3 évad 11 fejezet *-*

Sziasztok. Itt az utolsó rész. Kevés az időm, így nem tudok sokat írni, én ha legalább egy jelentkező lenne, hogy velem írná a blogot akkor nem fejezném be. Aki szeretne az komizzon! :D

' Harry szemszöge '
- Emma, kérlek figyelj rám. - kérleltem. - Én soha nem bántanálak! Tedd le azt a kést! - sétáltam hozzá.
- Nem. - mondta hűvösen.
- Tudom, hogy a lelked melyen te meg mindig az az Emma vagy akit szeretünk! Hallgass rám, én szeretlek! - guggoltam le elé.
Csak bámultuk egymást, semmit nem csinált. Amikor próbáltam elvenni tőle a kést egyre jobban a kezéhez szorította. A-annyira megijedtem, de próbáltam nyugodtnak látszani.
- Kérlek. - suttogtam.
A többiek a hátam mögött nézték, ahogy kérlelem. Tekintete titokzatos, hideg volt. Lassan nyúltam a késért amit ő most már oda adott. Megkönnyebbültem szorítottam magamhoz testét.
- Ne haragudj. - súgta.
Válaszként feje búbján egy lágy csókot hagytam, ezzel tudatva vele, hogy nem az ő hibája. Egyre jobban szorított, és csak zokogott. Lassan már nekem is kellett, annyira megijedtem. Mi lett volna ha később érek be?
- Dani vidd fel Eleanorral és fürdessétek meg. - mondtam.
- Nem! - tiltakozott Emma. - Te gyere velem! - nézett rám.
Bólintottam, majd egy mozdulattal az ölembe kaptam. Ő lágyan átfogta a nyakamat. Fel sétáltam veled a szobánkba és letettem az ágyra.
- Innen megy egyedül? - kérdeztem.
Fel nézett rám és egy halk igent mondott. Lassan az ajtóhoz mentem, de mégegyszer vissza néztem rá. Halványan el mosolyodott mielőtt ki mentem. A biztonság kedveért kulcsra zártam az ajtót, nehogy megszökjön. Tudom hülyeség volt ezt tenni, én jobb elővigyázatosnak lenni. Lerohantam a többiekhez akik a nappaliban vártak engem.
- Nos. - álltam meg. - Ez hogy történhetett?
- Nem tudom. - mondta Niall.
- Mit láttál amikor be mentél? - kérdezte El.
- A-a..kést a kezéhez szorította és csak ült, bámult maga elé. Közben dülöngélt előre-hátra. Soha nem láttam ilyennek. Annyira rossz volt. - sírt.
- Jól van haver! Menj fel, pihenj. - mondtam.
Leültem a kanapéra és a kezembe temettem a fejem. Gondoltam Emma már kész van ezért felmegyek kiengedni. Halkan ki nyitottam az ajtót, és akkor láttam, hogy alszik. Mosolyogva vissza csuktam az ajtót, de ezúttal nem zártam be. Lent már nem találtam senkit, ki mentem a konyhába fel takarítani a törött poharat, amit feltehetőleg Emma eljtett le. A szilánkokat már fel szedtem amikor a földön fehér port találtam. Azonnal meg értettem miért viselkedett így. És azt is rögtön tudtam, hogy ki rakhatta bele. Fogtam a cuccaimat, kocsiba szálltam és a börtön felé vettem az irányt. Jelen pillanatban nem érdekelt, hogy mennyivel megyek. Kezemmel egyre szorosabban fogtam a kormányt. Mikor meg érkeztem, kiszálltam és becsaptam az ajtót.
- Hol van? - förmedtem rá a recepciósra.
- Kicsoda? - kérdezte.
- Kyle. - válaszoltam búnkon.
- Most viszik, mert halálbüntetést kapott.
Gyorsan el rohantam megkeresni.
- Kérem, uram! ODA NEM MEHET BE! - kiabált utánam.
Rohantam, hogy meg keressem azt a rohadékot. Minden folyosót végig néztem, aztán végre megtaláltam.
- Te mocsok! - rohantam felé. - Mit akartál csinálni Emmával te rohadék? - szorítottam a falhoz.
- Olyanná tenni, mint én! - nevetett.
- Soha nem lesz olyan mint te! - mondtam és átadtam a rendőröknek.
Minek hamarabb el akartam menni innen. Beszálltam a kocsiba és haza felé indultam. Otthon mindenki kérdezte, hogy hol voltam és mit csináltam. Kifújtam a levegőt és elmeséltem nekik, hogy hol voltam.
- Rohadék! - mondta Eleanor.
- Emma soha nem lesz olyan tapló mint Kyle. Remélem sokat szenvedett. - bosszankodott Liam.
*Másnap*
' Niall szemszöge '
Egész éjjel fent voltam, csak forgolódtam. Hol Emmára gondoltam, hogy Lanara. Lent csöngetést hallottam, így lementem és kinyitottam.
- Úristen! - ugrottam Lana nyakába.
- Niall. - mondta sírva.
- Gyere be! Hogy kerülsz ide? - kérdeztem hitetlenkedve.
- Nagyon hiányoztál! És van egy hírem. - mondta mosolyogva és leültünk a kanapéra.
- Mi?
- Terhes vagyok. - mondta.
- ÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! - kiabáltam és felkaptam az ölembe.
- Mi van itt lent? - jött le Harry. - Lana!!! - szaladt oda mosolyogva.
- Képzeld terhes! - mondtam vidáman.
- Akkor nagyon sok boldogságot!
- LANA!!! - rohant le Emma.
- ÁÁ! - kiabáltak.
- Képzeld terhes vagyok. - súgta Lana.
- Gratulálok!! - öleltem meg mégegyszer szorosan.
' Harry szemszöge '
Mindenki meg tudta a nagy hírt. Adam is nagyon örült neki. Lassan Emmához sétáltam és lágyan megcsókoltam.
- Jobban vagy? - kérdeztem csókunk után.
- Sokkal jobban, most, hogy itt vagy! - mosolygott édesen.
- Nagyon szeretlek! - pusziltam meg.
- FIÚK! Van egy bejelentésem! - mondta. - Harry még te sem tudtad, pedig közöd van hozzá!
- Mondd már! - sürgette Eleanor.
- Terhes vagyok, megint! - mondta mosolyogva.
- IMÁDLAK!!!! - ugrottam a nyakába.
- NAGYON GRATULÁLUNK! - mondták egyszerre.