Még egy fejezet és lezárom a második évadot..jön a harmadik! Nagyon köszönöm nektek! Komizzatok és jó olvasást:D<3
~ Amikor elveszítünk egy
embert, akkor jövünk rá, hogy
milyen fontos is volt
számunkra.!
' Emma szemszöge '
Alig hittem a szememnek. Tehát akkor
megszökött, és figyel engem..te jó ég! Újra és
újra felolvastam magamban és annál jobban
féltem. Felszaladtam és gondoltam elsőnek
Lananak mondom el, mert neki jó ötletei
szoktak lenni. Mikor felértem ő nem volt sehol,
de még egy levélre bukkantam.
" Nem találod? Velem van, és
soha nem fogjátok megtalálni!
Ölel: Kyle XXX
Elvitte. Mit fogok Niallnek mondani? Teljesen
ki lesz akadva, ha megtalálja Kylet, akkor tuti
megöli. Habár, nekem mindegy, így se-úgy se
szerettem.
- Mit keresel itt? Lana felkelt már? - kérdezte
Niall mikor kijött a fürdőszobából. - Miért
sírsz, és mi az a kezedben? - lépett gyorsan
mellém.
- S-semmi.. - szipogtam.
- Add ide! - mondta és kivette a kezemből, a
már így is gyűrött papírt. - Ez..ez..mi?
Megölöm azt a mocskot! - fakadt ki.
Még soha nem láttam ilyen mérgesnek. Kicsit
félelmetes ezt az oldalát látni. A többit
szeretem, de ezt kevésbé. Mikor felébredtek a
többiek nekik is elmondtuk, hogy mi történ,
Harry és Liam nagyon dühös lett. Mindenki
felvette az amolyan "gondolkodok, ne zavarj"
tekintetét és járkálni kezdtek. Én szorgosan
figyeltem őket, ám rá öt perce teljesen
elszédültem.
- És akkor most hogyan tovább? - kérdezte
Zayn és leült Klau mellé a kanapéra.
- Nem tudom, azt se tudom, hogy hogyan
induljunk el. - válaszolt Niall.
- Várjunk csak..hol van a levél? - kérdeztem és
szét néztem a szobában.
- Itt van. - adta oda Harry, miután levette az
éjjeliszekrényről.
Megszagoltam, és megnéztem a papírt jobban.
- Valahol láttam már ilyet... - kezdtem el és én
is járkálni kezdtem, vakargattam a fejem. -
Megvan! Mikor Anyáéknál laktunk, Kyleal volt
egy kedvenc helyünk és ott építettünk egy
nagy bunkit. Oda vittük a cuccainkat. Ilyen
papírra rajzoltunk.
- És tudod, hogy hol van még? - állt fel hirtelen
Zayn.
- Persze, most azonnal menjünk.
' Lana szemszöge '
Fázom, éhes vagyok. Niallt és a többieket
akarom. Nagyon félek..
- Szia cica. - lépett hozzám Kyle.
- Hagyj békén! Engedj el! Hol vagyok? -
kérdeztem ijedten.
- Nyugi, Emma előbb-utóbb rá fog jönni, hogy
hol vagyunk és akkor ide jönnek érted. Én
akkor lépek akcióba, és huss!! - csapta ekkor
össze a tenyerét. - Emmának vége!
' Niall szemszöge '
Hamarosan autóba szálltunk. Mellettem Emma
ült és navigált engem, hogy merre menjek.
- Itt balra..aztán jobbra és megint balra. -
mondta.
- Remélem ott lesznek! - szólt hátulról Liam.
- Én is. - mormoltam.
Nagyon kedvesek, hogy így törődnek Lanaval.
Ebben a pillanatban nem érdekelt, hogy
mennyivel vezetek, csakis Lana biztonsága a
fontos!
- Itt vagyunk. - mondta.
- Én megyek! - kapcsoltak ki az övem.
- Nem! Neki én kellek!
Emma elbúcsúzott a többiektől és azt mondta,
ha nem jön vissza Lanaval akkor menjünk el.
Nem hiszem el, hogy ezt teszi velünk!!!
- Nagyon szeretlek. - mondta sírva Harry és
szorosan megölelte Emmát.
- Niall, legyetek boldogok! Szeretlek. - ölelt
meg.
Lassan eltűnt eltűnt Emma alakja. Mindenki
halálra volt rémülve..
' Emma szemszöge '
- Már ártunk téged! - nevetett idiótán Kyle.
- Itt vagyok, őt engedd el! - mutattam a
bekötött szájú Lanara.
- Nyugalom, majd ha eljön az ideje..
- Nem!! Őt engedd el!
- Mehetsz, de még találkozunk.
- Jól vagy? Menj egyenesen és fordulj jobbra,
ott megtalálod a többieket. Hiányozni fogsz..
- Várj, hogy érted azt, hogy hiányozni fogsz? -
kérdezte aggódva.
- Menj!! - parancsolta.
- Nahát! Végre ketten vagyunk..ha tudnád..
- Elég! Mit akarsz tőlem?
Nem válaszolt, csak nézett...aztán előkapott
egy pisztoly, és..
' Harry szemszöge '
Lana már rég odaért hozzán, de Emma nélkül..
- ÁÁÁ! Mi volt ez? - kiáltott fel Lana.
- L-lövés..NEE! EMMA!! - mondta sírva Eleanor,
és lerogyott a a földre.
- Menjünk.. - fogta meg a karomat Niall sírva.
- Nem! Várjunk még.. - rántottam el magam.
Vártunk és vártunk..teljesen reménytelennek
tűnt, de aztán Emma jelent meg előttünk.
Mindenki sírva szaladt hozzá.
- Egy biztos! Ő soha nem fog felkelni. - mondta
nevetve.
- Imádlak, annyira féltem.. - léptem elé és
megcsókoltam.
- Én is..tudom, többet nem csinálok ilyet!
- Nem a te hibád! - lépett oda mellénk Liam. -
Ez a pasi egy idióta, faragatlan bunkó!
Beszálltunk a kocsiba, és elindultunk Em és
Niall anyukájához. Közben elmesélte, hogy
hogyan lőtte le Kylet. ő előrántott egy
fegyvert, de ráugrott és sikerült elvennie tőle.
Mikor megérkeztünk mi kint maradtunk, és én
az ölembe vettem Adamot.
- Ha csörgök, akkor gyertek be. - mondta
Emma, erre bólintottam.
' Emma szemszöge '
Huh! Rég találkoztam Anyával, és nagyon
izgulok!
- Szia kincsem. Ó, de csúnya fekete autóval
jöttél! - nézett az éppen a ház előtt álló
autóra.
- Szia, ez volt! - mondtam nevetve és beléptem
a két éve nem látott, régi házba.
Pont olyan volt, mint régen. Semmi nem
változott, olyan érzésem van mint a filmekben,
fura itt járni.Az ember azt gondolja, hogy már
ekkora, és hogy milyen nagy lett, érett.
- Mi újság Londonban? - kérdezte ujjongva és
leültünk a kanapéra.
- Most az egyik barátnőmnél vagyok, egy ideje.
És itthon?
- Minden a régi, mint látod. És a fiúkkal mi a
helyzet?
- Háát..
- Mesélj! - mondta izgaottan, ekkor előkaptam
a telefonom és megcsörgettem Harryt, nem
telt bele néhány perc már jött is.
- Ki lehet az? - kérdezte és ment ajtót nyitni.
- Jó napot. Harry Styles vagyok, és ő itt Adam Styles, a fiam. Emma..
- Anya, ő itt a..férjem, és a gyerekünk. Haragszol?
- Kicsim.. - jött oda hozzám és megölelt. - Miért haragudnék? Hiszen tudtam, hogy egyszer megházasodsz! Legyetek nagyon boldogok. - ekkor tartottunk egy csoportos ölelést. Adam felsírt..
- Megyek, megetetem. - átvettem és felmentem vele a régi szobámba. Mikor végeztünk későre járt. Fájt búcsúzni Anyától, de tudtam, hogy hamarosan újra találkozunk.
- Béreltünk egy házat. Mostantól Itt fogunk lakni. - mondta Harry.
- Én..köszönöm!
Szinte már sírtam, de az örömtől. Bementünk és mindenki elfoglalta a helyet. Lassan elmentünk aludni.
- Jó éjt. Szeretlek. - súgta Haz.
- Neked is. Szeretlek. - válaszoltam és mindketten elaludtunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése