt írtam ki:
@Harry_Styles: Jó éjt drágám. @Emma_H.
Inkább elmegyek aludni. Már ha tudtam volna. Gondoltam lemegyek tévézni. Mikor leértem mindenkit lent találtam.
- Szia Harry. - köszönt Caroline. Vajon ő mit keres itt?
- Szia. Hogy-hogy itt vagy? - kérdeztem tőle.
- Kibékültünk Emmával. Nagyon jó barik vagyunk. És remélem mi is azok leszünk. - mondta majd megölelt.
- Ez az enyém! - mondta Niall és elvette a kukoricát Louis kezéből.
- Nem. Mert az enyém! - mondta majd elvette tőle.
- Nem!
- De
- Nem!
- De!
Ez így ment tovább amíg nem szóltam nekik, hogy fáradt vagyok és elmegyek aludni. Hamar elaludtam.
                        -------------------------------------------------------------------------
'Emma szemszöge'
Na van a műtét és nagyon félek. Mi van ha én túlélem, de a baba nem? Vagy fordítva? Istenem, nem tudom mit kezdjek magammal. Felhívom Harryt.
- Szia. Be tudsz jönni? - kérdeztem.
- Szia. Már itt is vagyok. - mondta majd be lépett a szobába.
- Ejha! Nagyon gyors vagy.
- Értetek mindent.
- Igen...
- Mi a baj? A gyerekkel van valami? - kérdezte aggódva.
- Nem. Csak mi van ha nem élem túl, és a baba..pedig igen?
- Ne aggódj. Ha ez...- itt elcsuklott a hangja-..bekövetkezik akkor én vigyázok a babára. - mondta majd adott egy puszit az arcomra. Arra lettünk figyelmes, hogy csörög a telefonja.
- Szia. Igen. Mi? Mikor? És hogyan? Máris megyek. - hallottam, hogy Louis halálra volt rémülve.
'Louis szemszöge'
- Kérlek ne hagyj itt engem. Hallod? Eleanor, kérlek ne csináld ezt!!!
- Louis...nem...hagylak..itt. - mondta rekedt hangon.
- Harry minek hoztad Emmát?
- Uramisten!! Eleanor, kérlek ébredj fel. - kiabált Emma. Gyorsan bevittük a kórházba, az orvos azt mondta, hogy most azonal meg kell műteni. Nem tudtam, hogy mit csináljak.
'Emma szemszöge'
Nem hiszem el. Miért pont vele? Harry is bent volt velem. Egyszercsak egy hangos sípoló hangot hallottam.
'Harry szemszöge'
- Emma ne menj el. Orvos! Valaki segítsen. - kiabáltam ahogy csak tudtam. Ekkor bejött négy orvos akik próbálták keltegetni, de nem kelt fel. Még nem adtak fel. És végre sikerült. Hagytam egy kicsit aludni. Addig be mentem Eleanorhoz. Szegény ott feküdt.
- Mi történt vele? - kérdeztem.
- Együtt mentünk ebédelni amikor a szemközti boltból...valaki lelőtte. De szerencsére elkapták. Nem tudom, hogy ki volt. - mondta sírva.
- Nyugodj meg nem lesz semmi baj.
- Jó napot. Á Harry, helló. Nos Louis én Dr. George vagyok. Eleanornak nagyon erős a szervezete ezért 1 hét múlta már kutya baja sem lesz. - mondta az orvos. Láttam, hogy Louis meg könnyebbült. Hogy őszinte legyek én is.

5 fejezet *-*

Szavazzatok, vagy írjatok! Jó olvasást!! :)) ;)

Reggel nagymamám keltett, hogy időben keljek fel, mert be akartam menni a kórházba. Lezuhanyoztam, kivasaltam a hajam és fogat mostam. Egy órán át kerestem valami jó göncöt, végül egy virág mi
ntás szoknyát vettem fel. Lassan elindultam. Kicsit hideg volt, de nem törődtem vele. Bejelentkeztem a recepciónál, majd Caroline kórterme felé battyogtam. Ahogy oda értem láttam, hogy pakolászik.
- Szia. Ne segítsek? - kérdeztem.
- Ó szia. Köszi, nem kell. Képzeld haza engedtek! - mondta majd megölelt.
- Ez nagyon jó hír!
Legalább egy jó hír már van. Mikor összepakolt mondtam neki, hogy menjen haza majd én is megyek. A lelkére kötöttem ha nem pihen akkor velem gyűlik meg a baja. Harry kórterméhez érve láttam, hogy már fel is ébredt és reggelizik. Halkan kopogni kezdtem, majd beléptem.
- Szia Em. - mondta majd ölelésre tárta a karjait.
- Szia. - mondtam sírva, és megöleltem.
- Mikor keltél fel? - kérdeztem szipogva.
- Tegnap.
Utána sokat beszélgettünk és sokat nevettünk. Mondtam neki, ha jobban lesz és haza engedik akkor a nagyiéknál egy hatalmas bulit csapunk. A nővér haza küldött mert már túl sokat voltam bent, és pihennie. Fogtam egy taxit majd haza mentem. Otthon vidáman meséltem el mindenkinek a történteket. Fel mentem a szobámba és bekapcsoltam a gépet. Semmi érdekes nem volt. Hallottam, hogy a fiúk száma megy, a One Thing. Gondoltam a szomszédok hallgatják..de egyre hangosabban hallottam és közelinek éreztem. Megfordultam és ott álltak előttem.
- Ti mit csináltok? Egész végig a szobámban voltatok? - kérdeztem tőlük.
- Igen. És nagyon tetszik a szobád. - mondta Liam.
- Köszi. - mondtam, és lementünk vacsizni.
Nagyon jól esett. Szokás szerint a nagyi sokat sztorizott. Elmentek a fiúk én bementem Carolinehoz és sokat beszélgettünk.
- Beszéltem Liammal..és te is tetszel neki. Holnap el akar hívni téged!! De nem tőlem tudod!! - mondtam neki, láttam, hogy felcsillant a szeme.
- Jaj..dejóó! Oké! Köszönöm! - mondta majd megölelt.
Még vagy éjfélig beszélgettünk, kitárgyaltuk a fiúkat. Persze csak jót mondtunk róluk. Hajnali egy körül el is aludtunk, vagyis aludtam Caroline szobájában.
                              ---------------------------------------------------------------------
Esett az eső és még sötét volt odakint. Rá
néztem az ablakra és néztem az
esőcseppeket..ahogy néztem annyira egyedül
éreztem magam. Nincs velem senki, és senki
nem szeret. De ahogy ezt magamban
kimondtam egyből Harry jutott eszembe. Ő
vajon szeret engem? Ezer meg ezer
megválaszolatlan kérdés kavargott akkor a
fejemben. Lassan és nehezen akart
kivilágosodni, én felöltöztem és lementem
reggelizni. Nem tudom miért, de csak sírtam és
sírtam. Végig Harryre gondoltam és ettől még
jobban kellett. A nagyi is lejött és próbált
vigasztalni. Nem sikerült neki. Végül már
Caroline is csatlakozott hozzánk.
- Nyugodj meg. Én szeretlek. És mindig is
szeretni foglak. - mondta Mary nagyi.
- És itt vagyok én és Abby is. Mi is nagyon
szeretünk. - mondta Carolnie.
- K-k-köszönöm, hogy..vagytok nekem. -
mondtam majd megöleltem őket.
Kicsit lenyugodtam és megkérdeztem Carolinet,
hogy mit csinál a telóján.
- Ja..öh..semmit. - mondta majd gyorsan elment.
Én felmentem a szobámba majd olvastam egy
kicsit. Ez mindig le szokott nyugtatni. És most is
így lett. Később lementem a nappaliba tévézni.
Valami szappanopera ment. Majd egyszer csak
kopogásra lettem figyelmes.
- Megyek. - mondtam kiabálva.
- Szia hercegnő! Mi a baj? - kérdezte Louis.
- Szia. - mondtam majd sírva megöleltem.
- Gyere be.
Bent elmondtam neki mindent és ö aranyosan
végig hallgatott. Megkértem, hogy ne szóljon
Harrynek erről az ügyről. Ő megértően
bólogatott. Délben még mindig nálunk volt
Louis ezért ő is velünk ebédelt. Nagyi a
kedvencemet készítette. Csirke pörkölt.
Louisnak is nagyon ízlett. Mondtam neki, hogy
menjünk el a szobámba.
- Na de most már ne legyél szomorú. - mondta.
- Oké..megpróbálom. - mondtam majd adtam
neki egy ölelést ami arra hasonlított, mintha
meg akartam volna csókolni. Nem vettük észre,
hogy valaki figyel minket. Harry volt az. Utána
rohantam.
- Harry állj meg. Félre érted. - mondtam levegő
után kapkodva amit egyre gyorsabban szedtem.
- Nem. Én láttam amit láttam és tudom, hogy
mit láttam. - mondta mire én értetlenül rá
néztem.
Megint rohanni kezdett és én is utána. Végre
megállt, de én egy cseppet sem éreztem
magam jól. Nagyon gyorsan kapkodtam a
levegő után aztán...hirtelen elhomályosult
minden. Már csak annyira emlékszem, hogy
Harry kelteget, és, hogy a kórházban fekszek.
- Jó napot. Én Dr. George vagyok. Nos, hogy is
mondjam el. - kezdte el az orvos.
- Kérem, mondja meg. - kérleltem, de tudtam,
hogy úgy is elmondja.
- Ö terhes és a szívével probléma van. Meg kell
műteni.
Mikor ezt kimondta nem akartam elhinni.
- De, hogyan lehetek terhes?
- Tudja van méhen kívüli terhesség. - mondta az orvos majd kiment.
Nem hittem el ami velem történik. Harryn láttam, hogy ő se fogta fel ami történt.
' Louis szemszöge '
Emma már egy órája ment el, de még nem jött haza. Telefonáltam és megtudtam, hogy mi történt vele. Szóltam a többieknek. Mary nagyinak és Carolinenak is el mondtam. Gyorsan be mentünk a kórházba. Először Mary ment be.
- Szia nagyi. - mondta remegő hangon.
- Kicsim, mikor azt mondtam, hogy többet járj el otthonról nem erre gondoltam. - mondta majd egy erőltetett mosolyt láttam az arcán.
' Emma szemszöge '
Beszélgettem a nagyival majd bejött az orvos és olyat mondott ami le sokkolt.

4 fejezet *-*

Komizzatok, ha tetszik!! :)))) <3

Caroline nagyon kedves volt velem. Még soha nem láttam ezt az oldalát, de meg kell mondjam nagyon tetszik. Egy üzenetet kaptam Liamtől:
• Harrynek balesete volt. Nyugodj meg, már sokkal jobban van! Ha gondolod gyere utánunk!
- Mi a baj? - kérdezte Caroline.
- H-harrynek balesete volt. Most azonnal oda megyek! - ugrottam fel a padról.
- Én is megye

k veled! - mondta majd megölelt.
- Az jó lenne! Köszönöm! Figyelj felejtsük el ami történt!
- Oké. Benne vagyok.
Otthon összepakoltam egy pár cuccot, addig Caroline is összepakolt. Két óra múlva már a repülőtéren vártunk. Mikor meghallottunk, hogy a gépünk tíz perc múlva indul mi is elindultunk. A repülőn végig Harry járt a fejemben. Gondolataimat Caroline zavarta meg.
- Nyugodj meg! Nem lesz semmi baj. - mondta majd adott egy ölelést.
- Gondolod? - kérdeztem sírva.
- Nem..én tudom. - erre elnevettük magunkat.
Nagyon jó, hogy a legfőbb ellenségemmel kibékültem. Jó barátok lettünk. Örülök, hogy Abby már jobban van és túl van az életveszélyen. Fogalmam sincs, hogy miért csinálta mindezt. Este még mindig a repülőn ültünk. Caroline már javába aludt, de ln nem tudtam. Majd valahogy, nem tudom, hogy hogyan én is elaludtam. Reggel végre megérkeztünk, elindultunk elkérni a poggyászainkat. Szerencsére a nagymamám pont Chicagoban lakott, ezért oda tudtunk menni. Fogtunk egy taxit majd bele erőszakoltuk a csomagjainkat. Az úton nagyon csöndben voltunk, de hát ilyenkor mit mondhatna az ember? Mikor megérkeztünk ki vettük a cuccokat, maj csöngettem.
- Szia Nagyiii!! - mondtam majd a nyakába ugrottam.
- Szia Kincsem. Ó, te biztos Abby vagy.
- Jó napot, nem én Caroline Flack vagyok. - mondta majd odanyújtotta a kezét.
- Ó, most már értem. Gyertek csak be!
- Köszönjük! - mondtam majd be vittük a csomagokat.
Csodálatos otthona van, nagyon ízléses.
' Caroline szemszöge '
Nagyon jóba lettem Emmával. Nem tudtam, hogy ilyen jó barát tud lenni. A nagyijának gyönyörű otthona van. Nagyon tetszik. Mary megmutatta a szobámat. Mikor beértem az állam valahol a földön volt. Lila volt, Em a konyhában a falnak támaszkodva sírt.
- Mi a baj Em? - kérdeztem aggódva.
- Harry kómába esett. - mondta majd a nyakamba ugrott és még jobban kezdett sírni.
- Keressük meg Liaméket! - utasítottam mire ő rögtön belement.
' Emma szemszöge '
Ezt nem hiszem el!! Harry kómában van..de miért most? Miért vele? Már nem tudok józanul gondolkodni. De szerencsére itt van nekem Caroline és Mary nagyi. Liamnek küldtem egy üzenetet és ő meg mondta, hogy hol vannak. Rohantunk, és húsz perc után ott is voltunk.
- Liam!! - kiabáltam majd sírva anyakába ugrottam.
- Nyugodj meg! Te jó ég! Nagyon hiányoztál! Naa..hallod?? Ne sírj. - mondta majd még jobban sírni kezdtem.
- Most azonnal menjünk be hozzá! - utasítottam.
- De csak holnaptól lehet látogatóba menni! - mondta Liam majd megfogta a karomat.
- Az engem nem érdekel! - kiabáltam vele.
- Jó akkor menjünk most!
Bekiabált a fiúknak, hogy jöjjenek ki. Láttam Louison, hogy nagyon le van törve.
- Ne aggódj...nem lesz baja! - mondtam majd meg akartam ölelni
de eltolt magától.
- Miattam...miattam fekszik ott. Összevesztem vele mire, ő elfutott, kocsiba ül és elhajtott.
- Micsoda? Ez igaz Liam? - kérdeztem.
- Sajnos igen. - mondta majd lesütötte a szemét.
- Soha többet...nem..akarok veled beszélni!
' Caroline szemszöge '
Szegény Emma, és Harry. Nagyon sajnálom őket.
- Emma nyugodj le! - mondtam majd megöleltem.
- Menjünk csak ketten! . mondta Em.
- Oké. - bólintottam.
Egy órát kellett gyalogolnunk, hogy megérkezzünk. De nem bántam mert ki tudtam szellőztetni a fejemet. A recepciónál bejelentkeztünk. Vagyis..próbáltunk.
- Rendben, Ön kicsoda? - kérdezte Emtől.
- Emma Horan vagyok, a barátnője. - dadogott szegény.
- És, Ön ki? - kérdezte tőlem a nem túl kedves nő.
- Én...én...
- Ő Harry unokatesója. - nyögte ki Emma.
- Iugen. - adtam meg a legegyszerűbb választ.
- Köszi. - suttogtam Emmának mire ő bólintott egyet.
' Emma szemszöge '
Láttam Harryt ahogy ott fekszik. Legszívesebben bementem volna de nem lehetett, mert csak egy órától volt látogatás. Egyszer csak megláttam a fiúkat.
- Nagyon aggódtam...aggódtunk miattad! És miattad is Caroline! - mondta lihegve Liam.
- De..értem nem kell! - mondta Caroline.
- Emma nagyon sajnálom..
- Nem, hagyj békén! - vágtam a szavába.
- Kérlek hallgass meg. - mondta szomorúan Louis, én bólintottam egyet.
- Nem elég, hogy azt kell néznem ahogy a legjobb barátom miattam ott fekszik, de még a világ legjobb és legkedvesebb lányával ne álljak szóba! Inkább lemondok egy..najó..több répáról! - mondta sírva Louis.
Ezen akaratlanul is elmosolyodtam.
- Jól van megbocsájtok én kicsi répa fiúm! - mondtam majd megöleltem.
- Imádlak te lány!
Ahogy Carolinera néztem láttam, hogy küszködik a könnyével.
- Nyugi semmi ba..
- Nem attól sírok..azért is..de..nevetnem kell! - mondta majd kitört belőle. Mikor befejezte arrébb húzott.
- Nekem...nekem...
- Neked?
- Nekem tetszik Liam. - mondta halál komoly arccal.
- Beszéljek vele? - kérdeztem.
- IGEN!! Te vagy a legjobb!! Imádlak! - mondta majd a nyakamba ugrott.
- Igen már ketten imádnak. - mondtam.
- Nem csak ketten.
- Liam is, Niall is, Zayn is..és persze..Harry is! - mondta Louis.
- Figyu! Nem baj ha Eleanor is bejön? - kérdezte az én répa fiúm.
- Nem baj sőt jó, hogy végre megismerhetem.
A látogatás véget ért így hazamentünk. Gondoltam átjöhetnének a fiúk.
- Miért ne? - kérdezte Liam.
- Jó akkor írok a nagyinak, hogy csináljon valami vacsit.
Otthon már fogadott minket az én drága nagymamám. Az asztalnál természetesen csak ömlött belőle a sztorizás. Elmesélte, hogy egyszer fent akadtam a kerítésen. És, hogy fogszabályzóm volt. Írtó cikis volt a helyzet ezért gyorsan témát váltottam.
- Ééés mikor jön Eleanor? - kérdeztem.
- Most! - ekkor csöngettek. - Már itt is van.
- Gyere be kincsem! - nyitott ajtóm a mamám.
- Köszönöm! Sziasztok! Ó..na végre..Emma, alig vártam, hogy találkozzak veled! - mondta El.
- Én is nagyon vártam. - majd fel álltam és megöleltem.
Nagyon jó hangulat alakult ki egy pár perc alatt. Én persze folyamatosan Harryre és Abbyre gondoltam. Később elmentek a fiúk is. Caroline mondta, hogy elmegy aludni.
- Jó éjt! - kiabált.
- Neked is. - mondtam majd a szobám felé vettem az irányt.
Lezuhanyoztam, még egy kicsit tévéztem. Unatkoztam ezért felmentem facebook-ra ahol jött egy üzenetem Abbytől. A kórházból küldte.
" Nagyon sajnálom, hogy ezt meg kellett tudnod. Féltékeny voltam. De már nem vagyok az. Ja és Harryt is nagyon sajnálom. Mizujs veled? Én nagyon jól vagyok, bár rettentően hiányzol. millió puszi, Abby :)♥ "
Elmeséltem..vagyis leírtam neki a sztorit. Majd felnéztem twitterre is ahol egy csomó értesítésem volt. Nincs kedvem válaszolgatni rá.
Éjfél körül a nagyi hozott kakaót meg csokis kekszet. Pont a kedvencem.
- Carolinennak is viszek. - mondta majd adott egy "jó éjt" puszit a fejemre.
Tévézés közben elmajszoltam a sütit és megittam a kakaómat.
Emlékszem régen mindig azzal viccelődtünk, hogy "szereted a kakaót ó nélkül?" Jaj a régi szép emlékek. Nagyon fáradt voltam ezért elmentem aludni. Sokat gondolkodtam azon, hogy Caroline miért akart hirtelen bocsánatot kérni. De hát jobb később mint soha. Aztán a gondolataim Harryre összpontosultak. Fáj..nagyon fáj, hogy nem lehetek vele. Végül elnyomott az álom.

3 fejezet *-*

Gyorsan hoztam a következőt..:)))) Jó olvasást!! ;d Így képzeljétek el Emmát! :)

' Liam szemszöge '
Már vagy tíz perce várakozok...sehol senki.Később megláttam Emmát. Futottam hozzá, és adtam neki egy ölelést. Ő csak sírt, sírt, nagyon meg volt rémülve.
- Nos? Akkor hol a pénzem? - kérdezte egy magas férfi.
- Itt van. V
ihetem a lányt?? - kérdeztem majd átnyújtottam a táskát.
- Még nem..megszámolom. Ha megvan, akkor mehettek.
- Nos?? Meg van?
- Igen. Na tűnés!!
Gyorsan kocsiba szálltunk majd hazafele vettük az irányt. Küldött Niall egy SMS-t amiben ez ált:
• Láttalak titeket!! Hogy van Em?? Hol vagytok?
• Nyugalom. Hazafele megyünk. Gyere te is.
Elküldtem, és egy húsz perc múlva otthon is voltunk. Alig értünk be de Niall azonnal Emma nyakába ugrott. Most jobban sírt..
- H.h..hogy vagy? - kérdezte dadogva Niall.
- Én jól vagyok, most, hogy már itthon vagyok. És látlak titeket.
Hagytuk, hogy felmenjen és átöltözzön.
' Harry szemszöge '
Egy órája fent vagyok és válaszoltam Caroline üzeneteire. Ő írta, hogy nagyon sajnálja. De persze szerintem csak mondja mert mindig undok vele. Halk kopogásra lettem figyelmes.
- Gyere be! - kiabáltam.
- Szia. - mondta Emma.
- EMMA!!! - kiabáltam majd a nyakába ugrottam.
Örömömben megcsókoltam, amit ő viszonzott. Tehát szeret engem. Sokáig tartottam a karomban. Mondtam neki, hogy menjen és tegye rendbe magát. Találtam egy albumot amiben az ő képei voltak. Meg kell mondjam, hogy gyönyörű rajta. Most is az..de.valahogy a képeken másmilyen. ( a szövegben nem említettem de Harry kedvenc képe lent van ) Mikor kijött látszott rajta, hogy sírt. Oda mentem hozzá majd szorosan magamhoz öleltem.
- Ne sírj! Vége van! Én vigyázok rád! Szeretlek! - mondtam majd adtam neki egy csókot.
- Szeretlek. - mondta majd elindultunk lefele.
' Emma szemszöge '
Annyira örülök, hogy itthon lehetek. És, hogy Harry is itt van nekem. Lent a többiek tévéztek. Mikor Loui meglátott azonnal a nyakamba ugrott. Utána Liam, Niall követte. Leültem a kanapéra, és nézni kezdtem a tévét. Harry rám nézett majd halkan kérdezte, hogy kijövök-e a konyhába.
- Mi a baj? - kérdeztem.
- Lennél a barátnőm?
- Hát..nem tudom. Mit szólna hozzá Niall? És a többiek?
- Az engem nem érdekel. Én szeretlek. Tudja meg az egész világ!!
- Akkor mondjuk el nekik. - mondtam majd bementünk ismét a nappaliba.
- Srácok?? Valamit mondanom kell!! - kezdte el Harry.
- Összejöttem Harryvel. - fejeztem be.
Niall felállt és oda jött hozzám, majd megölelt. Liam és Loui is követte a példáját.
- Sokáig!!! - kiáltotta el magát Louis.
- Köszönjük! - mondtam majd megöleltem.
- Ünnepeljük meg! Mondjuk holnap a kedvenc helyünkön?? - kérdezte Niall.
- Nekem megfelel. - mondtam majd adtam egy puszti Harry arcára.
- Akkor holnap. - mondta Hazza.
Lassan mindenki elment aludni. Én gyorsan le zuhanyoztam, ki vasaltam a hajam, fogat mostam. Mikor ki mentem Harry a twitteren lógott. Ha jól láttam akkor twitcamozott.
- Sziasztok srácok! Szeretnék nektek bemutatni valakit. - mondta.
- Ő itt a barátnőm! - mondta, és adott egy csókot.
- Sziasztok! - mondtam és integettem a a kmerába. Azt hittem, hogy nem fognak szeretni. Már majdnem bele törődtem a dologba, mire jött egy üzenet. Sarah Jones ezt írta:
" Remélem sokáig együtt lesztek. Nagyon szép pár vagytok. Azt kívánom, hogy sokáig legyetek együtt!! Millió puszi, Sarah! "
Nagyon örültem az üzenetnek, utána vagy egy millióan írtak, hogy "sokáig" vagy "nagyon szép pár vagytok". Később kaptunk egy vicces üzenetet. Ezt írták:
" Látom még ti se alszotok!! Sokáig!! :)♥ Louis"
Na majd holnap megkapja a magáét. Sokat nevettünk rajta majd éjfél körül elmentünk aludni.
- Jó éjt édes! - mondta Harry majd adott egy puszit.
- Neked is!
A karjaiban elaludni maga a mennyország.
                                       ---------------------------------------------------------
' Emma szemszöge '
Reggel senkit nem találtam. Kicsit furcsálltam, gondoltam lent vannak és reggeliznek. Le mentem én is, és ott se találtam senkit.
- Mi a frász van?? Hahó?? Itt vagytok? - ordibáltam.
Nem jött válasz. Megijedtem, mikor a konyhába értem megtaláltam Louis kedvenc állatát Kevint. A hűtőn volt egy cetli:
" Sajnálom, de el kellett mennünk turnézni. Minket is váratlanul ért.

Niall:
Ne csinálj semmi hülyeséget!!
Liam:
Kerüld el a fiúkat!
Louis:
Kevinnek adj enni, és naponta simogasd meg helyettem!!
Harry:
Szeretlek! Már is hiányzol!! :)♥ "
Ahogy ezt olvastam elsírtam magam. Persze, hogy nekem is hiányoznak. Egyedül voltam és nagyon unatkoztam. Beültem a tévé elé és nézni kezdtem. Valami nyálas film ment. Egyszer megláttam egy ismerős házat.
- Délután egykor megölte magát egy 15 éves lány. Úgy hívják Abby Smith.
Te jó ég!! Abby?? ÚRISTEN!!!! Rohantam ahogy csak tudtam. Mikor oda értem, hat rendőr autót láttam és egy mentő autót.
Abbynek nyoma sincs. Hol van??
- Jó napot!! Hol van Abby Smith?? - kérdeztem aggódva.
- Sajnálom, de nem tudok mit mondani. Az előbb vitték be a kórházba. 10% esélye van annak, hogy túl éli.
Se szó, se beszéd rohantam a kórházba. Megláttam Abby-t ahogy nyugodtam fekszik. Már vagy ezer nővért kérdeztem, hogy mi van vele, de senki nem tudott válaszolni. Három óra lehetett amikor kaptam egy SMS-t Ca..hogy kitől?? Carolinetól?? Mit akar??
• Találkozzunk tíz perc múlva a Hide parkban!
Gondoltam megint Harry lesz a téma. Mindegy elindultam és ott találtam Carolinet.
- Szia. - kezdetem bele.
- Szia..szóval..nagyon sajnálom ami a barátnőddel történt!
- Köszönöm. - mondtam majd elkezdtem sírni.
Caroline is sírt és magához ölelt. Nagyon kedves volt tőle! Később olyan történt ami lesokkolt.

2 fejezet *-*

Itt van a következő! Látom nem annyira tetszik nektek a blogom! :( Kérlek titeket, hogy szavazzatok és iratkozzatok fel..:))

Reggel majdnem elkéstem mert nem szólt az ébresztőm. Majd olyan történt ami nagyon meglepett. Harry meztelenül aludt mellettem.
- HARRY TE MEG MI A...HOGY ALSZOL?? - kiabáltam rá szegényre majd ő leesett az ágyról.
- Óh..ez ciki.. - dadogta.
Gondoltam egy forró fürdő után elfelejtem az egészet. Mikor már bent voltam nem bírtam tovább, elkapott

a röhögés. Vajon hogyan mondom el Abbynek? Ki szálltam a kádból majd megint ki vasaltam a hajam, ki sminkeltem magam. Kerestem valami tűrhető göncöt. Le mentem a konyhába reggelizni. Természetesen a fiúk már megint ettek.
- Te meg hova készülsz:? - kérdezte Niall.
- Suliba. Hova máshova mennék? Ezt az utolsó napot még ki kell bírnom. - mondtam majd öntöttem magamnak egy pohár narancs levet.
- De régebben is mondtam neked, hogy nem sminkeld magad ennyire! Ugye? - kérdezte idegesen Niall.
- Most mi a bajod? Alig van rajtam valami!! - mondtam majd dühösen ki viharoztam a konyhából és egyenesen a szobám felé vettem az irányt. Fel mentem twitterre ahol egy csomó értesítésem volt. Nincs most kedven mindegyikre válaszolni. Még facebookra is felnéztem ahol Abbytől jött egy üzenetem amiben ezt írta:
" Szia. Ne haragudj de ma nem megyek suliba mert beteg vagyok. Elkérhetem majd a leckét? Köszi, puszi Abby. :D "
Egy kicsit szomorú voltam, de ugyanakkor örültem mert legalább nem kell elmondanom neki a sztorit. Fel vettem a kabátomat mert elég hideg volt kint. Az első órám kémia volt, utána biosz következett. Megint majdnem elaludtam a matek órán de a telefonom rezgésére felriadtam
- Minden rendben van Emma? - kérdezte a tanár.
- Őh..igen. - dadogtam.
Egy SMS-em jött Harrytől:
• A reggeli incidensről nem beszélünk senkinek ugye? :/
• Persze. Nem mondom el senkinek. : D
Hála Istennek ki csöngettek majd rohantam az ebédlő felé mert már korgott a gyomrom. Valami trutyit kaptunk. Végre nem volt már egy órám se, és hazafelé vettem az irányt.
- Helló hercegnő! Na mi újság? - kérdezte Liam majd megölelt.
- Semmi különös. Akkor jössz? - kérdeztem majd felmentünk a szobámba. Mindent elmeséltem neki és ő aranyosan végig hallgatott. Egy barátra leltem benne.
-Köszönöm, hogy elmondhattam. - mondtam majd megöleltem.
- Nincs mit! Rám bármikor számíthatsz!
Ki ment majd fel mentem facere ( fészre ) megadni Abbynek a leckét. Mikor ezzel is készen voltam neki álltam tanulni. Szokás szerint. Később kopogást hallottam.
- Gyere! - ordítottam álmosan.
- Amikor bejövök te mindig tanulsz? - kérdezte viccesen Harry.
- Már nem sokáig..mert mindjárt elalszom.
- Gyere majd le! - mondta majd halkan becsukta az ajtót.
Mikor végeztem le mentem ahol a többiek horror filmet néztek. Én is be kapcsolódtam, olyan éjfél körül mindenki álmos lett.
- Köszönöm, hogy nem mondod el senkinek! - mondta Harry.
- Nincs mit. Te is álmos vagy? - kérdeztem majd ásítottam egyet.
- Igen. - majd egy puszit nyomott a homlokomra.
- Jó éjt. - suttogta.
- Neked is! - mondtam én is.
Ez a nap nagyon jó volt.
                                     --------------------------------------------------------
Reggel Louira keltem fel.
- Hol van Kevin? Kevin? - ordibált.
- Egy kicsit halkabban! - mondta neki Liam.
- Már nem kell halkabban! - mondtam álmosan.
- Jó reggelt hercegnő? Hogy aludt a kisasszony? - kérdezte viccesen.
- Egész jól. Köszönöm.
Mivel ma szombat van keveset leszek otthon. Kettőtokkor tánc, négy
kor pedig hittan. Elég fáradt voltam, de sajnos mennem kell.
- Jut eszembe! Ti, hogy-hogy maradtatok?
- Még nem mondtad el neki? - kérdezte Liam Nialltől.
- Upsz..van egy meglepink számodra.
- Mi? Maradtok?
- Igen, ha nem baj.
Nem tudta kimondani, mert adtam neki egy hatalmas ölelést. Készülődtam mikor a tükrön megláttam egy cetlit. Ez állt benne:
" Remélem egyedül vagy. Nagyon tetszel nekem. Én i neked? Igen vagy Nem. Harry " Nagyö kedves volt tőle. Az igent húztam alá mert nekem is tetszett ő. A tánc teremben megpillantottam a bandát, és, hogy Caroline ájuldozik. Mikor Harry rám nézett hatalmas vigyor volt az arcán. Oda AKARTAM menni de Caroline ellökött.
- Jól vagy szépség? - kérdezte Hazza.
- Igen, de jobban leszek ha megölöm azt a libát. - mondtam majd elindultam őfelsége felé de Liam megragadta a karom.
- Most ne! - mondta majd megölelt.
- Na, gyerekek álljatok fel 3 sorba. Természetesen a hiszti királynő az első sorban volt.
- Nem. Ez így nem jó! Caroline te menj hátulra. Em te meg gyere előre. - mondta Louis, majd kacsintott egyet. Nagyon jól szórakoztunk és a fiúk is jól táncoltak! Négykor már hittan órán ültem. Szerencsére hamar elment az idő, és hazamehettem. Követeu egy nagy fekete kocsi. Amikor futni kezdtem kiszállt hat férfi és betuszkoltak a kocsiba.
' Niall szemszöge '
Mi már otthon voltunk, de Em nem. Soha nem szokott elkésni. Vagy ezerszer hívtam de nem vette fel. Nagyö aggódok miatta. A töbieknek is elmondtam, Harry nagyon ki volt bukva.
- Ö..Halló? Emma ott vagy?
- Niall segíts, elraboltak. Ne..kérem, ne. Ááááá. - majd lerakták.
- Mivan? - kérdeztek aggódva.
- El..el..elrabolták. - mondtam dadogva. Liam annyira ideges lett, hogy felborította az asztalt. Harry a szobában sírt, Loui nyugtadgatta Liamet. Nem tudtam felfogni. De azután támadt egy ötletem.
- Jó napot! Kérem, honnan hívott ez a szám? - kérdeztem az éppen arrajáró rendőrtől. Megadta a címet majd amilyen gyorsan csak tudtam rohantam, hogy megkeressem.
' Harry szemszöge '
Miért most? Miért vele? Mi van ha nem találják meg? Ezer kérdés kavargott a fejemben. Később kaptam megint egy üzenetet Carolinetól. Végül álomba sírtam magam.
' Liam szemszöge '
Vajon hol van? Mit művelnek vele? Lou elment kaját venni. Kaptam egy SMS-t amiben az volt, ha nem megyek 1 millióval a Viktória térre akkor a lány meghal. Nem gondolkodtam hanem mentem, Lounak hagytam üzenetet.
' Louis szemszöge '
Mikor haza estem a vásárlásból otthon nem találtam senkit. Egy cetlire az volt rá írta, hogy el kell mennem. Liam. Itt valami rossz lesz.

2012. november 23., péntek

1 fejezet *-*

Sziasztok! Meghoztam az első fejit! Remélem tetszeni fog a blogom és értékelni is fogjátok! Jó olvasást!! :))

Helló. A nevem Emma Horan. Egy hónap múlva töltöm be a 18-at. A legjobb barátnőm Abby él hal a One Directionért. Persze nem tudja, hogy az egyik tag a tesóm. Ja igen..Niall a bátyám, már vagy egy éve nem beszéltünk. A szüleimmel Texasban élünk. Egy átlagos napom nagy része tanulással telik. Ez most sincs másképp.
- Em gyere már mert elkésünk! - ordítozott a kedves barátnőm.

- Egy perc...na itt vagyok. - mondtam egy kicsit kómásan. Be értünk a suliba majd mentünk a töri terem elé. Az óra fele kellemesen telt addig ameddig az osztály dívája nem kezdett el nyafogni.
- Ahj, mikor csöngetnek már? Nekem manikűröshöz kell mennem!
- Ne hisztizz már annyit Caroline. - szidta le a tanár. Végül őfelsége csöndbe maradt. Kővetkező órám matek volt, utána lyukas órám van. Éppen ebédelni indultam amikor hirtelen összeestem. Azt nem tudom miért, annyira emlékszem, hogy a kórházban fekszem.
- Em jól vagy? - kérdezte aggódva Abby.
- Azt hiszem..igen. De mi történt? Hány óra van? - kérdeztem.
- Caroline miatt estél el. És délután öt óra van.
- Mi? Jó mindegy. Anyuéknak szóltál?
- Nem. De a telefonodban találtam egy érdekességet.
- Mégis mit? - kérdeztem kétségbeesve. Azt hitten tudja, hogy Niall a tesóm.
- Azt, hogy Liam követ téged twitteren. Miért nem szóltál?
- Én is csak most tudtam meg. - mondtam. Végül a nővér azt mondta, hogy haza mehetek. Otthon elmeséltem anyáéknak a sztorit, és azt, hogy majdnem lebuktam. Abby meg adta a leckét majd neki álltam tanulni. Este nyolcra végeztem is. Le mentem vacsizni, utána bekapcsoltam a gépet és felmentem twiterre. Döbbenten láttam, hogy követőim száma megnőtt. Nem értettem miért. Lejjebb mentem majd megláttam egy képet amin Niall és én vagyunk, még nyolc évesen. Azt írta, hogy nem sokára látjuk egymást. Nem tudtam mit csináljak, ugráljak vagy sírjak. Úgy döntöttem veszek egy forró fürdőt. Kivasaltam a hajam mert reggel sok idő elmegy vele. Mikor le mentem olyan látvány fogadott amire nem számítottam...
Lent a rég nem látott bátyám és még négy fiú. Odarohantam Niallhez majd eltoltam magamtól és egy kis pofont kapott.
- Niall James Horan miért nem hívtál? - kérdeztem majd megint megöleltem.
- Emma Horan azért mert túl elfoglalt voltam.
- Öhm..sziasztok srácok. - dadogtam.
- Fiúk ő itt..- Be tudok mutatkozni magamtól is, amúgy Emma vagyok - vágtam a szavába.
- Szia én Harry vagyok. Ő Liam, Zayn és Louis. 
Nagyon aranyosak a srácok. Adtam nekik kaját mert a hosszú út alatt nem ettek. Lassan el is fogyasztották, és a hűtőt is majdnem felfalták.
- Anya holnap nagy bevásárlást tartunk. - kiabáltam a konyhába.
- De vihhes vahaki! - mondta Harry.
- Tessék?
- Mondom de vicces valaki.
 Az este további része tévézéssel telt, de nem nekem. Én a szobámban gubbasztottam a matek könyv felett. Néha hallottam, hogy felnevetnek. Majd halk kopogásra lettem figyelmes.
- Gyere be! - kiabáltam.
- Hát te? Éjfél van! Tanulsz? - kérdezte Harry.
- Sajnos igen. Ti mikor is mentek?
- Holnap este. Na tedd le a könyvet és gyere le! - mondta Harry.
- Nem is tudom. 
Majd hirtelen el vette előlem, és fel tartotta. Én meg mint a hülyék ugrálni kezdtem.
- Kérlek! Add vissza!
- Ha kapok egy puszit. - mondta majd az arcát tartotta.
- Ahj, legyen. 
Adtam neki, és vissza adta a könyvet. Mivel nálunk aludnak úgy döntöttünk, hogy Liam és Niall a vendégszobába, Loui, Zayn a nappaliba, Harry nálam alszik. Ez persze Niallnek nem tetszett, de megbízott Harryben. Reggel majdnem elkéstem mert nem szólt az ébresztőm. Majd olyan történt ami nagyon meglepett.