2 évad 17 fejezet *-*

Sziasztok itt van a következő rész, sok komit kérek.!! És ma 100-zan nézték meg a blogomat.!!! ( és ez a szám csak nő! ) Wáááááááááá.!!! *-* Imádlak titeket.!!♥ Jó olvasást.!

' Emma szemszöge '
 Végre egy reggel Harry mellett. Halkan kiosontam akonyhába, mert szörnyen éhes voltam. Töltöttem egy kis narancslevet magamnak, de mire visszafordultam eltűnt.
- Ne szórakozzatok! Még reggel van. - mondtam és keresni kezdtem az illetőt aki elvitte a narancslevemet.
- Helló, helló! Nem hittem volna, hogy újra találkozunk! - szólt egy ismerős hang mögöttem.
- Te, meg mit keresel itt? Hogy jöttél be? - kérdeztem miközben hátráltam de ő csak jött velem szembe.
- Gyere csak ide szépségem.. - szólt és bejött Dani hátrakötött kézzel és betapasztott szájjal. Láttam, hogy nagyon meg volt ijedve, hát én is.
- Őt engedd el! Neked én kellek! - emeltem fel a hangom, de csak egy kicsit.
- Igen, pontosan! Te kellesz nekem, már elég rég óta. Mehetsz. - mondta és elengedte Danit.
- Menj fel és szólj Harrynek.. - suttogtam és szerencsére akkor nem figyelt ide.
Csak álltunk egymás előtt. Kezdett egy kicsit kínos lenni, aztán fent halk lépteket hallottam meg.
- Gyere csak ide! Akárki is vagy, ha közelebb jössz a lánynak..vége! - húzott magához és egy kést vett elő, majd a nyakamhoz szorította.
- Engedd el, és akkor nem hívom a rendőröket. - mondta Harry és lejött szép lassan.
 - Kyle, kérlek..nagyon szépen kérlek engedj el! - szinte már sírtam, amikor Harryre néztem balra bólintott, ezzel jelezve, hogy szaladjak el. Meg is tettem, Harry pedig ráugrott Kylera és verekedni kezdtek. Erre lejöttek a többiek is és próbálták leállítani őket, de nem sikerült.
- Ő az enyém, engem mindig is jobban szeretett! - mondta Kyle és akkorát beütött Harrynek, hogy az már nekem fájt.
- Csak szeretnéd! - mondta és tovább civakodtak, én már nem bírtam odaszaladtam és valamelyikük orrba vágott. Hárta estem és csak fogtam az orromat, ömlött belőle a vér. Próbáltak segíteni, mire Liam odarohant és leszadte Kylet Harryről.
- Ebből elég lesz! - mondta Liam mérgesen. - Hívjátok a rendőröket.
- Megyek. - szólt Louis és ment a telefonért. - Halló, egy verekedést szeretnék bejelenteni..igen..
Bediktálta a címet és hamar ki is jöttek, elvitték Kylet. Még egyszer rá pillantottam, de elég volt ahhoz, hogy egy életre megjegyezzem azt a tekintetet.
- Ja és, hogy tudd..Abby nem akarta megölni magát. Én voltam, viszlát szépségem. Még találkozunk. - erre nevetett és beszállta kocsiba. Én berohantam mert megint ömleni kezdett a vér az orromból, nem volt valami szép látvány. Jöttek segíteni, csak Harry nem. Ő előttem állt szótlanul, mintha szellemet látott volna, aztán se szó, se beszéd kirohant a házból.
- Harry, ne menj el! Harry!!! - kiabáltam utána, de mire kiértem nem találtam, sírva visszamentem.
' Harry szemszöge '
Egy bokor mögött bújtam el, és végig kellett néznem, ahogy Emma visszamegy...sírva. Nem tehettem mást, el kellett mennem. Miattam sérült meg, nem bírnám elviselni ha ezt nem bocsájtaná meg. Mindennél jobban szeretem, de ha..*Brrr* csörög a telefonom. Tudhattam volna, most meg mit akar?
- Igen. - szóltam bele.
- Sziia. Mit csinálsz? - kérdezte nyálasan Niki.
- Figyelj most nincs..
- Tudom, hogy mi történt! Én kerestem fel Kylet. Ő persze simán belegyezett. Ha nem csinálta meg volna akkor egy csaj bunyó közepén lennél most, ebben a pillanatban. Így nem nekem kellett elvégezni a piszkos munkát. - nevetett a végén.
- Mi a franc? - kérdeztem, majd kinyomtam. Ez a lány teljesen bekattant. Nem kellett volna találkoznom vele..hát igen!! Most már sajnálhatom is!
- Harry!! Harry hol vagy? - jött ki Emma és elkezdett kiabálni.
- Gyere be Em! - ment ki hozzá Dani, és láttam, hogy ő is sírt. Mielőtt bement körbenézet még egyszer.
- Nyugodj meg, vissza fogok jönni! - mondtam halkan, majd letöröltem könnycseppjeimet és elindultam. Azt még nem tudom hova.
' Lana szemszöge '
Niall felhívott és nagyon feldúltnak látszott. Azt mondta, hogy bejön és mindent elmesél, csak legyek nyugodt. Persze, ezek után nagyon nyugodt tudok lenni!
- itt vagyok. - lépett be a szobába lihegve.
- Na mondd..
- Hát van itt..valaki..és..ő többet tud elmondani. - mondta miközben levegőért kapkodott.
- Szia Lana.
Ekkor belépett Harry.
' Danielle szemszöge '
Mindannyiunknak nagyon fáj, hogy Harry elment. De egy valaki meghalna érte, ő Emma. Még mindig keresem a választ megválaszolatlan kérdésemre. Miért ment el? Azt hiszem ezt csak ő tudná megmondani. De az is lehet, hogy még ő sem.
- Hogy vagy? - kérdezte Liam.
- Mint látod, nem valami jól. - mondtam és kimentem a konyhából. - Még mindig nem tudok kiigazodni rajta.
- Mi se. Egyszer ilyen egyszer olyan. Az emberek..változnak.
- De nem mindig a jó irányba. - válaszoltam és egy darabig néztük egymást. Bejött Emma is az arca falfehér volt és a pillantása hideg, üres volt.
- Minden rendben? - kérdeztem aggódva és odamentem hozzá.
- Nincs semmi rendben. Ő elment. Én is elmegyek. Nélküle semmit nem érek, csak egy darab papír vagyok. Amit el lehet dobni. - mondta és percekkel később megjelentek könnycseppjei.
- Nélkülünk nem mész sehova.
-  Louis, nem tehetek mást. Kitty jön velem. Még ma elmegyek.
' Emma szemszöge '
.....nincs szó arra amit most érzek. Elment, és magával vitte a másik felem. Nem vagyok önmagam. Visszamegyek Kittyvel Carolinehoz. Elővettem régi, ütött, kopott bőröndömet és pakolgatni kezdtem. Miközben rakosgattam a ruháimat felhívtam Kittyt, hogy jön-e velem. Igen, mondott bár, a hangja alapján neki se tetszett az ötletem.
- Szia, megyek én is pakolni. - jött be Kitty és ki is ment.
Megláttam egy képet Harryről és rólam. Leültem az ágy szélére és nézegetni kezdtem. "..Nagyon szeretlek."
Csak ez a mondat járt a fejemben. Életem legjobb napja szilveszterkor volt, és életem legrosszabb napja..ma volt.
- Akkor mehetünk? - lépett be Kitty három bőrönddel.
- Nem hiszem, hogy kell ennyi ruha.
- Ó, ebbe nem is a ruháim vannak. - mutatott a baloldalira.
- Hanem?
- A sminkeim. - válaszolt nevetve, amin én is nevettem egy kicsit. Levittük a bőröndjeinket a nappaliba, majd bementünk a konyhába vacsorázni.
- Mi a kaja? - kérdeztem és leültem az asztalhoz.
- Csirkeszárny, salátával. - mondta Liam és adott nekem egy tányért.
- És egy kis pezsgő. - szólt Zayn az asztal végéről.
A vacsora végén mindenki tele volt. Hívtam egy taxit ami kb. 20 perc után ki is jött. Mondhatom, nem siette el!
- Nagyon fogsz hiányozni. - jött oda hozzám Liam és Dani, szegénykém nagyon sírt.
- Ti is nekem. Danielle..kérlek ne bánkódj! Vissza fogok jönni. - mondtam és megöleltem.
- Ha valami hülyeséget mersz csinálni, neked véged! - lépett mellém Louis. - Hiányozni fogsz. - mondta és megölelt. Eleanor is sírt, Danielle is sírt. Nagyon fáj így itt hagynom őket. Bepakoltunk és beszálltunk. Kinéztem az ablakon és integettem nekik. Az utolsó perceim ebben a házban. Egy új élet kezdődik...