4 évad 1 fejezet *-*

Jó olvasást. xx

"Harry szemszöge"
A nap még alig volt fent, de én már ébren voltam. Oldalra fordítottam a fejem a párnán, így szemügyre tudtam venni Emmát. Olyan gyönyörű mikor alszik. Lassan megfordultam és simogatni kezdtem az arcát. Kipillantottam az ablakon és láttam, hogy megint esik a hó. Gondoltam ma elmehetnénk venni egy fát, és együtt feldíszíthetnénk.
- Emma. - suttogtam.
- Hmm? - kérdezett halkan.
Megfordult, hogy a szemembe tudjon nézni. Lassan nyitotta ki a szemét, megvárva míg megszokja a fényt.
- Elmegyünk ma venni egy fát? - kérdeztem arcát simogatva.
- Oké. - rántotta meg a vállát.
Felültem, segítettem Emnek is felkelni, majd lementünk reggelizni. Felült az egyik székre, én pedig csináltam a reggelit. Hallottam, hogy közben Niall és Liam is megérkezik. Háttal voltam nekik, de mégis hallottam ahogy sunyorogtak. Mikor megfordultam mindenki abbahagyta. Emma lágyan rám mosolygott mikor elé raktam a reggelijét. Tettem pár lépést hátra, megvártam mikor beszélnek újra.
- Mi a baj? - kérdezte Niall.
- Semmi. - mondtam, majd bementem a nappaliba.
Leültem a kanapéra, majd bekapcsoltam a tévét. Lábamat az ágy előtt lévő kis asztalkára raktam fel. Lépéseket hallottam a lépcső felől, ezért hátranéztem.
- Szia, gyere ülj ide. - mondtam.
- Köszi. - válaszolta Zoé.
- És miújság? - kérdeztem.
- Semmi, de mi ez a nagy..
- Figyelj.. - vágtam a szavába - ..Emmáék valamire készülnek, vagy nem tudom, de..
- Honnan veszed?
- Amikor Emnek készítettem a reggelijét, félfüllel hallottam ahogy suttognak.
Pár percig gondolkodott, majd kiment a konyhába. Visszatettem a lábam, tovább néztem a tévét. Mikor meguntam kikapcsoltam és pont akkor jött be Emma.
- Szia. - mosolygott.
- Na megyünk? - kérdeztem.
- Igen, csak még felöltözök. Aztán mondani szeretnék valamit. - mondta, majd felrohant.
Zoé biztos elmondta neki. Felálltam, elvettem a fogasról a kabátomat.
- Kész vagyok! - ugrált le a lépcsőről.
- Gyönyörű vagy. - mondtam, majd adtam neki egy puszit.
Átkaroltam, úgy mentünk ki a kocsihoz.
- Akartál mondani valamit... - kezdtem el.
- Igen! - kapott a fejéhez. - Sajnálom a reggelit. Csak az ajándékodról beszélgettünk..
Mosolyra húztam a számat, majd miután megálltunk két kezem közé fogtam az arcát és megcsókoltam. Láthatóan megnyugodott. Kézen fogva mentünk be az üzletbe ahol a fák voltak. Emma az egyik irányba, míg én a másikba mentem és kerestük a megfelelő fát.
- Segíthetek valamiben? - kérdezte az egyik eladó.
- Igen. Egy tökéletes fát szeretnék, lehetőleg ne legyen nagy, de kicsit se... Olyan, közepes. - mutogattam el.
Előrement én pedig követtem.
- Ezt ajánlom. - mondta.
- Kicsit nagy, de jó lesz köszönöm. Megvesszük.
- Hozom a számlát. - válaszolta, majd elment.
- Harry! - kiáltott Emma. - Váó!
- Tetszik? - kérdeztem.
- Nagyon. - mosolygott. - Mennyi volt?
- Nem tudom, de..
- Itt van. - nyújtotta át a számlát az eladó.
Miután letudtuk a fizetést nagy nehezen kivittük a kocsiig a fát.
- Biztos..hogy..be..fog..férni? - nyögte Em.
- Meglátjuk! - mondtam.
'Emma szemszöge'
Épp ahogy gondoltam. Nem fért be, ezért hívtuk Liamet akinek nagy kocsija van és abba biztos belefér majd.
- Köszi, hogy jöttél. - veregette hátba Harry.
- Nincs mit. Ez a fa..nagy.. - járta körbe nevetve.
Segítettünk berakni, majd miután sikerült Liam visszaült a kocsijába és hazavitte. Mi is gyorsan beszálltunk és követtük haza. Otthon mindenki segített bevinni a lakásba.
- Louis, tedd arrébb az asztalt! - mondta Harry.
- Megyek! - kiáltotta.
Miután beállítottuk a helyére a fát együtt feldíszítettük. Nagyon jól szórakoztunk közben.
- Niall, tedd le a mézeskalácsokat. - mondta nevetve Lana.
- De finoom... - nyávogott.
Felnevettünk, majd El felrakta a fa tetejére a díszt.

3 évad 21 fejezet *-*

Sziasztok:) Meghoztam az új részt sok puszii:*

'Lana szemszöge'
Miután Emmáék elmentek szinte mindenki felment utána. Nemsokkal azután mi is felmentünk. Nem voltunk álmosak csak szimplán nem akartunk lent maradni. Felmentünk a lépcsőn egyenesen be a mi szobánkba és elterültünk az ágyon. Bekapcsoltuk a TV-t, én ráfeküdtem Niall hasára amíg ő simogatta az oldalamat. Csendben bámultam a Tv-t amikor Niall elkezdte csókolgatni a nyakamat. Felkuncogtam. Addig puszilgatott amíg el nem ért a számhoz. Nem bírtam magammal és elkezdtem tépni az ajkát. Aztán beleharapott az alsó ajkamba amire én halkan felnyögtem. Meglöktem a vállát ezzel cserélve a pózon és én lettem felül. Ráültem a csípőjére és levettem a pólóját, majd végigcsókolgattam felsőtestét.
- Lana ne csináld ezt velem. - mondta halkan.
- Ó dehogy nem baby. - mondtam kacéran.
Gondoltam kicsit játszok vele. Kicsatoltam az övét és lehúztam róla a nadrágot. Leszálltam a csípőjéről, megfogtam a nadrágját és összehajtogattam azután pedig beraktam a szekrénybe. Levettem a fehérneműmet és teljesen meztelenül bementem a fürdőbe, otthagyva Niallt teljes sokkban az ágyon. Ahogy becsuktam az ajtót kitört belőlem a nevetés. Éppen be akartam ülni a kádba amikor hirtelen beesett az ajtón.
- Lana Parker ezt te nem csinálhatod velem. Nem hagyhatsz csak úgy ott az ágyon. - mondta mérgesen.
Nekinyomott a falnak és úgy nézett a szemembe.
- Miért ne? - kérdezem tőle vigyorogva.
Nem válaszolt csak keményen megcsókolt. Amíg csókolt én lehúztam róla a boxer alsóját és eldobtam a fürdő végébe. Felsikítottam az örömtől, mikor belém helyezte magát. Durván tolt mire én egyre hangosabbakat nyögtem. Nem érdekeltek a többiek csak az, hogy ez nagyon jó érzés. Még egy ideig kényeztettünk egymást de végül mind a ketten hangos nyögés kíséretében elélveztünk. Gyorsan lefürödtünk a kádban ami addigra már kihűlt,de ez most pont jó volt. Felöltöztünk pizsamába és lefeküdtünk aludni. Reggel a madarak csicsergésére és a napsugár lágy melegére keltem fel. Éreztem ahogy Niall beleszuszog a nyakamba ami rettentő cuki volt. Megfordultam és úgy néztem ahogy alszik. Minden egyes centiméterét jól megnéztem. Már egy ideje nézhettem amikor megszólalt.
- Baby ne nézz. - nyöszörögte a párnába.
Halkan felkuncogtam és lágyan megpusziltam az arcát. Kibújtam karjai közül és feleltem, mire ő visszahúzott.
- Ne hagyj itt. - mondta rekedtes hangján.
- Gyere le, baby. - mondtam neki mosolyogva.
Nehezen kikelt az ágyból és odajött megölelni.
-Nagyon jó volt este. - súgta bele a fülembe.
Halványan elpirultam, ezért inkább lehajtottam a fejemet. Lágy csókot nyomott a számra aztán pedig kézen fogva lementünk a konyhába.
- Jó reggelt. - köszöntünk nekik Niall-el.
- Sziasztok. - mondták.
- Hallom jó volt az estétek. - húzogatta szemöldökét, kaján vigyorral az arcán, Harry mire Emma vállon ütötte. Szégyenlősen átöleltem Niallt.
- Látjátok terrorban tart a nőm. - mutatott Harry Emmára, mire ő fintorgott egyet. Én csak jót mosolyogtam rajtuk. Odamentem a szekrényhez kivettem belőle a müzlit, egy tálat meg a tejet és felültem a pultra ott ettem meg a kajám.
- Mit csinálunk ma? - kérdezte teli szájjal Zayn.
- Horror maraton? - kérdezte vigyorogva Louis.
Minden fiú örült csak mi lányok nem.
- Akkor csináljuk, ha mi választhatjuk ki, hogy melyik horror legyen. - mondta csintalan mosollyal az arcán Emma.
Helyeslően bólogattunk a lányokkal, míg a fiúknak ez kevésbé volt ínyükre.
- Fiúk csoportos megbeszélés! - kiabálta el magát Tommo.
Értetlen fejjel néztem Kittyre aki csak jót mosolygott ezen.
- Oké legyen! - mondta Louis és elváltak egymástól.
- Oye. - mondtam és lepacsiztam a csajokkal.
Ezután felálltam és felmentem a szobánkba. Bementem a fürdőnkbe lefürödtem, hajat mostam és sminkeltem. Nagy arc festés közepette Niall is betoppant a fürdőbe.
- Te meg mit csinálsz? - kérdezte mosolyogva.
- Tegnap kaptam Kitty-től egy új alapozót és azt próbálom ki.

- Aha értem. - vágott értetlen arcot.

- Most meg mi a bajod? - kérdeztem tőle.

- Nincs szükséged ezekre, te így is szép vagy! - mondta mosolyogva.
- Aha.. - fordultam el.
- Most komolyan megsértődtél?
Nem válaszoltam, tovább készülődtem. Úgy döntöttem ma elmegyünk valahova a csajokkal. Niall dühösen kirohant, mire én rácsaptam az ajtót. Miután készen lettem felhívtam a szobába a lányokat, hogy közöljem velük a mai napi tervemet.
- Nos.. - ültem le az ágyra -, mit szólnátok hozzá, ha ma elmennénk valahova? Mondjuk vásárolni? Aztán egy klubba.
- Én nem érek rá.. - mondta először Kitty.
- Louisszal megyek egy ügynökséghez. - mondta másodjára El.
- Senki nem jön? - kérdeztem szomorúan.
- Sajnáljuk... - mondta Emma.
- Hát jó..
Kicsit szomorú voltam, hogy senki sem jön, de megértem, ha más programjuk van. Leültem az ágyra, betakaróztam, és elővettem a kedvenc könyvemet.

" - Travis? Mi az ördögöt akarsz? Tudod, hány óra? - kérdezte Parker. A hangja mély volt és reszelős, és rögtön megremegett a szívem a mellkasomban. Meg sem fordult a fejemben, hogy tudja, Travis mobiljáról hívom.
A következő szavak valahogy utat találtak reszkető ajkaimon át. - Bocs, hogy ilyen korán hívlak, de ez nem várhatott. Én... nem mehetek el veled szerdán vacsorázni.

- Mindjárt hajnali négy van, Abby. Mi folyik itt?

- Tulajdonképpen egyáltalán nem találkozhatunk.

- Abs...

- Én... egészen biztos vagyok benne, hogy szerelmes vagyok Travisbe - készültem fel a reakciójára.

Pár pillanatnyi döbbent csend után hallottam, hogy leteszi a kagylót.

A tekintetemet még a járdára szegeztem, aztán vonakodva pillantottam Travis arcára. Zavar, döbbenet és rajongás tükröződött rajta.

- Lecsapta - fintorodtam el.

Óvatos reménnyel a tekintetében fürkészte az arcomat. - Szeretsz?
- Csak a tetoválás miatt - vontam meg a vállam.
Szélesen elvigyorodott, amitől erősen kirajzolódott a gödröcske az arcán. - Gyere velem haza - kapott a karjába.
Felvontam a szemöldökömet. - Á, szóval az egészet csak azért mondtad, hogy ágyba vigyél? Nem semmi benyomást keltettem!
- E pillanatban nem jár más az eszemben, csak az, hogy egész éjjel a karomban tarthassalak.
- Menjünk - mondtam."

- EZAZ!! - kiabáltam hangosan. - Nincs többé Parker, nincs, nincs többé! - ugráltam az ágyon.
Ekkor benyitott Niall, én meg gyorsan visszaültem a helyemre.
- Minek örülsz ennyire? - kérdezte, majd leült az ágyra.
Figyelmen kívül hagytam kérdését, tovább olvastam. Lassan becsúszott mellém az ágyba, kivette a könyvet a kezemből, s két kezével magához fordította az arcom.
- Tudod, hogy szeretlek? - kérdezte.
Végig a szemébe néztem. Csalódottságot láttam rajta, mikor nem válaszoltam.
- Tudom... - suttogtam. - Sajnálom...
Száját enyémhez tapasztotta, lágyan megcsókolt.
- Én sajnálom! - mondta, majd szorosan átölelt.
Olyan furcsa érzésem támadt. Mintha ez lenne az utolsó ölelésünk. Egyre jobban szorított, alig kaptam levegőt. Észrevette, elengedett.
- Bocsi. - suttogta. - Itt a könyved. - nyújtotta át. - Gyönyörű Sorscsapás.. hmm. Nem hittem volna, hogy rólam is írnak könyvet. - nevetett.
Egy darabig együtt olvastunk, de utána Niall elaludt. Letettem a kis asztalra a könyvet, majd betakargattam. Nyomtam egy puszit az arcára, majd én is elaludtam.